Bankkártya: tízből kilencnek már ott lapul a zsebében, de vajon használni is tudjuk?

Tavaly év vége óta több mint 3 százalékkal nőtt a bankkártyák száma, ami majdnem megközelíti a teljes 2007 év növekedését. A forgalomban lévő 8,9 millió közül továbbra is a betéti kártyák uralják a piacot, 79 százalékos részesedéssel, a hitelkártyából és terhelési kártyából több mint 1,8 millió van forgalomban, ami 20 százalékos részesedést jelent. Előrefizetett kártyából, vagyis ahol az ügyfél egy előre kifizetett összegből költekezik, mindössze 14 ezer darab volt június végén forgalomban.

A bankok és kereskedők, illetve non-profit szervezetek által közösen kibocsátott bankkártyákból, az úgynevezett co-branded, vagy affinity kártyákból, az idei év első félévében 60 ezerrel kevesebb volt forgalomban, mint tavaly év végén, összesen 989 ezer darab, ami a teljes állományon belül 11 százalékot képvisel.

ATM-ekből összesen 4 384 darab van országszerte, ezeknek több mint negyede a fővárosban található, további közel 500 darab Pest megyében, a legkevesebb, mindössze 59 darab Nógrád megyében.

Az ATM-ek közül ma már 17 százalékuk alkalmas készpénz befizetésre is, ami jelenleg borítékos rendszerben működik, aminek tartalmát a bank végzi el. Az automaták szinte mindegyike (83%) a nap 24 órájában igénybe vehető. Azonban több mint felüknél még mindig nem tudunk chipes kártyával tranzakciót végrehatjani, igaz arányuk némileg javult az első félében, így ma már több Allianz, CIB, Unicredit, K&H, Takarékbank és OTP automatánál is használhatók ezek a kártyák.

Minimálisan emelkedett fél év alatt a kártyaelfogadó helyek száma, így vásárlásra év közepén 29 973 helyen tudtuk használni kártyáinkat, ezen üzletek mindegyike elfogad Visa és Mastercard kártyákat is. A régióbeli országok tízezer lakosra jutó kártyaelfogadó helyeinek számával összehasonlítva ez rekord alacsonynak számít, ezért indított a Mastercard is júliusban országos kampányt. Ennek eredményeit azonban még nem tükrözik az MNB által közölt féléves adatok.

Az említett kártyákon kívül American Express-szel is fizethetünk több mint 17 ezer üzletben, JBC kártyával pedig 13 ezerben, azonban a Diners Club kártyák elfogadását a Citibank tavaly év végén felfüggesztette, így mindössze az Erste Bankkal szerződésben álló 87 elfogadóhelyen fizethettünk ilyen kártyával év közepén.

A biztonságosabbnak tartott EMV chippel ellátott kártyákat elfogadó POS berendezések száma is tovább bővült az elmúlt félévben, így ma már 88 százalékuknál lehet ilyen kártyával fizetni, szemben a tavaly év végi 80 százalékkal.

Valamit azért csak tanulunk a hibáinkból!

A kártyaelfogadó üzletek csekély bővülésének, valamint a mind tudatosabb kártyahasználatnak köszönhetően a kártyával lebonyolított tranzakciók több mint felét, 54,3 százalékát már a vásárlások teszik ki, igaz értéket tekintve több mint 81 százalékkal még mindig a készpénzfelvétel vezet. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy ATM-ből nagyobb összeget veszünk fel egyszerre, vagyis igyekszünk kihasználni az egyes bankok által havi egy-két alkalommal (persze van olyan pénzintézet, ahol teljesen igyenes) ingyenes szolgáltatást.

Nem jellemző azonban, hogy kártyánkat készpénz befizetésre használnánk, amit bizonyos ATM-eknél, illetve banki és postai POS terminálokon keresztül tehetnénk meg. Összesen 414 ezer alkalommal használtuk ilyen célra bankkártyánkat az elmúlt félévben, 23 milliárd forint értékben.

Külföldön tranzakciószámot és értéket tekintve is nagyságrendekkel többet használtuk kártyánkat fizetésre, mint készpénzfelvételre, ami teljesen érthető, hiszen jelenleg rendkívül drága mulatság a határon túli ATM-használat.

A co-branded kártyákat még nagyobb arányban használtuk vásárlásra, mint a hagyományos banki kártyáinkat, ami azzal is magyarázható, hogy ezeknél a kártyáknál sok esetben akkor jár valamilyen kedvezmény, ha adott üzletben, vagy benzinkútnál vásárolunk velük.

Az összes bankkártyás vásárláson belül június végére már 2,25 százalékot tett ki a postai, telefonos, internetes megrendelések aránya, szemben az év végi 1,26 százalékkal.

A tranzakciók bankkártya típusonkénti megoszlását ábrázoló grafikonon az látszik, hogy hitelkártyák, terhelési kártyák, és előrefizetett kártyák esetében jóval magasabb a vásárlások aránya, ráadásul a 2007. évi adatokkal összehasonlítva az látszik, hogy ez még nőtt is, magyarul egyre tudatosabban használjuk a zsebünkben lapuló plasztikokat.