Kinek jó a lakáslízing ?

Pénzcentrum

2005. december 6. 06:20

Az első lakáshoz jutás, lakásvásárlás, ingatlanbefektetés mindig fontos döntés az ember életében. Mielőtt azonban a végleges döntést meghoznánk, nem árt ha körülnézünk a finanszírozási konstrukciók között. Választhatunk a hiteltermékek közül, de van valami egészen új is a piacon: ez pedig nem más mint az ingatlanlízing.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Az elmúlt néhány hétben rengeteget foglakozott ezzel a finanszírozási formával a sajtó, és újabbnál újabb pénzintézetek is igyekeznek minél hamarabb egy szeletet kihasítani maguknak, a még formálódó piacból. Nézzük meg tehát pontosan miről is van szó. A termék Az új autó lízingeléséhez hasonló finanszírozási forma azzal jár, hogy a lakás vevője (lízingbe vevő) az új otthon kiválasztása után havi lízingdíjat fizet, ám csak akkor válik tulajdonossá, ha a futamidő lejár, addig a lízingbe adóé az ingatlan. A lízingszerződést ötévente meg kell újítani, hiszen az ilyen időközönként lejár, háromhavonta pedig bizony be kell mutatni – igaz, ezt faxon is elfogadják – a lakás befizetett rezsiszámláit is A konstrukciónak, csakúgy mint minden egyéb pénzügyi terméknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Előnyként értékelhetjük azt, hogy a lakáslízing befizetett lízingdíja önerőnek számít, ha a lízingbevevő néhány év elmúltával úgy dönt, hogy egy másik fizetési konstrukcióval (pl.: jelzáloghitel) újra-finanszíroztatja lakását. Előny lehet még, hogy a futamidő alatt többször is lehet devizanemet váltani, bár a költség miatt nem biztos, hogy megéri. Egyetlen biztosnak vehető hátránya van a fizetési konstrukciónak: várhatóan négy-hat százalékkal magasabb lesz a teljes hiteldíj mutatója (THM), mint az állami támogatású forinthitelnek. Azonban a jövő évi adótörvények módosító indítványai között szerepel egy, amely szerint a lízingdíjak tőke- és kamatrésze közül csak a tőkerész után kellene áfát fizetni. Ez viszont némileg csökkentené a hagyományos lakáshitelek kamatelőnyét. Fizetendő díjak A konstrukcióknál lényeges az értékbecslés szerepe, mivel ha az eltér a lakásépítő által kínált ártól, és a vevő ennek ellenére mégis kitart a választott lakás mellett, akkor az árkülönbözet önrészként jelenik meg, ellenkező esetben beszélhetünk önrész nélküli konstrukcióról. Ugyancsak fontos szerep hárul a lakások átvételekor a műszaki ellenőrre, aki a lakás átvételénél segédkezik, s a minőségen túlmenően, ha az vevő extrákat is rendelt, akkor megvizsgálja, hogy a beruházó piaci áron vagy annál drágábban számította-e fel azokat. Használt lakásnál még tovább csökkenhetnek finanszírozási hányadok, ugyanis a felbecsült forgalmi értékből képzett, annál kisebb hitelbiztosítéki érték (az eddigi banki gyakorlat szerint ez a forgalmi érték 80-90 százaléka) 70 százalékára adnak finanszírozást a lízingcégek, ez azonban így szinte semmiben sem különbözik egy banki hiteltől. Persze – akárcsak a bankhitelek esetében – ha valakinek van másik ingatlana és azt úgynevezett kiegészítő ingatlanfedezetként felajánlja, akkor akár a lízingbe vett ingatlan teljes forgalmi értékét, sőt annál többet is igényelhet. A finanszírozást első lépcsőben drágítja két vaskos tétel: a folyósítási díj, amely a hitel 1,5 százaléka körül van, illetve a 2 százalékos illeték, amelyet a lízingcég fizet az államnak, s ezt bizony továbbhárítja az ügyfélre. Amit még a szerződésről tudni érdemes A szerződés kikötései között található egy tartozáselismerő nyilatkozat is, ennek értelmében a szerződés felmondása esetén az ügyfélen – külön peres eljárás nélkül – végrehajtható a szerződésben szereplő összeg, ha a lízingbevevő bármely szerződéses kötelezettségének teljesítését elmulasztaná. Szigorú szabály, hogy a lízingbevevő csak három év után jogosult az előtörlesztésre, addig bizony nem kerülhet birtokon belülre, ráadásul csak egyösszegű előtörlesztést enged meg a szerződés (hitelszerződések esetén részleges előtörlesztés is lehetséges), ugyanis a lízingbevevőnek vételi joga van a lízingelt ingatlanra. Szintén érdekes, hogy a lízingbevevőnek általában számlát kell nyitnia az adott pénzintézetnél, s bár nem kell, hogy a jövőben arra utalja a jövedelmét, ám minden hónap a megadott időpontig át kell utalni a számlára a havi lízingdíj összegét. Az első három hónap lízingdíja az OTP-nél egyébként nem is számít befizetett törlesztőrészletnek, ami egy nagyon hasznos intézmény – az óvadék – bevezetését jelenti a lízingszerződésnél. Ha az ügyfél bármikor a futamidő alatt bármilyen okból egy-két-három havi törlesztést elmulasztana, akkor ebből fizeti ki magának azt a lízingcég, ugyanis ez a törvény által biztosított úgynevezett dologi fedezet éppen erre való. Ha a lízingcég leemelt valamilyen összeget erről a számláról, akkor azt vissza is kell töltenie az ügyfélnek. Baj esetén a lízingcég arra is hajlandó, hogy a lízingszerződést rekalkulálja, azaz készek új törlesztőrészletet megállapítani. Kinek, miért jó ? A lakáslízing biztonságot jelent a finanszírozónak, hiszen itt nincsen árverés, hitelbiztosítéki érték és jelzálogjog érvényesítése: ha a lakásban lakó nem fizet, ki lehet tenni, mint egy bérlőt. Az elsődleges felmérések szerint olyan vállalkozók és cégtulajdonosok lesznek a lízingbe vevők között, akik ugyan magas céges forgalmat bonyolítanak, de alacsony igazolható jövedelmük van és további jelzálog ingatlanokat egy esetleges hitelügyletbe nem kívánnak, vagy nem tudnak bevonni. A vállalkozók számára azért is vonzó a lakás lízing – taglalják a sajtóelemzések - mert „a lízing nem minősül kölcsönnek, nem igényel saját erőt, nem terheli a társaság hitelkeretét, a lízing díj előre tervezhető költséget jelent a cégnek, adózási szempontból is kedvező, hiszen az adott ingatlan amortizációja csökkenti a társaság adóalapját” (NapiOnline) A lakás lízing elsősorban azoknak a jelenlegi lakásbérlőknek nyújt megoldást, akik nem tudnak jelentősebb önrészt mozgósítani és/vagy jelzálogként ingatlant felajánlani, hogy saját lakáshoz jussanak. Piaci szereplők A lízing cégek 2005 júliusában kezdtek érdeklődni a lakáslízing, mint üzleti lehetőség iránt, ekkor lépett hatályba ugyanis az a törvénymódosítás, mely lehetővé tette, hogy a lízingbe adó cégek – az ipari és kereskedelmi célú ingatlanokhoz hasonlóan – a lakások lízingelésénél is visszaigényeljék az áfát. A piacra elsőként belépő OTP-SCD Lízing után négy bank leányvállalata is beszáll a hazai lakáslízingpiacra a jövő év elején – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az első belépő a CIB Leasing lesz, amely már a jövő év első napjaiban megkezdi a szolgáltatást, a következő a HVB Leasing Hungary lehet, majd őket az Erste Leasing követheti. A K&H Ingatlanlízing ZRt.-t pedig a napokban engedélyezte a PSZÁF. Januárban kezdi meg működését a Biggeorge’s Vagyonkezelő Rt. kezében lévő BG Magyarország Lízing Rt. és a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Rt. is, miután közel egyéves előkészítés után a társaságok megkapták az induláshoz szükséges engedélyeket. Az új cégek egymást kiegészítő ingatlanlízing- és jelzáloghitel-szolgáltatásukat BG Hitel & Lízing márkanév alatt kínálják majd ügyfeleiknek. (forrás: Napi Gazdaság, Figyelő)

Kapcsolódó cikkek:

Új szereplő a lakáslízing piacon

Lakást önerő nélkül? - Már csak pár nap...

Ne vegye, lízingelje ! – új konstrukció a lakáspiacon

Önerő nélkül lakáshoz jutni - nem lehetetlen csak drága

Babaváró 2025: komoly változásokat hoz az 5 éves határidő megbolygatása

A napokban megjelent jogszabálymódosítás jó hírrel szolgált azok számára, akiknél nem érkezik meg a baba határidőre.

Hamarosan komoly változások jöhetnek a követeléskezelésben: már ezt kérik az ügyfelek, lassan elkerülhetetlen

Egy friss felmérés szerint a fogyasztók egyharmada a mesterséges intelligenciát választaná a tartozáskezelés során az emberi ügyintézéssel szemben.

Haatalmas könnyítést kapnak a CSOK Pluszt igénylők: egy sor szabály változik, erről érdemes tudni

Megjelent a jogszabály, amely pontosítja a CSOK Plusz igénylők helyzetét. Egyedülálló lehetőséget kaphatnak azok, akiknek tavaly év végén koraszülött babájuk érkezett.

Komoly könnyítést kapott rengeteg magyar hiteles: az is elég jól jár, aki még fel sem vette a kölcsönt

Az éjszaka megjelent a Magyar Közlönyben a Babaváró hitel módosításáról szóló rendelet. Számos esetben könnyebbé válik a Babaváró hitelt igénylők, azzal rendelkezők sorsa

Vízkereszttől startol a pályázat: roham indulhat ezekért a hitelekért, kár lenne lemaradni

Az EXIM Magyarország január 6-tól megnyitja a vállalkozások előtt a Demján Sándor Program keretében indított gazdaságélénkítő kezdeményezéseit összesen 350 milliárd forint értékben.

Ha eddig vettél fel Diákhitelt, akkor jó hírünk van: eddig tart a kamatstopp

A kormány döntése értelmében a december 31-ig megkötött diákhitelszerződéseket továbbra is kamatstoppal védi a kormány.

Érdemes mihamarabb lépni? Újabb banknál drágulnak a lakáshitelek

Módosítja kamatait 2024. december 9-től az MBH Bank. A jelenlegi piaci helyzet és a hosszú pénzpiaci hozamok növekedése áll a drágulás hátterében.

Újra rárepültek a magyarok a kedvenc kedvezményes hitelükre: így azért jó sokat tudnak spórolni

A Magyar Nemzeti Bank friss adatai szerint idén októberben 24,04 milliárd forint volt az új babaváró hitelek szerződéses összege.

Nullás hitelekkel támadnak: óvatosan, simán megégetheted magad a karácsonyi akciókkal!

Ahogy közeledik a karácsony, egyre több áruház kínál 0%-os THM-mel elérhető áruhiteleket.

Nagyon pórul járt a héten az, aki ebbe fektette a pénzét a Budapesti Értéktőzsdén

Csökkenő forgalom mellett emelkedett a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe a héten.

Itt a friss jelentés, megvan a hitelminősítő ítélete a magyar gazdaságról: erre kevesen számítottak

Az eddigi negatívról stabilra javította a Magyarország adósbesorolásához tartozó kilátást a Fitch Ratings-nél.

Sose voltak még ennyire éhesek a hitelre a magyarok: mi a fenéért adósodnak el most ennyien?

A személyi hitelek piacán minden idők legerősebb eredményét hozta az idei október.

Új támogatott hitelprogram indul magyar vállalkozóknak: ennek rengetegen fognak most örülni

Előnyük, hogy nulla százalékos fix kamat mellett kínálnak kedvező finanszírozást a digitalizációs megújulást célzó fejlesztésekhez, és akár az igényelt összeg fele vissza nem térítendő támogatássá...

Már most otthonfelújítási lázban ég rengeteg magyar: mutatjuk, milyen kamatokkal vehetik fel a támogatott hitelt

A korábban megjelent jogszabálytervezet alapján jövőre az 5000 főnél kevesebb lakosú kistelepüléseken újraindul az otthonfelújítási program.

Óriási eladósodási lázban ég az ország: mitől félnek ennyire a lakásvásárló magyarok?

Októberben is növekedni tudott az újonnan kihelyezett lakáshitelek szerződéses összege.

Megvan a friss kamatdöntés: fontos lépést jelentett be az MNB

A döntéshozók kiemelték, hogy az előző kamatdöntés óta változékonyan alakult a pénzügyi piaci hangulat.

Újabb pénzügyi vállalat kapott gigabírságot a nyakába: nekik sem kegyelmezett az MNB

Cégeknek kölcsönzött és tartott fenn hitelkeretet engedély nélkül a Noro Financial Investments Zrt.

Életbevágó rendeletet hozott éjjel Orbán Viktor: készülhet a magyar lakosság, már érvénybe is lépett

Újabb 6 hónappal, 2025. június 30-ig meghosszabbították a lakossági kamatstopot. A döntés a Magyar Bankszövetség tiltakozása ellenére született meg.

A Hitel rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír