17 °C Budapest

Ki fizet, ha visszaélnek a bankkártyáddal? Ne számíts sok jóra!

Pénzcentrum
2007. április 19. 05:40

Bankkártyája szinte mindenkinek van, sokaknak több plasztik is lapul a pénztárcájában, mostanság pedig egyre többen gondolkodnak azon, hogy régen meglévő betéti kártyájuk mellé (amit itthon egyszerűen csak bankkártyának hívunk) hitelkártyát is igényeljenek. Korántsem arról van persze szó, hogy a lakosság egyre nagyobb része tudatosan, alapos tájékozódást követően jutna arra a következtetésre, hogy hitelkártyára van szüksége, egyszerűen csak azt látjuk a reklámokban, hogy ez a divat és ilyen nekünk is kell.

Jelen összeállításunkban nem a hitelkártya-használat titkaiba avatjuk be Olvasóinkat, mivel ezt korábban már több felvonásban megtettük, sokkal inkább a plasztikokkal kapcsolatos biztonsági kockázatokat vázoljuk fel, majd kitérünk arra, hogy ki viseli a károkat egy esetleges kártyalopás vagy hamisítás esetén a gyakorlatban és mit írna elő a jogszabály elvileg. Előrebocsátjuk, a kettő között azért van eltérés, legalábbis a számok erre engednek következtetni...

Károk és veszteségek: sokkolóak a számok?

A hosszas szöveges taglalás helyett a szemléletes grafikonok mellett néhány összefoglaló mondattal igyekszünk összegezni a jelenlegi helyzetet az MNB 2006. I. féléves adatai alapján.

A probléma komolyságát jelzi, hogy a tavalyi esztendő első felében felmerült kár értéke 135 millió forint volt, mely 30%-os év/év alapú növekedésnek felel meg. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a kárösszeg kibocsátói forgalomhoz viszonyított aránya gyakorlatilag nem mutat változást egy éves távlatban.

Év/év alapon 2006. első hat hónapjában 80%-kal emelkedett a hamisított kártyákkal lebonyolított műveletekből eredő kár, így ezen szegmens szelete a teljes kárösszegen belül 48%-ra nőtt. Ebben természetesen komoly szerepet játszik, hogy hazánk a chip-migrációs folyamatban jelentős lemaradással küzd, még mindig a tisztán mágnescsíkos kártyák vannak többségben.

A visszaélések darabszámát és a kárösszegeket az alábbi grafikon segítségével mutatjuk be:


Ki viseli a veszteséget? - Jogszabály kontra valóság

2006. első féléve során a visszaélésekből adódó veszteség 132 millió forintot tett ki, melynek 40%-át a kibocsátó bankok viselték, 46%-át ráterhelték kártyabirtokos ügyfeleikre, 14%-át pedig áthárították az elfogadó bankokra. (A kártyabirtokosokra terhelt veszteségarány 2005-ben emelkedett jelentősen, 35%-ról 48%-ra, ehhez képest 2006-ra minimális a csökkenés mértéke.)

Olvasóinkat minden bizonnyal az érdekli leginkább, hogy mikor kell nekik viselniük a kárt, azaz mikor nem vállalja ezt át a kibocsátó vagy a kártyaelfogadó bank. Ezt alapvetően a pénzforgalomról szóló kormányrendelet szabályozza, melyet az alábbiakban foglalhatunk tömören össze:

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

- a kártyabirtokos köteles haladéktalanul bejelenteni a kibocsátó banknak, ha kártyáját eltulajdonították, vagy bármiféle rendellenességet észlel,
- ha a kár nem a kártyabirtokos szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása folytán következett be, akkor a birtokos a bejelentés megtételét megelőzően bekövetkezett kárt legfeljebb 45 ezer forintig viseli,
- a bejelentést követően keletkezett kárt a kibocsátó viseli.

Fontos tehát kiemelni, hogy a kibocsátó mentesül felelőssége alól, ha bizonyítja, hogy a kár a kártyabirtokos szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott szerződésszegése folytán következett be.

Ha rápillantunk a következő grafikonra, rögtön láthatjuk, hogy ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az elveszett és ellopott kártyák használtából eredő veszteséget az esetek többségében a kibocsátó bank a kártyabirtokosra hárítja át, arra hivatkozva, hogy az ügyfél nem a szerződésben előírtaknak megfelelően járt el, minden szerződés rögzíti ugyanis, hogy a PIN kódot senkinek nem szabad elárulni. (A pénz leszedéséhez pedig erre kétségkívül szükség van...)

Ennek tudható be tehát, hogy a szimpatikus jogszabályi 45 ezer forintos korlát ellenére mind értékben, mind százalékban igen magas az ügyfelek kár-viselése.

Mi lesz a biztonsággal? Megvan az új "hunyó"!

Szakértők szerint a biztonsági kockázatokat nagyban mérsékelhetné a chip and PIN rendszer szélesebb körű elterjedése. Magában persze semmit nem ér, ha a bankkártyára a mágnescsík mellé egy chip is felkerül, az újításhoz alkalmazkodnia kell az ATM és POS hálózatnak is. Mindez abból adódik, hogy ha egy chipkártyát behelyezünk egy olyan ATM-be, mely csak mágneskártyát tud kezelni és nem ismeri fel a chipet, akkor a tranzakció a mágnescsík segítségével végrehajtódik. A kártyahamisítóknak jelenleg tehát nem okoz gondot egy chipkártyát chip nélkül lemásolni és egy felkészületlen automatánál használni.

Ezt a helyzetet igyekszik megváltoztatni az ún. Liability shift, mely a gyakorlatban annyit jelent, hogy az Európán belüli nemzetközi forgalomban felmerült visszaélések esetén a kárt az a fél viseli majd, aki nem látja el kártyáit chip-pel, illetve nem biztosítja ATM és POS berendezésein a chip alapú elfogadást. Az új kárviselési szabály remélhetőleg fokozza a chip-migráció dinamikáját és egyben az ügyfelek biztonságát.

NAPTÁR
Tovább
2021. május 15. szombat
Zsófia, Szonja
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?