Takarékoskodni már nem éri meg? Egyre jobb az adósoknak

Mit hozott a jegybanki kamatcsökkentés?

Közzétette 2012 novemberére vonatkozó hitelezési és betéti statisztikáit a Magyar Nemzeti Bank. A tavalyi év utolsó előtti hónapjának adatai azért is érdekesek, mert a hónap végéig már négy jegybanki kamatvágás is megtörtént, amelynek során 7%-ról 6%-ra csökkent az alapkamat (ezt követően, decemberben további 25 bázisponttal csökkent).

A fenti ábrán látható, hogy az alapkamat csökkentése a kiválasztott szempontok közül leginkább az új hitelek kamatszintjének csökkenésében érezhető, hiszen pl. a forint alapú lakáshitelek (bankok által felszámolt, vagyis kamattámogatást figyelembe nem vevő) átlagkamata augusztusról novemberre 1,1 százalékponttal, a vállalati (nem folyószámla) hiteleké 1,2 százalékponttal csökkent. (Az új lakáshitelek esetében az alábbi ábra a teljes hitelköltséget mutatja).

A meglévő hitelek esetében lassabban érződik a kamatcsökkentés hatása (a vállalatoknál -0,6 százalékpont, a lakáshiteleknél stagnálás), ami a hitelek kamatperiódusa mellett azzal is magyarázható, hogy a lakossági forinthitelezésben korábban nem volt jellemző a referencia (Bubor) alapú árazás. A lakossági betétekre (meglévő: -0,3 százalékpont, új: -0,7 százalékpont) is csak fokozatosan gyűrűzik át a kamatcsökkentés.

A kamatcsökkentés legfontosabb hatásaként csökkenhetett a meglévő vállalati forinthitelek kamatterhe, és csak a kamatot figyelembe véve (!) kissé kedvezőbbé váltak a frissen felvehető hitelek a gazdaság nagy részében. A betétekre pedig kevesebbet fizetnek a bankok a korábbinál, ami vonzóbbá teszi az egyéb megtakarításokat - például a novemberben jól teljesítő befektetési alapokat.

Várat magára a hitelezés fellendülése

A hitelek olcsóbbá válásának hatásai sem a lakossági, sem a vállalati hitelezés volumenében nem érezhetők. Novemberben a lakosság 12,9 milliárd forint értékben nettó hiteltörlesztő volt. A vállalatok szintén inkább törlesztettek: 20,4 milliárd forinttal többet, mint amennyit újonnan felvettek (esetükben a volatilitás miatt a 12 havi gördülő adatot mutatja az ábra).

A lakossági jelzáloghitelezés továbbra sem tért magához (november hónaptól ez általában nem is várható), azonban a lakáshitel-kamattámogatási rendszer feltételeinek lazítása erre a piacra idővel jótékony hatással lehet.

Novemberben a gyenge nyári hónapoktól is elmaradó, 12,5 milliárd forint összegben helyeztek ki új jelzáloghitelt a bankok. A fedezetlen hitelezésről sem mondható el egyelőre pozitívum.

A lakosság hitelállománya november végén 7158,1 milliárd forintra, a vállalatoké 6907,5 milliárd forintra rúgott. Előbbi 17,3%-kal, utóbbi 12,4%-kal marad el az egy évvel korábbitól.

Csökkentek a betétek

Október hónap nagyon jól sikerült a magyarországi lakossági bankbetétek szempontjából, hiszen 137,9 milliárd forinttal több pénzt helyeztek el a háztartások ekkor, mint amennyit felvettek - köszönhetően a november 1-jén induló hosszú hétvégének és a terület alapú uniós agrártámogatások kifizetésének. Valószínűleg ezzel az erős bázissal és a betéti kamatok csökkenésével is magyarázható, hogy november hónap már gyengén sikerült: a betétek állománya tranzakciós alapon 67,9 milliárd forinttal csökkent (a forintbetétek 65,7, a devizabetétek esetében 2,2 milliárddal volt több a kivétel, mint a betételhelyezés). A vállalatok esetében viszont 114,5 milliárd forinttal nőtt (tranzakciós alapon) a betétállomány, ami a lakossággal ellentétben negatív fejlemény (többek között a beruházások elmaradására utal).

A lakosság betétállománya november végén 7574,7 milliárd, a vállalatoké 4414,3 milliárd forintra rúgott. Előbbi 1,5%-kal, utóbbi 0,6%-kal marad el az egy évvel korábbitól.