Devizahitelesek: 7 életbevágóan fontos apróság az új törvényből

A pénteken benyújtott törvényjavaslat alapján fogják a bankok visszatéríteni az ügyfeleknek a jogosulatlanul elvont összegeket. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.

Klikkelj! Hány milliót nyertek a képviselők a devizahiteles csomaggal?

• A túlfizetéseket tőke-előtörlesztésként kell elszámolni, ami az adósok szempontjából a lehető legkedvezőbb.

• A visszatérítés összegét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) képletei alapján kell kiszámolni a bankoknak, sőt a jegybank ellenőrzi, hogy az ügyfelek annyit kapjanak vissza, amennyi valóban jár nekik. Ha az adós úgy gondolja, hogy nem a megfelelő összeget kapta vissza, akkor panaszával az MNB-hez fordulhat.

• A kedvezményes végtörlesztők is kaphatnak vissza pénzt, azonban nekik ezt kérvényezni kell (2015 március 1. és 31. között) a bankjuknál, aminek 10 ezer forintos díja van. A hitelező ekkor köteles megvizsgálni, hogy mennyi pénz járhat vissza, és ha ez nagyobb, mint amennyit a végtörlesztéssel nyert az ügyfél, akkor jár a kettő különbözete, plusz a 10 ezer forintot is visszakapja az ügyfél. Amennyiben kisebb ez az összeg, vagyis kiderül, hogy nem jár vissza pénz, akkor az eljárási díj a bankot illeti.

• A Nemzeti Eszközkezelő által átvállalt kölcsönök esetében az ügyfelek nem kapnak pénzt, a hitelintézeteknek az Eszközkezelővel kell elszámolniuk.

• Az árfolyamgátas adósok esetében a bankok által átvállalt összeget ki kell vonni a visszatérítésből és ezután a gyűjtőszámlán lévő összeget kell csökkenteni a pénzből. Csak ezután lehet a hitel tőketartozását csökkenteni, ha marad még fennmaradó összeg.

• A törvény további rendelkezése, hogy 2016-ig kamatemelési moratóriumot hirdet, ami megtiltja a már felvett deviza- és forintalapú hitelek esetén az egyoldalú kamatemelést.

• Az összegek elszámolása (lezárt szerződések esetén utalása) az alábbi táblázat alapján kell, hogy megtörténjen: