Kiszivárgott, hogyan trükközzünk a lakáshitellel!

A támogatásra való jogosultsághoz azonban a hitelfelvevőnek és a kiszemelt ingatlannak több feltételnek is meg kell felelnie, erről a kritériumrendszerről már egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, ezért most csak felelevenítjük az ott megszerzett ismereteket.

A jogosultság személyi feltétele természetesen, hogy a hitelfelvevőnek devizabelföldi magánszemélynek kell lennie, aki betöltötte már a 18. életévét, tehát nagykorú. Emellett a támogatás fajtájának függvényében változik a maximális életkor, amely egyes támogatási fajták esetében a 35. év, más támogatásokat pedig csak fiatal házaspárok vehetnek igénybe, vagyis, ahol egyik fél életkora sem haladta még meg a 40 évet.

A személyi feltételek mellett az egyik legfontosabb kérdés a méltányolható lakásigény megléte, ez azonban eleve feltételezi, hogy az igénylő magánszemély nem rendelkezik ingatlannal. Így ha mégis van az igénylő tulajdonában lakóingatlan, akkor azt záros határidőn belül értékesítenie kell, az eladásból származó jövedelmet pedig az új lakás, illetve családi ház megvásárlására vagy felépítésére kell fordítania.

Méltányolható lakásigény: meglepő dolgok egy táblázatban

A következő táblázatban foglaltuk össze a méltányolható lakásigényre vonatkozó legfontosabb adatokat, vagyis az elfogadható minimális és maximális szobaszámot és a legmagasabb elfogadható vételárat vagy építési költséget.

A táblázatban feltüntetett, a 2000. évi PM rendeletben meghatározott, maximális építési költség, illetve vételár felett állami támogatás nem érvényesíthető. A maximális vételi ár persze nem egyezik meg a hitelösszeg plafonjával, amely az egyes támogatási típusok szerint változik attól függően, hogy az ingatlan vidéken vagy a fővárosban található, illetve, hogy új vagy használt lakásról van szó.

A méltányolható lakásigényt csak egy átlagos magyar család méretéig vagyis négy személyig tüntettük fel, 4-nél több személy esetében minden személy után további fél szobával nő a lakásigény, három vagy több gyermeket nevelő családnál pedig a felső határ minden további személyre vonatkozóan egy szobával több.

A szobaszám egyben a lakás maximális méretének meghatározásához is megadja a kiindulópontot, hiszen félszobának a 6 és 12 négyzetméter, míg szobának a 12 és 30 négyzetméter közötti helyiséget tekintjük. Így az egy-két fő részére meghatározott maximális lakásigény elérheti, akár a 100 négyzetmétert.

A vételár felső korlátjának megállapítása némileg szűkíti az ingatlan elérhető alapterületének nagyságát, az elérhető alapterület még azonban így is jelentősen meghaladja az átlagos léptékkel mért és indokolható igényt.

Alaprajz és valóság: az igazság odaát van!

A kereskedelmi bankokat és az ingatlanpiaci szereplőket kérdeztük arról, hogy tapasztalnak-e visszaélési kísérleteket az állami támogatásos lakáshitelek esetén a méltányolható lakásméretettel kapcsolatban.

A válaszoló kereskedelmi bankok többsége nem erősítette meg az egyik jelentős kereskedelmi banktól kiszivárgott hírt, miszerint a maximális lakásméretet az ügyfelek a szobák és kiszolgáló helyiségek átnevezésével, illetve a félszobás megoldásokkal való trükközéssel próbálják a saját javukra módosítani.

Egy másik jelentős lakossági bank elismerte, hogy volt már példa hasonló eseményre, bár hozzátette, hogy a tapasztalt hitelszakértők egy ilyen próbálkozást már a tervrajz alapján kiszűrnek. Az információt szolgáltató pénzintézeteket nem nevezzük meg, mert az előnytelen helyzetbe hozhatná őket, a választ megtagadó bankokkal szemben.

Ingatlanpiaci forrásaink megerősítették a csalás lehetőségét, bár véleményük megoszlott aszerint, hogy manapság előfordul-e ilyen eset. Azt azonban elárulták, hogy míg a társasházi lakások általában nem érintettek ilyen ügyekben, hiszen a fejlesztő eleve úgy alakítja ki az ingatlanokat, hogy megfeleljenek a kritériumoknak, addig a családi házak építése, illetve bővítése esetén már könnyebben előfordulhat a "tervezési hiba".