Orbán öt pontja: keressük a racionalitást

Pénzcentrum

2004. március 29. 09:25

Munka, otthon, biztonság! jelszóval ötpontos "nemzeti petíció"-t hirdetett meg a Fidesz szombati szövetségi gyűlésén. A javasolt intézkedések az állami szerepvállalás növelése irányába tett lépések, melyek a költségvetési terhek jelentős növekedéséhez vezetnének. Az állam jövedelemcentarlizációs tevékenysége az újraelosztás növekedésével emelkedne, amely nem jelent mást, mint az adóterhek növelését és/vagy az adósságállomány további növekedését.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

A "petíció" a következő elemeket tartalmazza:
- A lakástámogatási rendszer eredeti változatának visszaállítása;
- a privatizáció leállítása, a magyar vállalkozók támogatása;
- a gyógyszerárak tartós csökkentése, a kórházprivatizáció leállítása;
- a magyar gazdák nagyobb támogatása az élelmiszerárak növekedésének megakadályozása érdekében;
- a kormány garantálja, hogy az éves gáz- és energiaár-emelés mértéke az 5%-ot ne haladja meg.

A megfogalmazott javaslatok több ponton is ütköznek a piacgazdasági elvekkel , illetve úgy tűnik, hogy figyelmen kívül hagyják az elmúlt évek keserű tapasztalatait, tanulságait is.

A lakástámogatási rendszer első jelentős átalakítása jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a lakossági fogyasztás az elmúlt években számottevő növekedést (8-10%) mutatott (a döntő természetesen a reálbérek elszállása volt). A rendszerrel kapcsolatosan felmerültek olyan aggályok is, hogy az figyelmen kívül hagyja a társadalmi igazságosság elveit, a rászorultsági elv alkalmazása hiányzik az intézkedésekből . Ennek eredménye lett, hogy a rendszer csak részben támogatta az első lakáshoz jutást, a fiatalokat, ehelyett jelentős teret engedett a spekulációs célú, viszonylag nagy értékű ingatlanvásárlásoknak . A hitelek kamattámogatásához kapcsolódó költségvetési kiadások az eredetileg tervezettet lényegesen meghaladták az állomány várakozásokon felüli bővülése miatt. Az ehhez kapcsolódó beruházási illetve fogyasztói kereslet (ill. a lakosság nettó finanszírozási pozíciójának romlása) a külső egyensúlyt is alapvetően érinette (negatív irányban). Ennek a rendszernek a visszaállítása feltehetően felelőtlen lenne akkor, amikor a gazdaságpolitika egyik legfontosabb törekvése az egyensúlyi pozíció javítása kell hogy legyen.

A privatizáció val kapcsolatos aggályok szintén kicsit több indoklást igényelnének. Elvi szinten lehet vitatkozni, hogy az állam milyen területeken jobb tulajdonos a magánszféránál, de az általános elvek a tapasztalatok többségének tükrében az utóbbi mellett szólnak. A magyar vállalkozók támogatása az uniós felkészülésre mindenképpen elismerésre méltó javaslat, ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy itt nem a támogatások volumenének növelése a kulcs, inkább az a rendszer (egyszerűségében, hatékonyságában), mely lehetőséget teremt a hazai és az uniós források elosztására . Döntő, hogy a támogatásokat milyen módon, üzleti tervek, esetleges fedezetek keretében lehet elnyerni, illetve a támogató milyen utólagos elvárásokat támaszt a támogatottal szemben. A bürokratizmus csökkentése mindenképpen szükséges (ebbe az irányba mutat az egyablakos rendszer bevezetésének szándéka).

A gyógyszerárkérdés az elmúlt időszakban igen nagy közfigylemet kapott. A gyógyszerkassza kiadása részben a helytelen tervezési metódus miatt évről-évre tízmilliárdokkal lépik túl az előre meghatározott keretet. Itt ugyanakkor feltehetjük a kérdést, hogy a keret túl kicsi, vagy a túlfogyasztás illetve az ahhoz kapcsolódó támogatások túl nagyok. A támogatások fedezetét természetesen valamilyen elvonásból (jellemzően adó) kell előteremteni, így itt is - mint más közkiadások tekintetében - érdemes emellett a fonal mellett gondolkodni. Nem kérdés, hogy a gyógyszerárakat támogatni kell, ugyanakkor, hogy milyen termékek, milyen támogatottsági szint mellett kerülnek ebbe a rendszerbe, inkább ez a vita lényegi eleme. Ha túl sok szert (és esteleg nem a megfelelőket) támogatnak, illetve a támogatások mértéke az indokoltnál lényegesen magasabb, azzal a túlfogyasztást is támogatjuk. A gyógyszerárak tartós csökkentése részben a fentiek miatt önmagában nem tekinthető többnek, mint demagóg megállapításnak, ehelyett inkább a támogatási rendszer hatékony átalakítására lenne szükség, mely egyes esetekben természetesen az árak csökkenését is eredményezhetné.

Azzal, hogy a magyar gazdák nagyobb támogatást kapnak, az élelmiszerárak önmagukban nem fognak csökkenni . A támogatásoknak az egészséges birtokszerkezet kialakítására, a hatékony gazdálkodás feltételeinek megteremtésére kell törekedniük. A mezőgazdaságban továbbra is nagyon nehéz a hitelhez jutás, az állami intézkedések gyakorlati megvalósulása számos kívánnivalót hagy maga után. A hatékonyabb gazdálkodással a gazdák kevésbé vannak áremelési kényszerben, ugyanakkor az importverseny következtében erre sokszor nem is igazán képesek.

A gáz- és energiaárak kérdése a széles fogyasztói kör miatt mindig érzékenynek számítanak. A gázárak alakulásának elmúlt időszaki tapasztalatait nem kell ecsetelni. A támogatott gázárak is annyiban támogatottak, hogy a teljes ár egy része nem a közvetlen fogyasztáshoz, hanem más elvonásokhoz kapcsolódik. Bizonyos társadalmi rétegek támogatása indokolt lehet, ugyanakkor a piaci viszonyok tartós torzulását előidézni az árak befagyasztásával, az ármozgás mértékének jelentős korlátozásával nem célszerű. Azzal talán egyetérthetünk, hogy bizonyos mechanizmusokon keresztül a hirtelen áringadozások a fogyasztói szinten valamivel mérsékeltebben, elosztva jelentkezzenek, ugyanakkor a világpiaci árszinttől elszakadó hazai viszonyok mellett a belső gazdasági struktúra nem a megfelelő irányba fejlődhetne.

Összességében tehát a javasolt intézkedések egy része céljaiban nem tekinthető teljes mértékben elvetendőnek, ugyanakkor időszerűségük, a megfogalmazásokból sejthető megvalósítási módok nem igazán vannak összhangban a gazdaság teljesítőképességével és érdekeivel. Érdekes, hogy amikor a legnagyobb ellenzéki párt folyamatosan a magas adóterheket, illetve az állami kiadások elszaladását kritizálja, akkor egy ilyen programmal áll elő.

Új letelepedési szabályok élesedtek: így vehetik majd el tömegével a magyarok melóját a külföldiek?

Egy március 1. óta alkalmazandó módosított joganyag új rendszerbe helyezte a tartózkodási jogcímeket, valamint új engedélytípusokat vezetett be.

Így csökkenhetne 4 naposra a munkahét Magyarországon: rajta vannak az ügyön, ez tényleg nagyot szólhat

A technológiai fejlődés (digitalizáció, automatizáció stb.) jelentős mértékben megkönnyíti egyes munkavállalók munkáját, így tér nyílik a heti munkaidő csökkentésére.

Van baj azért az álom SSC-kben is: ezt a magyar dolgozók is megérzik, és nagyon nem lesz jó vége

Nem csak a toborzás, a megtartás is komoly kihívásokat állít a munkáltatók elé a pénzügyi és számviteli szektorban.

Kiszivárgott: hihetetlen összeget keres évente a Tesco vezére

A Tesco vezérigazgatója idén rekordösszegű, 10 millió fontos (~4,6 milliárd forintos) fizetésre számíthat.

Így zavarják haza munkahelyeikről a magyar dolgozókat is: nincs mit tenniük, ezt le kell nyelni

A vállalkozások energiafelhasználása közel egyötöddel (19%-kal) csökkent az irodák hatékonyabb kihasználása és egy rugalmas munkarend bevezetése által.

Százezernyi fiatal magyar jár rosszul évente: már nem sokáig tartható fenn a rendszer?

A két évvel ezelőtt bevezetett 25 év alattiaknak járó szja-kedvezmény a mai napig viták tárgyát képezi.

Elképesztő toborzási program indul: ezek a magyar dolgozók havi 53 ezer forintot is kaphatnak pluszba

A mai naptól lehet pályázni a tartós álláskeresők elhelyezkedését támogató, 1,7 milliárd forint hazai forrásból megvalósuló pályázatra.

Ebben verik kenterbe a vendégmunkások a magyar melósokat: nincs mit tenni, a cégeknek ez kell

Országos szinten számottevően csökkent a munkavállalói fluktuáció, 28 százalékra mérséklődött tavaly, de még így is nagyon magas.

Rengeteg helyen szünetelni fog az ügyfélfogadás Magyarországon: április 24-én sok minden bezár

Szent György nap alkalmából nem lesznek nyitva a vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok, szünetel az ügyfélfogadás.

Magyar melósok tömegének áll most a világ: rommá keresik magukat ezeken a helyeken

2023 negyedik negyedévének végére 1952 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez 19,8 százalékos emelkedés.

Jöhet a négynapos munkahét a magyar munkahelyeken: van, ahol már küszöbön a döntés?

Hamarosan kezdi a négynapos munkahét kipróbálási időszakát a PwC Magyarország, egyelőre csak a kollégák egy részének.

Hihetetlen: ennyit keres egy szépségszalon-tulajdonos 2024-ben Magyarországon

Egy népszerű TikTok csatorna tartalmából derült ki, hogy mennyit kereshet egy szépségszalon tulajdonos.

Szomorú dolog derült ki a magyar munkahelyekről: erről csak nagyon kevesen tudnak

A kutatás alapján felállított produktivitás-index számszerűen is megmutatja, mennyire dolgoznak hatékonyan a magyar fehérgallérosok.

Súlyos figyelmeztetést kaptak a magyar cégvezetők: ultimátumot adnak a dolgozók

A magyar szellemi munkát végzők több mint egyharmada legalább egy-két napot otthonról dolgozik - ez derült ki egy új kutatásból.

Tucatjával keresik a magyar dolgozókat az osztrákok: 2000 euró havi nettót adnak, gyakorlat sem kell

Ausztriában és hazánkban is készülnek már a nyári szezonra, a hotelek mindenhol keresik a kisegítő konyhai munkatársakat.

2 évvel ezelőtti szinten sincs a magyar dolgozók bére: mi lesz itt, ha újra rákapcsol az infláció?

Bod Péter Ákos szerint a felgyűlt államháztartási bajok miatt attól kell tartanunk, hogy 2024 végére ismét rákapcsol az áremelkedés.

Ekkora a baj a Google-nél? Brutális leépítést jelentettek be, sokan kerülnek utcára

A Google, az Alphabet vállalatcsoport részeként, költségcsökkentési intézkedések keretében számos alkalmazottját bocsátja el

Versengenek a magyarok a munkáért: ezekben a vármegyékben szinte lehetetlen állást találni

Továbbra is aktív munkavállalói jelenlét tapasztalható a hazai munkaerőpiacon.

A HRCENTRUM rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír