Budapest, 2026. március 2.Jászai Gellért, a 4iG Csoport elnök-vezérigazgatója beszédet mond a 4iG hosszú távra szóló, stratégiai jelentõségû nemzetközi együttmûködési- és keretmegállapodásainak aláírásán a Karmelita kolostorba

Iszonyatos adósság dőlhet a magyar állam nyakába, ha átveszik a hazai óriáscéget: tényleg megéri ez?

2026. június 8. 13:28

A magyar állam komoly pénzügyi kockázatnak tenné ki magát, ha a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA-k) átalakításával próbálna közvetlen irányítást szerezni a 4iG Nyrt.-ben lévő tulajdonrésze felett. Bár a távközlési és informatikai vállalatcsoport legnagyobb befektetője mögött állami források állnak, a tényleges irányítás Jászai Gellért elnök-vezérigazgató kezében összpontosul. Amennyiben az állam átvenné a tulajdonosi jogokat, a tőkepiaci szabályozás értelmében kötelező nyilvános vételi ajánlatot kellene tennie a többi részvényesnek. Ez a jelenlegi tőzsdei környezetben rendkívül magas felár megfizetését, több százmilliárd forintos többletkiadást, valamint a cégcsoport hatalmas adósságállományának átvállalását vonná maga után - írja a Telex.

A 4iG Nyrt. legnagyobb tulajdonosa az IG COM Magántőkealap, amely csaknem 39 százalékos részesedéssel rendelkezik a társaságban. Bár a magántőkealapba eredetileg az állam juttatott jelentős forrásokat, a befektetési jegyek többsége pedig jelenleg az Óbudai Egyetemet fenntartó alapítvány tulajdonában van, a tulajdonosi jogokat nem a KEKVA gyakorolja.

A döntéshozatal teljes egészében Jászai Gellérthez kötődik, a magántőkealapot ugyanis az ő kizárólagos tulajdonában álló Ikon Befektetési Alapkezelő irányítja. Ennek a struktúrának a révén az egyetemi alapítvány fix hozamra ugyan jogosult a befektetése után, a vállalat érdemi döntéseibe azonban nincs beleszólása.

A jogi és pénzügyi nehézségek akkor merülnének fel, ha az állam – például az alapítványi struktúra felszámolásával vagy átalakításával – úgy határozna, hogy közvetlenül a saját nevére veszi a 33 százalékot meghaladó tulajdonrész feletti joggyakorlást. A tőkepiaci törvény szerint egy ilyen lépés érdemi irányításszerzésnek minősülne, ami automatikusan kötelező nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget vonna maga után a többi részvényessel szemben.

Ez a kötelezettség jelenleg rendkívüli anyagi megterhelést jelentene az államnak. A jogszabályok értelmében a vételi ajánlat ára nem lehet alacsonyabb, mint a bejelentést megelőző 180 napos időszak forgalommal súlyozott tőzsdei átlagára. Mivel a 4iG részvényárfolyama az elmúlt hónapokban jelentősen visszaesett, és a korábbi, 4000 forint feletti szintről 2300 forint környékére süllyedt, a féléves átlagár jóval meghaladja a jelenlegi piaci értéket, és nagyjából 3000 forintnál alakul.

A garantált prémium miatt a többi befektető, köztük a 25 százalékos részesedéssel rendelkező német Rheinmetall is nagy valószínűséggel élne a lehetőséggel, és felajánlaná részvényeit az államnak. Ha mintegy 200 millió darab részvényt kellene megvásárolni ezen a kötelező átlagáron, az önmagában körülbelül 600 milliárd forintos kiadást jelentene a központi költségvetésnek. Ráadásul, amennyiben az állam a tranzakció révén többségi tulajdonossá válna, kénytelen lenne felelősséget vállalni a 4iG-csoport több mint ezermilliárd forintos konszolidált adósságállományáért is.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 30 000 000 forintot 20 éves futamidőre már 6,62 százalékos THM-el, havi 221 733 Ft forintos törlesztővel fel lehet venni az K&H Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Magnet Bank ahol 6,71%, az UniCredit Banknál 6,78%, az Ersténél 6,82, míg a CIB Banknál 6,89%. Érdemes még megnézni magyar hitelintézetetek további konstrukcióit is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Bár a helyzet feloldására elvileg létezhetnek megoldások, például a kivárás, amíg az átlagár igazodik az alacsonyabb árfolyamhoz, vagy a vállalat stratégiai és kritikus infrastrukturális szerepére hivatkozó egyedi jogszabályi intézkedések, a példa jól szemlélteti a rendszer összetettségét. A vagyonkezelő alapítványok működésébe történő bármilyen jövőbeni kormányzati beavatkozás rendkívül alapos előkészítést igényel a váratlan és költséges jogi buktatók elkerülése érdekében.

Nyitókép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA 

Jelentem Mégsem
1 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
TolllerBela
5 órája
Szerény magánvéleményem szerint egy nagy frászt kell bedőlni a Kekváknak ! Azok az adósságaikat maguknak csinálták, nem nekünk ! Magánalapyítványok a tulajdonosok nevében adósodnak el, mi csak az állami pénzt kérjük vissza, vagy annak fejében - még a bankokat megelőzően - a vagyont. A bankok nézték volna meg jobban, kinek és mire hiteleznek ! Nem az államnak kell eljátszania a naiv hülyét ebben a szappanoperában ! És a csalárd megállapodások nem keletkeztethetnek jogot. Majd még a Duna is egy kekva alatt találja magát....
0
0
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
MEDIA1  |  2026. június 8. 15:42
2,212 milliárd forint bevétel folyt be a Telexet működtető részvénytársaságba 2025-ben, míg a Telex...
iO Charts  |  2026. június 8. 14:01
Miről szól a Piaci Impulzus rovat? A Palantir részvény az elmúlt öt évben +460%-ot emelkedett, de az...
Bankmonitor  |  2026. június 8. 11:23
Továbbra sincs megállás a személyi kölcsönök piacán: nemcsak a kereslet maradt erős, a hitelek össze...
Összkép  |  2026. június 6. 16:48
A magyar elemző, kutató világ 25 új adatokat, kutatási eredményeket bemutató elemzéseit szemlézve mu...
NAPTÁR
Tovább
2026. június 8. hétfő
Medárd
24. hét
Ajánlatunk
EZT OLVASTAD MÁR?