2020. október 20. kedd Vendel

Darabokra szakadt az ország: így lökték a sor végére a bankok a szabolcsiakat


A kitűzött pénzügyi célok megvalósítása - például egy ingatlan vagy autó megvásárlása - nem mindig oldhatóak meg önerőből, csak banki hitel segítségével. Felmerül a kérdés, hogy mire számíthat egy lakáshitelt törlesztő adós, ha a meglévő jelzáloghitele mellé fogyasztási kölcsönt is fel szeretne venni? Mutatjuk, milyen lehetőségei vannak ilyen esetben egy átlagbérből élő adósnak és mire érdemes odafigyelni a hiteligénylésnél.

Egy lakáshitel-igénylés hosszú távú elköteleződést jelent, hiszen a futamidő akár 15-20 év is lehet. Ennyi idő alatt természetes, ha újabb pénzügyi célok merülnek fel egy háztartásban: ez jelenthet egy nagyobb lakásfelújítást, de akár egy autó megvásárlását is. A hiteligénylés ezekben a helyzetekben is egy opció, hiszen semmi akadálya nincs annak, hogy egy adós párhuzamosan több hitellel rendelkezzen. Egy újabb kölcsön felvételénél egy különbség van mindössze a hitelbírálatnál:

Nem elég a nettó jövedelemmel számolva megfelelni a jövedelemarányos törlesztési mutatónak (JTM), hanem a meglévő kölcsön törlesztőrészletével együtt kell kigazdálkodni az újabb törlesztőrészletet, kerülve a túlzott eladósodást.

A bírálatnál az aktuálisan igényelt hitelre vonatkozó JTM-szabályok szerint vizsgálják a jövedelmet. Ez azt jelenti, hogy ha egy meglévő lakáshitel mellé személyi kölcsönt is szeretne az adós, akkor az igénylésnél a fogyasztási hitelekre vonatkozó JTM-szabályt veszik figyelembe.

A jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által kidolgozott adósságfék rendszer része, melynek célja, hogy megelőzze a lakosság túlzott eladósodását. A JTM-re vonatkozó szabályok 2020-ban az alábbiak:

A fentiek alapján elvi akadálya tehát nincs annak, hogy többszörösen is eladósodjunk, ugyanakkor érdemes megnézni az átlagfizetések alapján, hogy a gyakorlatban mennyire is realitás az, hogy egyszerre törlesszünk egy jelzáloghitelt és egy személyi kölcsönt. Nos, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett adatok szerint 2020 első félévében, a teljes munkaidőben dolgozó alkalmazottak kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 262 648 forint volt. Személyi kölcsön igénylésnél ennek az összegnek legfeljebb a fele fordítható hiteltörlesztésre, vagyis 131 324 forint.

Tegyük fel, hogy ebből a jövedelemből törleszti az adós a húsz éves futamidővel és 3,25 százalékos teljes hiteldíjmutatóval (THM) felvett tízmillió forintos lakáskölcsönét - ennek a törlesztőrészlete 56 ezer forint körül alakul. Ezt az összeget a JTM-re vonatkozó szabályok szerint ki kell vonni a nettó jövedelem 50 százalékából, vagyis a 131 324 forintból. E szerint legfeljebb 75 ezer forint körüli összeg fordítható egy második kölcsön törlesztésére. A Pénzcentrum kalkulátora szerint 84 hónapos futamidővel számolva így további 4,9 millió forint személyi kölcsönhöz juthat hozzá az adós, amiből nemcsak egy használt, de akár egy új autó vásárlása is elérhető cél.

Sokat árnyal a képen, ha az átlagbért tekintve a régiók közötti különbségeket is figyelembe vesszük: a fővárosban az átlagnál jóval magasabb, 328 203 forint az átlagbér, a sereghajtó Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében viszont mindössze 180 557 forint, ami több mint 80 ezer forinttal marad az országos átlag alatt. 

A budapesti átlagbérrel számolva a fenti példát folytatva a törlesztésre fordítható maximális összeg 164 102 forint. Ebből 56 ezer forint a lakáshitel törlesztőrészlete, a fennmaradó összeg pedig 108 ezer forint. Ha ebben az esetben is 84 hónap a futamidő, akkor az igényelhető személyi kölcsön összege legfeljebb 7 millió forint. 

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei átlagfizetéssel kevésbé előnyös a helyzet, mivel havi nettó 180 ezer forintból 90 ezer forint fordítható törlesztésre. Ha ebből 56 ezer forintot lakáshiteltörlesztésre fordít az adós, akkor mindössze 34 ezer forint a különbözet, ami legfeljebb 2,2 millió forint személyi kölcsön igénylésére ad lehetőséget. 

A példaszámítás alapján látható, hogy van lehetőség átlagbérből arra, hogy egyszerre törlesszen valaki egy lakáshitelt és egy szabad felhasználású személyi kölcsönt, de ez több tényezőtől is függ: nem mindegy, milyen kamatperiódusú a meglévő kölcsön, ahogyan az is fontos részlet, hogy mekkora a törlesztőrészlet, amit fizetni kell.

A bankok viszont számolhatnak ennél szigorúbb feltételek szerint.

"A példaszámítás nem minden esetben működik a gyakorlatban, mivel előfordulhat, hogy a bankok belső szabályzata szigorúbb, mint az MNB által meghatározott JTM-szabályok" - hívja fel a figyelmet a Bank360 szakértője, Vrazsovits Rita. Személyi kölcsönök esetében például a megengedett 50 százalék helyett több esetben a nettó jövedelem legfeljebb 40 százalékát engedik csak a hitelintézetek törlesztésre fordítani.

Címlapkép: Getty Images

Jogi nyilatkozat: A cikkben található kalkulációk adatai tájékoztató jellegűek, szerződéses ajánlatnak nem minősülnek! Az egyes konstrukciókat az adott paraméterek (termék jellege, összeg, futamidő) alapján, kalkulátorunk számításai szerinti legkedvezőbb aktuális ajánlatok figyelembe vételével választottuk ki. Az említett pénzügyi szolgáltatóktól a Net Média Zrt., mint a Pénzcentrum.hu üzemeltetője nem részesül a megjelenésükre tekintettel közvetlen díjazásban. További részletekért kattints ide!
Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.15-10.21
Országos

Lidl

10.15-10.21
Országos

Auchan

10.15-10.21
Országos

Tesco

10.15-10.21
Országos

Spar

10.15-10.21
Országos

Praktiker

10.15-10.26
Országos


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó