Így juthatnak plusz hitelhez az álomlakásra vágyó magyarok: már csak két hét, és indul a roham

Jövőre több fontos könnyítést is kap(hat)nak azok, akik úgynevezett zöld lakás vásárlásához vennének fel jelzáloghitelt – bizonyos feltételek teljesülése esetén elegendő az ingatlan vételárának 10%-át önerőként felmutatni, illetve a 600 ezer forint alatti jövedelmek esetében is lehetőség nyílik arra, hogy azok 60%-át hiteltörlesztésre fordíthassák. Sőt, vannak bankok, amelyek már most is díjazzák valamilyen formában, ha a hitelfelvevők zöldnek minősülő ingatlant szeretnének megvásárolni.

Mindezek a könnyítések azonban csak bizonyos feltételek teljesülése esetén vehetők igénybe, melyek közül az egyik, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan „zöld”, vagyis energiahatékony legyen. De mit is takar ez egészen pontosan, milyen paraméterek mellett kapja meg egy ingatlan a „zöld pecsétet”?

Így lesz zöld az ingatlanunk

Fentebb már említettük – bár minden bizonnyal az olvasó magától is kitalálta -, hogy a „zöld” lakás ebben a kontextusban az energiatakarékosnak a szinonimája. A hitelfelvétel feltételrendszerének 2025-től élesedő lazítása tehát részben azt a célt szolgálja, hogy lehetőleg minél többen forduljanak olyan ingatlanok felé, melyek fajlagos energiafelhasználása jóval kedvezőbb a szokásosnál. Ez többféle módon, illetve több dolog együttes használatával érhető el – az ingatlan megfelelő szigetelésével, modern nyílászárók alkalmazásával, továbbá napelem és/vagy hőszivattyús megoldás alkalmazásával.

Mindezen technológiák együttes alkalmazása esetén tehát eleve kevesebb energiára van szükség az ingatlan kifűtésére, valamint maga a felhasznált energia is nagyobb arányban lehet megújuló.

Így pedig már meg is kaptuk a választ, hogy miért hívjuk zöldnek ezeket az ingatlanokat - kevesebb fosszilis tüzelőanyag felhasználására van szükség a kifűtésükhöz, így végső soron ezek környezetbarát házaknak tekinthetők. Természetesen az sem utolsó szempont, hogy a fentiek megléte esetén alacsonyabb lehet az ingatlan rezsije is.

Egyébiránt nincsenek teljesen pontos kritériumai a zöld lakássá válásnak, ugyanakkor vannak olyan jellemző elvárások, melyek teljesülése esetén már „zöldülhet” az az ingatlan:

• Az épület energetikai besorolásával kapcsolatban általában elvárás, hogy az legalább A+ besorolású legyen (legjobb kategóriának az A+++ számít, míg a leggyengébbnek az I kategória).
• Az épület fajlagos energiafelhasználására vonatkozóan előírás, hogy az épület primer energiaigénye maximum 68 kWh/m2/év lehet.
• A nem új építésű, ám felújításon/korszerűsítésen átesett ingatlanok esetében nem feltétlen elvárás, hogy elérjék a fent megnevezett szinteket, ugyanakkor az gyakorta igen, hogy a munkálatokat követően az ingatlan energiafelhasználása 20-30%-kal csökkenjen.
• Léteznek „Jolly Joker” munkálatok is, melyek önmagukban, más kritériumok vizsgálata nélkül is megszerezhetik a zöld pecsétet az ingatlan számára – ilyenek lehetnek például a napelem vagy a hőszivattyú telepítése.

Sokszor a bankok is díjazzák a zöld lakáscélt

Korábban már említettük, hogy a 2025-től élesedő könnyítéseken kívül vannak már most is létező, ráadásul nem az állam, hanem az egyes bankok által nyújtott (például kamat-) kedvezmények a zöld lakáscélok esetében. Sőt, a jövő tavasszal induló, 5%-os kamatplafonnal rendelkező lakáshitelprogram esetében is többek között kikötés, hogy a megvásárolni kívánt ingatlan zöldnek minősüljön.

A dolog szépséghibája, hogy jellemzően – bár nem kizárólagosan - az új építésű ingatlanok minősülnek zöldnek, amik viszont jelentősen drágábbak a használt ingatlanoknál. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonatkozó adatai szerint 2024. II. negyedévében országosan 32 millió forint volt a használt lakások átlagára, míg az új építésű ingatlanok átlagára 64,8 millió forint volt ugyanezen időszakban (+102,5%).

Tehát hiába a kamatkedvezmény, a megengedőbb JTM-szabály vagy a 10%-os önerő, sokan nem tudnak élni az új, lazább lehetőségekkel, ugyanis ahhoz egy sokkal drágább ingatlant kellene megvásárolniuk.