Rengeteg magyar szúr ki magával hitelfelvételkor: ki érti ezt?

Megtorpant némileg a lakáspiac - az előző évek lendületes emelkedése után a nyári hónapokban lassulni látszott a lakásárak növekedése, ami mindenképp jó hír a saját lakást vásárlóknak. A lakáshiteleknél is érezhető a visszaesés az MNB legfrissebb adatai szerint - 2019. szeptemberében 76,3 milliárd forintnyi lakáshitelt vettek fel a magyarok - ez közel kétmilliárd forinttal alacsonyabb, mint egy éve - akkor 78,4 milliárd volt ez az összeg.

Mindazonáltal az is látható, hogy ez a visszaesés éven belül már nem jelentős, sőt, az előző hónaphoz képest több mint 4 milliárdos az emelkedés, és a szeptemberi adat messze felülmúlja a tavaly téli hónapokat is (bár ebben a szezonalitás is nagy szerepet játszik). A májusi csúcs (akkor 87,2 milliárd forint fogyott a lakáshitelekből) azonban nagyon messze van. Nem érdemes azonban válságról és összeomlásról beszélni (vagy ha igen, nem emiatt), a lakosság hiteléhsége még mindig óriási - fogyasztási hitelekből ugyanis 209 milliárd forint fogyott szeptemberben, ami több, mint korábban bármikor.

Hasonlítsd össze a lakáshitelek kamatait! Használd a Pénzcentrum kalkulátorát!

De nézzük most meg, hogy miképp alakult a kereslet a lakáshitelek iránt a kamatperiódus szerint szeptemberben. Legutóbb azt láttuk, hogy a fix hitelek súlya relatíve csökkent, miután a tavalyi fixálási őrület közepette még a monetáris szigorítás volt az elvárás. Most, hogy látjuk, a laza monetáris gazdaságpolitika okozta alacsony kamatok tartósan a nyakunkon maradnak, a lakosság újrafelfedezte az olcsóbb, változó kamatozású hiteleket - nézzük meg, az augusztusi adat után igaz volt-e ez szeptemberben is.

Röviden, tomören: igen! Az egyéves kamatperiódusú lakáshitelek iránti relatív kereslet ismét nőtt az 5 évesekhez képest - a különbség immár csak 13 milliárd (a csúcson ez közel 36 milliárd volt). A 10 év feletti kamatperiódus iránti kereslet tovább csökkent, az egy év alatti fixálás pedig még mindig nem népszerű. Nemhiába, mondhatjuk, hogy a magyar hitelfelvevő nem tudatos, úgy néz ki, valamennyire mégis az.

Most pedig vessünk egy pillantást az átlagkamatokra, hogy megnézzük, érdemes-e az egyéves kamatperiódusú hitelt választani az ötéves helyett. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nézzük meg azt, hogy átlagosan milyen kamattal jutnak hitelhez a magyar ügyfelek.

A 4,6 százalékos átlagkamat elmarad a tavalyi 4,8 százaléktól. A fenti ábra tanulsága leginkább az, hogy a lakossági hitelpiacon - csakúgy, mint a teljes pénzpiacon - a kiszámíthatatlanság a legnagyobb úr. Egy éve ilyenkor arról írtunk, hogy az esetleges monetáris szigorítás miatt a kamatok elindulhatnak felfelé, ehhez képest azt látjuk, hogy a mostani kamat szinte csutkára megegyezik a tavaly ekkorival. De térjünk vissza a fő kérdésre: megéri-e az egyéves kamatperiódust választani az ötéves helyett? Válaszoljon helyettünk az ábra:

Hogy megintcsak rövid válasszal szolgáljunk: nem, nem éri meg. Az 1 és 5 éves, és az 5 és 10 éves kamatfixálás átlagos kamata szinte megegyezik, így pedig teljességgel érthetetlen, hogy miért választja sok magyar inkább a kockázatosabb terméket. Ha valaki ki akarja élvezni az alacsony kamatok okozta gyönyört, akkor érdemes lenne 1 év alatti kamatperiódussal felvenni a hitelt, hiszen itt tudjuk igazán tetten érni a változó és a fix hitelek közti kamatkülönbséget. Ráadásul egy háromhónapos konstrukcióval hamarabb tudunk reagálni egy esetleges kamatváltozásra, mint egy egyévessel.