Kamatos kamatot kapnak a nyakukba az árfolyamrögzítők

A rendelet értelmében a piaci (bank által alkalmazott) és a rögzített árfolyam különbségére jutó törlesztőrész három évig forint alapú ún. gyűjtőszámla-hitelként halmozódik (amennyiben kisebb a piaci árfolyam a rögzítettnél, ennyivel csökken) háromhavonta tőkésíthető módon. Ez gyakorlatilag a hónapok folyamán egyre drágítja az árfolyamrögzítést.

Ugyan az árfolyamrögzítés alatt a hitel kamata legfeljebb az aktuális 3 havi BUBOR mértéke lehet (jelenleg közel 6,1 százalék), de a kamatok tőkésítése miatt az ügyfelek terhe nagyobb mértékben nő. Hiszen a 3. hónaptól kezdve (az első kamattőkésítés után) már a felhalmozott kamatok után is számolni kell ezt a 6,1 százalékos terhet.

Nézzük mit jelent ez a gyakorlatban. Amennyiben marad a jelenlegi 240 forint körüli frank árfolyam egy átlagosnak mondható 8 millió forintos, 160 CHF/HUF-os árfolyamon 20 évre felvett hitel esetén havonta 23 259 forinttal csökkenhet a törlesztőnk 3 évig. Ennyivel csökken a családi kassza kiadása a 3 éves időszak minden egyes hónapjában, viszont idővel ennek a "takarékoskodásnak" a költsége egyre nő. Nem csak a megspórolt összeg kamataival, de a kamat kamataival is! A fent említett hitel esetében például első két hónapban még a 23 259 forint és annak kamata (116 forint) terheli a gyűjtőszámlát, de a 3 hónapban ez az összeg már 23 491 és annak kamatai, így érkezünk el az időszak végére számított 26 208 forintos havi teherhez. Így lesz a tartozás összesen 892 335 forint a harmadik év végére.

A gyűjtőszámla-hitel ez után egy úgynevezett annuitás hitelbe vált át, aminek a tulajdonsága, hogy a kamat változatlansága esetén a törlesztőrészletek sem mozdulnak el. A kamatokat a törvény nem rögzíti, de azt nem engedi meg, hogy az adott pénzintézet az adott devizahitellel azonos célú forinthitel aktuális kamatánál magasabb legyen. Az aktuális (júliusi) kamatokat a következő táblázatok tartalmazzák.

Lakáscélú jelzáloghitelek:

Szabadfelhasználású jelzáloghitelek: