Kinek jó a lakáslízing ?

Pénzcentrum

2005. december 6. 06:20

Az első lakáshoz jutás, lakásvásárlás, ingatlanbefektetés mindig fontos döntés az ember életében. Mielőtt azonban a végleges döntést meghoznánk, nem árt ha körülnézünk a finanszírozási konstrukciók között. Választhatunk a hiteltermékek közül, de van valami egészen új is a piacon: ez pedig nem más mint az ingatlanlízing.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Az elmúlt néhány hétben rengeteget foglakozott ezzel a finanszírozási formával a sajtó, és újabbnál újabb pénzintézetek is igyekeznek minél hamarabb egy szeletet kihasítani maguknak, a még formálódó piacból. Nézzük meg tehát pontosan miről is van szó. A termék Az új autó lízingeléséhez hasonló finanszírozási forma azzal jár, hogy a lakás vevője (lízingbe vevő) az új otthon kiválasztása után havi lízingdíjat fizet, ám csak akkor válik tulajdonossá, ha a futamidő lejár, addig a lízingbe adóé az ingatlan. A lízingszerződést ötévente meg kell újítani, hiszen az ilyen időközönként lejár, háromhavonta pedig bizony be kell mutatni – igaz, ezt faxon is elfogadják – a lakás befizetett rezsiszámláit is A konstrukciónak, csakúgy mint minden egyéb pénzügyi terméknek vannak előnyei és hátrányai egyaránt. Előnyként értékelhetjük azt, hogy a lakáslízing befizetett lízingdíja önerőnek számít, ha a lízingbevevő néhány év elmúltával úgy dönt, hogy egy másik fizetési konstrukcióval (pl.: jelzáloghitel) újra-finanszíroztatja lakását. Előny lehet még, hogy a futamidő alatt többször is lehet devizanemet váltani, bár a költség miatt nem biztos, hogy megéri. Egyetlen biztosnak vehető hátránya van a fizetési konstrukciónak: várhatóan négy-hat százalékkal magasabb lesz a teljes hiteldíj mutatója (THM), mint az állami támogatású forinthitelnek. Azonban a jövő évi adótörvények módosító indítványai között szerepel egy, amely szerint a lízingdíjak tőke- és kamatrésze közül csak a tőkerész után kellene áfát fizetni. Ez viszont némileg csökkentené a hagyományos lakáshitelek kamatelőnyét. Fizetendő díjak A konstrukcióknál lényeges az értékbecslés szerepe, mivel ha az eltér a lakásépítő által kínált ártól, és a vevő ennek ellenére mégis kitart a választott lakás mellett, akkor az árkülönbözet önrészként jelenik meg, ellenkező esetben beszélhetünk önrész nélküli konstrukcióról. Ugyancsak fontos szerep hárul a lakások átvételekor a műszaki ellenőrre, aki a lakás átvételénél segédkezik, s a minőségen túlmenően, ha az vevő extrákat is rendelt, akkor megvizsgálja, hogy a beruházó piaci áron vagy annál drágábban számította-e fel azokat. Használt lakásnál még tovább csökkenhetnek finanszírozási hányadok, ugyanis a felbecsült forgalmi értékből képzett, annál kisebb hitelbiztosítéki érték (az eddigi banki gyakorlat szerint ez a forgalmi érték 80-90 százaléka) 70 százalékára adnak finanszírozást a lízingcégek, ez azonban így szinte semmiben sem különbözik egy banki hiteltől. Persze – akárcsak a bankhitelek esetében – ha valakinek van másik ingatlana és azt úgynevezett kiegészítő ingatlanfedezetként felajánlja, akkor akár a lízingbe vett ingatlan teljes forgalmi értékét, sőt annál többet is igényelhet. A finanszírozást első lépcsőben drágítja két vaskos tétel: a folyósítási díj, amely a hitel 1,5 százaléka körül van, illetve a 2 százalékos illeték, amelyet a lízingcég fizet az államnak, s ezt bizony továbbhárítja az ügyfélre. Amit még a szerződésről tudni érdemes A szerződés kikötései között található egy tartozáselismerő nyilatkozat is, ennek értelmében a szerződés felmondása esetén az ügyfélen – külön peres eljárás nélkül – végrehajtható a szerződésben szereplő összeg, ha a lízingbevevő bármely szerződéses kötelezettségének teljesítését elmulasztaná. Szigorú szabály, hogy a lízingbevevő csak három év után jogosult az előtörlesztésre, addig bizony nem kerülhet birtokon belülre, ráadásul csak egyösszegű előtörlesztést enged meg a szerződés (hitelszerződések esetén részleges előtörlesztés is lehetséges), ugyanis a lízingbevevőnek vételi joga van a lízingelt ingatlanra. Szintén érdekes, hogy a lízingbevevőnek általában számlát kell nyitnia az adott pénzintézetnél, s bár nem kell, hogy a jövőben arra utalja a jövedelmét, ám minden hónap a megadott időpontig át kell utalni a számlára a havi lízingdíj összegét. Az első három hónap lízingdíja az OTP-nél egyébként nem is számít befizetett törlesztőrészletnek, ami egy nagyon hasznos intézmény – az óvadék – bevezetését jelenti a lízingszerződésnél. Ha az ügyfél bármikor a futamidő alatt bármilyen okból egy-két-három havi törlesztést elmulasztana, akkor ebből fizeti ki magának azt a lízingcég, ugyanis ez a törvény által biztosított úgynevezett dologi fedezet éppen erre való. Ha a lízingcég leemelt valamilyen összeget erről a számláról, akkor azt vissza is kell töltenie az ügyfélnek. Baj esetén a lízingcég arra is hajlandó, hogy a lízingszerződést rekalkulálja, azaz készek új törlesztőrészletet megállapítani. Kinek, miért jó ? A lakáslízing biztonságot jelent a finanszírozónak, hiszen itt nincsen árverés, hitelbiztosítéki érték és jelzálogjog érvényesítése: ha a lakásban lakó nem fizet, ki lehet tenni, mint egy bérlőt. Az elsődleges felmérések szerint olyan vállalkozók és cégtulajdonosok lesznek a lízingbe vevők között, akik ugyan magas céges forgalmat bonyolítanak, de alacsony igazolható jövedelmük van és további jelzálog ingatlanokat egy esetleges hitelügyletbe nem kívánnak, vagy nem tudnak bevonni. A vállalkozók számára azért is vonzó a lakás lízing – taglalják a sajtóelemzések - mert „a lízing nem minősül kölcsönnek, nem igényel saját erőt, nem terheli a társaság hitelkeretét, a lízing díj előre tervezhető költséget jelent a cégnek, adózási szempontból is kedvező, hiszen az adott ingatlan amortizációja csökkenti a társaság adóalapját” (NapiOnline) A lakás lízing elsősorban azoknak a jelenlegi lakásbérlőknek nyújt megoldást, akik nem tudnak jelentősebb önrészt mozgósítani és/vagy jelzálogként ingatlant felajánlani, hogy saját lakáshoz jussanak. Piaci szereplők A lízing cégek 2005 júliusában kezdtek érdeklődni a lakáslízing, mint üzleti lehetőség iránt, ekkor lépett hatályba ugyanis az a törvénymódosítás, mely lehetővé tette, hogy a lízingbe adó cégek – az ipari és kereskedelmi célú ingatlanokhoz hasonlóan – a lakások lízingelésénél is visszaigényeljék az áfát. A piacra elsőként belépő OTP-SCD Lízing után négy bank leányvállalata is beszáll a hazai lakáslízingpiacra a jövő év elején – tudta meg a NAPI Gazdaság. Az első belépő a CIB Leasing lesz, amely már a jövő év első napjaiban megkezdi a szolgáltatást, a következő a HVB Leasing Hungary lehet, majd őket az Erste Leasing követheti. A K&H Ingatlanlízing ZRt.-t pedig a napokban engedélyezte a PSZÁF. Januárban kezdi meg működését a Biggeorge’s Vagyonkezelő Rt. kezében lévő BG Magyarország Lízing Rt. és a BG Magyarország Ingatlanfinanszírozási Rt. is, miután közel egyéves előkészítés után a társaságok megkapták az induláshoz szükséges engedélyeket. Az új cégek egymást kiegészítő ingatlanlízing- és jelzáloghitel-szolgáltatásukat BG Hitel & Lízing márkanév alatt kínálják majd ügyfeleiknek. (forrás: Napi Gazdaság, Figyelő)

Kapcsolódó cikkek:

Új szereplő a lakáslízing piacon

Lakást önerő nélkül? - Már csak pár nap...

Ne vegye, lízingelje ! – új konstrukció a lakáspiacon

Önerő nélkül lakáshoz jutni - nem lehetetlen csak drága

Ilyen lesz az új magyar szuperhitel: kiszámoltuk, hogy kapsz súlyos ingyenmilliókat a CSOK Plusszal

Kiszámoltuk, hogy a maximális 25 éves futamidő esetén mekkora lesz a CSOK Plusz-adósok által visszafizetett teljes összeg.

Töretlen az érdeklődés a babaváró hitel iránt az MBH Banknál

Az idei évben még a megszokott feltételekkel igényelhetik a családalapító házaspárok a kamattámogatott hitelt, jövő évtől azonban változnak a feltételek.

Új módszerrel verik át a magyar nyugdíjasokat: milliós adósságba kerülhet, aki nem figyel eléggé

Egy 68 éves nyugdíjas nevében közel 4 millió forint hitelt vettek fel csalók. A bűnözők a pénzt pedig azonnal tovább is utalták az Egyesült Királyságba.

Nem vitték túlzásba a CSOK Plusz hatásvizsgálatát: megszereztük a feltűnően rövid dokumentumot

Nincs sok információ a CSOK Plusz nemzetgazdasági és költségvetési hatásairól abban a hatásvizsgálati lapban, amelyet a kormány weboldalára töltöttek fel - szúrta ki a Pénzcentrum.

Két kézzel szórják most az ingyenpénzt a magyar bankok: kevesen tudják, hogy erre is jogosultak

A legtöbb hazai bank jóváírást biztosít a náluk Babaváró hitelt igénylő pároknak, így a Bankmonitor megvizsgálta, mely pénzintézeteknél mekkora összegre számíthatnak az ügyfelek.

Megjelentek a CSOK Plusz részletszabályai: erre készüljön, aki felvenné a támogatást

Éjszaka megjelent a tervezet, melyből számos eddig nem ismert feltétel, részletszabály kiderül a CSOK Plusz kapcsán. A legfontosabb szabályokat a Bankmonitor gyűjtötte össze.

Rengeteg magyart vernek át a karácsonyi időszakban: így vadásszák le a csalók a pénzeket

Az MNB idén először készít pénzügyi fogyasztóvédelmi adventi naptárt, 24 napon át 24 pénzügyi tanácsot ad, tippet oszt meg közösségi médiafelületein.

A kormány sem tudja, hány magyar futhatott bele a csúnya büntetőkamatba: nagyon megjárta, aki ezt benézte

Ungár Péter, az LMP politikusa kérdezett rá a kormánynál arra, hogy hány olyan család van az országban, akik ingatlan értékesítés miatt kénytelenek voltak visszafizetni az...

Érdemes még az idén felvenni a babavárót? Nem mindenkinek: azért vannak, akiknek nem árt sietni

Nem érdemes a dolgot félvállról venni, a tét több millió forint lehet a szakértők szerint.

Repült a gigabírság az OTP-nek: odalépett a jegybank, itt hibázott a pénzintézet

A vizsgálat feltárta, hogy az OTP Bank több területen nem a felügyeleti elvárásoknak megfelelően végezte pénzmosás-megelőzési tevékenységét.

Egyre több magyar sétál bele az adósságcsapdába: máshogy sokan meg sem tudnának élni

Csúcsot döntenek a folyószámla-, illetve hitelkártya-tartozások, és 25 százalékkal nagyobb áruhitelt vesz fel egy átlagos ügyfél, mint két éve, mielőtt meglódult volna az infláció.

Őrültség, vagy óriási húzás? Egyre többen vesznek fel így lakáshitelt Magyarországon

Az októbertől érkező, 8,5 százalékos kamatplafontól a hitelpiac élénkülését várja a jegybank. De a friss adatok szerint az átlagkamatok már szeptemberre ezen szint alá mentek.

Kiderült, ezeknek a nőknek még bőven érdemes sorbaállni babaváró hitelért

Jövő év január elsejétől változnak a Babaváró támogatás feltételei: jelentősen szűkülhet az igénylők köre.

CSOK Plusz kisokos: a legfontosabb új feltételek, amiket röviden tudni kell az ingyenmilliókért

Bár Csák János miniszter már az október 25-i Kormányinfón ismertette a januártól elérhetővé váló CSOK Plusz legfontosabb jellemzőit, néhány kérdés csak később lett tisztázva.

Komoly családtámogatás robbanhat 2024-től: ezek a magyarok érdeklődhetnek iránta

A 2024-ben induló CSOK Plusz iránt leginkább a gyerektelen párok érdeklődnek, akik többsége két gyerek vállalását tervezi.

Itt a kormány 46 milliós ajándéka lakásvásárlóknak: ez mindent átrendezhet a lakáspiacon

Akár 46 millió forintos ajándékot is kaphatnak az államtól a falusi csokos lakásvásárlók.

Eldobod az agyad: 1 milliós fizuval is kevés vagy, ha itt vennél lakást Budapesten

Ezúttal azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora minimális önerő és havi törlesztőrészlet mellett tudnánk hitelre ingatlant venni az egyes budapesti kerületekben.

Egyszerűsödnek a hitelkiváltások, és kötelező lesz a bankoknak honlapot üzemeltetni

Egy friss törvénymódosító javaslat értelmében ezentúl kérheti az ügyfél, hogy hitelkiváltás esetén az érintett hitelintézetek a szükséges iratokat közvetlenül továbbítsák.

A Hitel rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír