Vége a lehúzós záloghiteleknek: komoly szigorítások jönnek szeptembertől

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a kézizálog fedezete mellett nyújtott pénzkölcsönnel kapcsolatos jegybanki elvárásokról, a jogalkalmazás kiszámíthatóságának növelése, illetve a jogszabályok egységes alkalmazásának elősegítése érdekében. A szabályozás - amelynek alkalmazását a jegybank 2018. szeptember 15-től várja el az érintett intézményektől - a zálogkölcsönt nyújtó hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, illetve azok kiemelt közvetítői és refinanszírozói számára egyaránt megfogalmaz elvárásokat.

Az MNB fogyasztóvédelmi elvárásai között szerepel, hogy a zálogtárgyat futamidőn vagy türelmi időn belüli kiváltás esetén haladéktalanul, a türelmi időt követően (a kényszerértékesítésig) pedig 5 munkanapon belül bocsássák az ügyfél rendelkezésére, ha igényli azt. A zálogtárgy kiváltását a fogyasztók számára csak kivételes, indokolt esetben - például az értéktárolás egyedi jellemzői miatt - köthetik előzetes bejelentéshez.

A jegybank elvárja, hogy a futamidő lejártától a kényszerértékesítésig terjedő időszakra vonatkozóan a zálogkölcsönző pénzügyi intézmény maximálja az ezen időszak alatt általa felszámítható kamatok, díjak és egyéb költségek összegét. Fontos, hogy ezek is igazodjanak a pénzügyi intézménynél a zálogtárgy őrzésével, értékének megóvásával, valamint a kényszerértékesítéssel kapcsolatban ténylegesen felmerülő költségekhez. Az MNB felhívja a figyelmet a fogyasztói érdekkel összeegyeztethetetlen gyakorlatokra is, így például az ügyfél késedelme esetén a szerződésszerű teljesítés ügyleti kamatát többszörösen meghaladó díj felszámítása nem fogadható el.

Az ajánlás szerint az ügyfél késedelme esetén a késedelem időtartamára - a jelzáloghitelekre vonatkozó fair banki előírás mintájára - legföljebb az adott zálogkölcsön ügyleti kamatának másfélszeresét 3 százalékponttal meghaladó mértékű (s a zálogkölcsönök teljes hiteldíj-mutató /THM/ plafonját meg nem haladó) késedelmi kamatot javasolt felszámítani.

A zálogkölcsön nyújtása előtt az ügyfelet tájékoztatni kell az ahhoz kötődő alapvető fogalmakról - így a türelmi és várakozási időről, a futamidő-hosszabbításról (prolongálás) és a kényszerértékesítésről -, a THM-ről, s az ezen belüli kamatról, díjakról, egyéb költségekről, a zálogtárgy kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásról, s annak díjairól, illetve arról is, hogy a kényszerértékesítést követően a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége van az ügyfél felé. Elvárás, hogy a zálogkölcsönre vonatkozó hirdetmény elvihető formátumban, közvetlenül elérhető helyen folyamatosan az ügyfelek rendelkezésére álljon.

Az MNB jó gyakorlatnak tartja, ha a pénzügyi intézmény vagy kiemelt közvetítője jelzi az ügyfeleknek, hogy elérhetőségük, pl. telefonszám, e-postacím megadásával lehetőség van arra (többletköltséggel), hogy még a zálogtárgy kényszerértékesítése előtt külön értesítést kapjanak, s így akár ekkor kiváltsák azt. Célszerű továbbá az is, hogy a fogyasztók a kényszerértékesítés után legfeljebb 30 nappal értesítést kapjanak az elszámolási kötelezettség következtében őket megillető összegről is.

A pénzmosási törvény módosítása nyomán gyakorlatilag megszűnt az anonim zálogkölcsönnyújtás lehetősége. A zálogkölcsönt nyújtó intézmény 3,6 millió forint alatti hitelügyletnél a fogyasztó nevét, születési adatait, jogi személynél vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnél annak nevét, rövidített nevét és székhelyét köteles rögzíteni. Efölötti ügylet esetén jóval több azonosító adatot kell megadni a hitelnyújtáshoz, s az MNB elvárása szerint a hitelnyújtónak meg kell követelnie az ügyféltől ezek okirattal történő igazolását.