Mennyit hagyna a devizahitelesek zsebében az új elnök?

Egyelőre pontos részletek nem ismertek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elképzeléséről, Szász Károly, a szervezet frissen kinevezett elnöke egyelőre azt mondta, hogy úgy (is) próbálnak segíteni a devizahiteleseknek, hogy a kereskedelmi bankokat köteleznék arra: saját maguk által szabadon megállapított árfolyam helyett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) aktuális középárfolyama alapján vonják le az ügyfelektől a havi hitel törlesztő részletét.

2010.07.06 13:09
Új javaslattal áll elő a PSZÁF a devizahitelesek megsegítésére

A Portfolio.hu rövid vizsgálata az elmúlt egy hónap kereskedelmi banki gyakorlatát vizsgálta (4 bank adatait tudtuk elérni: OTP Bank, CIB Bank, Raiffeisen Bank és Erste Bank). Ez alapján az látszik, hogy a bankok az MNB adott napi euró és svájci frank középárfolyamához képest átlagosan 2-3 forinttal, mintegy 1%-kal magasabb (a bankok szempontjából deviza eladási) árfolyamot alkalmaznak. Az, hogy az egyes bankoknál mikor kerül sor a törlesztésre, az alábbi táblázat foglalja össze.

Egyelőre nem világos, hogy ez a szabályozás is (ahogy a Nemzeti Eszközkezelő Társaság deviza- és forinthiteleseket megsegítő, eddig jelzett konstrukciója) csak a jelzáloghitelesekre, vagy a fogyasztási célú kölcsönökre is vonatkozna. Természetesen minden ügyfél azt szeretné, ha igen, a bankok azonban a profit oldalon ennek ellenkezőjében érdekeltek.

Magyarországon 2009 decemberében a PSZÁF adatai szerint mintegy 600 ezer devizaalapú jelzáloghitel-szerződés futott, amelyben benne vannak a fogyasztási célú jelzáloghitelek is. Amennyiben erre a 600 ezer darab hitelszerződésre vonatkozna a meglebegtetett szabályváltoztatás, és feltételeznénk, hogy a bankok ezek törlesztésénél havonta átlagosan 1400 forintot veszítenének a mostani helyzethez képest, akkor az éves szinten mintegy 10 milliárd forintos profitcsökkenést hozna a szektor egésze számára.