Durva csapdába eshetnek a magyar hitelesek: áldásnak tűnt, mégis visszaüthet a döntésük

Bár a hitelmoratórium eredeti formájában már július végétől megszűnt, az adósok egy szűkebb rétegének egészen év végéig  fenntartják azt. A 2020. március 18-tól bevezetett, európai szinten egyedülállóan hosszúnak számító törlesztési haladék régóta kritikák tárgyát képezi.

A szüneteltetésnek ugyanis jelentős  hatása van a moratóriumban lévő hitelekre. Hiába igaz ugyanis, hogy a havi törlesztőrészletek a moratórium alatt elvileg nem emelkedhetnek (persze csak akkor, ha a piaci kamat nem változott – ami fontos szempont, hiszen a lakáshitelek, között még rengeteg korábbi szerződés változó kamatozású!), a futamidő ugyanis drasztikus mértékben kitolódhat, akár szignifikáns (5-15 százalékos) növekedést is okozva például egy lakáshitel esetén.

Fontos döntés előtt a moratóriumban maradók

A fizetési haladékkal még mindig élő adósoknak pedig a jövő évi költségvetésük megtervezésekor mindenképp érdemes kalkulálnia azzal, hogy január 1-től ők is kikerülnek belőle, hiszen egyáltalán nem biztos, hogy a kormány sokadik alkalommal ismét meghosszabbítaná a fizetési moratóriumot. Ha azonban a lehetőség a 4. fázisban kijelölt feltételek mellett, a rászoruló rétegek számára továbbra is fennmarad, akkor is jobb döntés lehet inkább folytatniuk a törlesztést, amennyiben képesek azt kigazdálkodni, elkerülve a futamidő jelentős meghosszabbodását.

A Magyar Nemzeti Bank már tavaly júniusi Pénzügyi Stabilitási Jelentésében ismertette, hogy moratóriumban résztvevő adósok a program lejártát követően azzal fognak szembesülni, hogy a hitelük lejárata a programban töltött időnél nagyobb mértékben tolódik ki, miközben a teljes futamidő alatt megfizetendő összeg is emelkedik. A visszafizetendő összeg és a futamidő-hosszabbítás nagysága a moratóriumba való belépés időpontjában számított hátralévő futamidő és a kamatláb nagyságától függ.  Aki idén júliusig, netán egészen a moratórium végéig él a törlesztés szüneteltetésével, az emiatt súlyos milliókat bukhat az átmeneti segítségen.

Az MNB mellett ezért a bankok is arra kérik ügyfeleiket, hogy amennyiben a kiemelt társadalmi csoportok részére 2022. augusztus 1-jétől meghosszabbított fizetési moratóriumban vesznek részt, de anyagi helyzetük lehetővé teszi a törlesztőrészletek fizetését, költségeik csökkentése érdekében fontolják meg a fizetési moratóriumból való kilépést.

A döntést segítendő érdemes érdeklődni bankunknál annak hatásairól. A K&H például kiemeli, hogy ügyfélpontjaikon tájékozódni lehet róla, hogy várhatóan:

• mennyivel nő meg hitelének futamideje,
• mennyivel lesz magasabb a kamatfizetési kötelezettsége a teljes futamidőre vetítve,
• hogy alakul törlesztőrészlete és annak esedékessége,
• milyen lehetőségeket tudunk ajánlani annak érdekében, hogy elkerülje a meghosszabbodott futamidőből adódó kamatkötelezettség növekedést.

A Pénzcentrum kíváncsi volt, hogy a figyelmeztetések ellenére mennyien maradtak (akár önhibájukon kívül, anyagi helyzetük miatt, akár figyelmetlenségből, vagy a tájékozottság hiánya miatt) a moratóriumban és hogy kerülhetnek-e annak végső kifutása után tömegesen bajba a magyar adósok. Hogy választ kapjunk kikértük több hazai nagybank véleményét és tapasztalatait.

A bankok igyekeznek alternatívát kínálni

Az OTP Bank teljes lakossági hitelállományának 4 százaléka érintett törlesztési moratóriumban. A pénzintézet arra is felkészült, hogy a moratóriumot követően további fizetéskönnyítési lehetőségeket kínáljon a fizetési nehézséggel küzdő ügyfélkör számára - árulták el a Pénzcentrumnak. Ez lehet például a törlesztőrészlet csökkentése, a futamidő meghosszabbítása, illetve ennek a kettőnek a kombinációja - sorolták.

Az UniCredit Bank arról számolt be, hogy náluk a hitelezett lakossági ügyfelek kevesebb mint 2 százaléka van már csak a 2022. december végéig tartó negyedik körös törlesztési moratóriumban. Arra a kérdésünkre pedig, hogy reális félelem-e az, hogy a hitelmoratóriumból augusztustól, vagy az év végén kihulló adósok tömegesen válhatnak  majd nem fizető adósokká, némiképp megnyugtató választ adtak.

Az eddigi tapasztalataik szerint ugyanis a moratóriumból kilépett lakossági ügyfeleink jellemzően nem válnak nem fizetővé. Náluk is évek óta ,így jelenleg is elérhető hitelkönnyítő csomag, mellyel a fizetési nehézségekkel küzdő ügyfeleiket tudják segíteni. A csomag célja, hogy a hiteltörlesztésükben nehézségekkel küzdő ügyfeleinknek olyan lehetőségeket és testre szabott megoldásokat kínáljunk, amelyek révén a törlesztőrészletek nagysága ügyfeleink megváltozott egyéni élethelyzetéhez és anyagi lehetőségéhez igazodik. Tehát voltaképp a moratóriumhoz hasonlóan segít a törlesztésben felmerülő átmeneti nehézségeken.

A pénzintézet ugyanakkor felhívja a figyelmet, hogy  fontos, hogy mielőbb értesítsüljenek az ügyfelektől a törlesztési lehetőségekről, hiszen annál nagyobb lehetőségük és jobb esélyük van egymással együttműködve a moratórium alternatívájaként szolgáló hitelkönnyítő megoldást.

Az MKB Bank tapasztalatai szerint a júliusig fizetési haladékkal élők igen jelentős része a nyár végén sem kezdte meg a törlesztést. Elárulták ugyanis, hogy a 2022 júniusában a moratóriumban tartózkodó ügyletek több mint fele nyilatkozott a 2022. augusztus 1-én kezdődő újabb hosszabbításba történő belépésről. Pedig azoknak az ügyfeleknek, akik továbbra sem tudják törleszteni hiteleiket, egyedi mérlegelést követően ez a pénzintézet is fizetéskönnyítő eszközökkel próbál segíteni.

A bank munkatársai mind a bankfiókokban, mind a Telebankos hívások során részletesen ismertették az ügyfelek számára a moratóriumban maradás következményeit, illetve felhívták a figyelmet arra is, miért előnyös az ügyfél számára, ha elkezdi fizetni a hitelét.

Az UniCredit Bank azt is elárulta, azt tapasztalják, hogy a moratóriumban érintett lakossági ügyfelek többsége alapvetően tisztában van a fizetési haladék legfontosabb jellemzőivel, következményeivel. Ami az érintettek egy kisebb részénél meg nem értést okoz, az a futamidő-hosszabbítás mértéke. Közülük sokan úgy vélik, legfeljebb csak annyival kellene a futamidőnek megnyúlnia, amennyi időt a moratóriumban töltöttek. Ugyanakkor a pénzintézet – a jogszabállyal összhangban adott – a törlesztőrészlet változatlanságát hangsúlyozó magyarázatát ők is megértik és elfogadják - tették hozzá.

Más megoldásokat kell keresni

Fontos, hogy kilépési szándékunkról ügyletenként tudunk nyilatkozni. Tehát, ha például egyszerre van a moratóriumban hitelkártyánk és egy lakáshitelünk is, akkor nyilatkozhatunk úgy, hogy csak az utóbbit kezdjük el törleszteni és a hitelkártyával év végéig a moratóriumban maradhatunk.

A kilépéshez egy nyilatkozatot kell kitöltenünk, amit a bankunk honlapján találhatunk. A folyamatot jellemzően lebonyolíthatjuk e-bankban is, de levélben, illetve ügyfélpontokon is intézhetjük. Érdemes szem előtt tartani, hogy ha egyszer egy ügyletünkkel kilépünk a moratóriumból már nem lesz módunk visszalépni.

A pénzintézetek mellett az MNB is hangsúlyozza viszont, hogy a bankok piaci fizetéskönnyítő programjaikkal – például futamidő-hosszabbítással, kedvezőbb hitelre váltással, a törlesztés átmeneti felfüggesztésével – segítenek akkor is, ha valaki élethelyzete a törlesztés újbóli megkezdése után fordulna váratlanul kedvezőtlenné.

Baj esetén forduljunk mihamarabb bankunkhoz, kérjünk segítséget! Mindenképp érdemes a hitelszerződés felmondását elkerülni, hiszen ekkor a még meglévő teljes tartozásunkat egy összegben azonnal meg kellene fizetnünk - figyelmeztetnek.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy ha a hitelintézettel történt fizetéskönnyítési egyeztetésünk nem vezetne eredményre (elutasítják fizetéskönnyítési kérelmünket), kérhetünk méltányossági eljárást a Magyar Nemzeti Bankon  belül működő Pénzügyi Békéltető Testületnél.

A moratóriumból való kilépés, vagy annak lejárta után így remélhetőleg a legtöbb adós talál majd olyan megoldás, ami megfelelően mérsékli, átütemezi fizetési kötelezettségeiket arra az időszakra, amíg anyagi helyzetük rendeződik.