Óriási bajban a hazai sikerágazat: kiderült, miért kerül egy vagyonba a magyar méz

A méhészet nemcsak a magyar, de az uniós és a globális gazdaság számára is kiemelt jelentőséggel bír. A méhek beporzó képessége hatással van a gyümölcstermesztés eredményességére, amelyhez így a méhészek közvetlenül járulnak hozzá. Az ágazat hozzáadott értéke évente mintegy 1 milliárd eurót tesz ki, emellett pedig átlagosan 22 milliárd euróval járul hozzá a méhészet az európai mezőgazdaság eredményéhez a gyümölcsfák beporzása által - áll az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.

Az Európai Unió a világ legnagyobb méztermelője és mézimportőre: körülbelül 600 ezer méhész dolgozik az unióban, akik 17 millió méhkaptárt működtetnek. Évente átlagosan 250 ezer tonna méz, valamint méhviasz, propolisz, virágpor és méhpempő kerül előállításra. Az EU tagállamaiban az alábbiak szerint alakul a méztermelés (Belgiumra, Máltára és Hollandiára vonatkozóan az Eurostat nem közölt adatot):

• Több mint 20 000 tonna évente: Spanyolország, Magyarország, Németország, Románia;
• 10 000 – 15 000 tonna évente: Portugália, Franciaország, Bulgária, Csehország, Egyesült Királyság;
• 5 000 – 10 000 tonna évente: Olaszország, Horvátország;
• 1 000 – 5 000 tonna évente: Ausztria, Szlovákia, Svédország, Litvánia, Lettország, Dánia, Szlovénia, Finnország, Észtország;
• Kevesebb, mint 1 000 tonna évente: Ciprus, Írország, Luxemburg.

Az adatokból látható, hogy a legtöbb ország 1 000 és 5 000 tonna mézet képes előállítani évente, így a további szükséges mennyiséget importból fedezik. 2022-ben az összesített EU-s mézimport értéke 571 millió USD volt, amely nagy része Kínából és Ukrajnából érkezett. Exportra jóval kevesebb jut az EU-ban megtermelt mézből, 87,3 millió USD volt a kivitel 2022-es értéke. A főbb export célországok között találjuk Svájcot, Szaúd-Arábiát, Japánt, az USA-t és Kanadát is.

Magyarországon a méhészet régi hagyományokra nyúlik vissza, jelenleg több mint 21 ezer méhészet működik az országban, ahol összesen 1,2 millió méhcsaládot tartanak.

A legtöbb méhészetet és méhcsaládot Bács-Kiskun vármegyében regisztrálták, itt 2 182 méhészet működik és 136 974 méhcsalád él. Jelentős a működő méhészetek száma Szabolcs-Szatmár Bereg, Pest, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyékben is. A legkevesebb ilyen jellegű vállalkozás Komárom-Esztergom vármegyében került rögzítésre, ezzel együtt itt a legalacsonyabb a méhcsaládok száma is, 2021-ben 16 885 darab volt nyilvántartva.

A magyarországi méztermelés adatait áttekintve változatos, sokszor erőteljesen visszaeső értékeket láthatunk. Az elmúlt bő egy évtizedben a rekordévet 2017-ben regisztrálták, ekkor 32 000 tonna méz került megtermelésre a kaptárokban. Ezt követően azonban egy jelentős visszaesés figyelhető meg, 2019-re már csak 18 000 tonna, majd 2020-ban tovább szűkült az érték 14 000 tonnányi megtermelt mézre. A csaknem két éves stagnálást követően kedvező fordulat állt be a méztermelésben, hiszen 2022-ben és 2023-ban is jóval a korábbi értékek fölött sikerült mézet előállítani a méhészetekben.

A bemutatott termelési visszaesés mögött számos ok húzódik: a nyári aszályok, valamint a fák, növények virágainak gyors elszáradása mind jelentősen hozzátesznek a romló értékekhez, emellett pedig a tavaszi fagykárok is nehezíthetik a méhészek helyzetét. A méhpopulációk nagyobb számú pusztulása szintén károsan hat a méztermelésre, így ezek az okok nagyban megnehezítik és részben kiszámíthatatlanná képesek tenni a méhészetek működését. Az utóbbi évtizedben a termelési kedv is csökkent, ami további hatással volt a méztermelésre, sok méhészet fejezte be működését.

Az elmúlt 3-4 évben azonban ismét reneszánszát kezdi élni a méhészet, egyre több, főként fiatal vállalkozó vág bele méztermelésbe. Ennek hátterében a pályázati lehetőségek javulása mellett (mezőgazdasági kisüzemek támogatása), a piaci helyzet átalakulása is húzódik. Magyarország Európában is egyedülálló módon lehetővé tette a méhészeti tevékenység adómentességét. 2023 és 2027 között a szektor a hazai forrással együtt mintegy 42,7 millió euró célzott ágazati támogatásban részesül.

A hazai mézfogyasztás hozzávetőlegesen 90%-a lakossági felhasználású, a fennmaradó 10%-ot pedig ipari létesítmények (sütödék, cukrászdák, stb.) hasznosítják. Ez egyben előrevetíti azt is, hogy a méz árának alakulása nagyban meghatározó a fogyasztás szempontjából. Évente visszatérő kérdés, hogy a téli és a karácsonyi időszak beköszöntével, a fogyasztás növekedésével, hogyan fognak alakulni a hazai méz árak?

EZ IS ÉRDEKELHET

Elképesztő magyar siker: szolnoki méz a világ élvonalában, mi lehet a titok?

Bár a nemzetközi piacok felől jelentős az érdeklődés a magyar méz iránt, a termelők nehezen tudják kihasználni ezt a potenciált.

A KSH által havonta közzétett, nyers adatokat tartalmazó, fogyasztói átlagárak alapján azt láthatjuk, hogy a 2024-es évben mindeddig csökkent a méz átlagára: 2024 januárjában egy kilogramm akácmézet átlagosan 5 990 forintért vásárolhattunk meg, októberre ez a mennyiség 5 790 forintra csökkent. Az eddigi tendenciák szerint az áremelkedés az őszi – téli hónapok során, a magasabb fogyasztás miatt emelkedhet, mindazonáltal az idei eddig ismert értékek, a tavalyi fogyasztói árakhoz képest már most is kedvezőbbek.

Ahogyan már az európai uniós méztermelés kapcsán is kitértünk rá, az EU és a tagállamok egy része is jelentős mennyiségű mézet exportál. A magyarországi méz export értékeiben, ahogyan a termelésnél is változatos képet láthatunk, de az utóbbi 1-2 év során folyamatosan csökken a kivitel értéke. 2023-ban 70,8 millió USD-nyi méz került Magyarországról más államok piacaira. Az elsődleges felvásárlója a magyar méznek Olaszország, Németország és Franciaország, az Európán kívüli államok közül pedig Japán vásárol tetemesebb mennyiséget belőle: átlagosan a teljes méz export 10-12%-a érkezik a távol-keleti országba. Japán mellett megjelenik a magyar méz kivitelének célországai között az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia és az USA is. Azokban az években, amikor a belföldi termelés nem tudja kielégíteni a fogyasztási igényeket, import termékekkel igyekeznek ellensúlyozni a hiányt. Az elsődleges importország, ahonnan méz érkezik Magyarországra Ukrajna, innen általában a teljes behozott mennyiség 50%-a áramlik az országba. Ezen kívül Spanyolországból, Törökországból és Németországból is vásárolnak fel mézet a kereskedők.

Szóba került már, hogy a méhészet és a méztermelés mennyire ki van téve az időjárási körülményeknek, valamint más, piaci folyamatoknak is. Az utóbbi évek során a magyar vállalkozóknak elsősorban a nagy mennyiségben beáramló, olcsó, ukrán méz okozott fejtörést. A 2022-es orosz-ukrán háború kitörését követően az EU autonóm kereskedelemliberalizációs intézkedéseket foganatosított Ukrajna támogatására, így a méz is bekerült azon élelmiszerek közé, amelyeket bizonyos kvótáig vám megfizetése nélkül tud a kelet-európai ország az EU piacára exportálni. Idén augusztusban az ukrán mézimport átlépte a korábban meghatározott 44 ezer tonnás kvótát, így az Európai Bizottságnak ismét ki kellett rónia a korábbi vámot az innen származó mézre. A magyar méhészek számára azért is fontos, az ukrán mézimport kérdése, mert a rendkívül alacsony árfekvésű ukrán méz beszűkítette a külpiaci értékesítési lehetőségeket, és leszorította a hazai árakat. A jelenlegi kereskedelemliberalizációs intézkedések 2025. június 5-ig lesznek érvényben, amelyek a különösen érzékeny mezőgazdasági termékek, nevezetesen a baromfi, a tojás, a cukor, a zab, a búza, a kukorica és a méz esetében alkalmazhatóak.

Az idei évre vonatkozó kilátások az eddigi ismeretek alapján nem túl kedvezőek. A nyári aszályok, valamint a már bemutatott importmézek okozta piaci helyzet és a minőségi kérdések mind nehezítették a méhészek és a méhek munkáját. Jelenleg a legfontosabb, hogy olyan szabályozás kerüljön kialakításra, amely révén a hazai termelők képesek felvenni a versenyt az importőrökkel, így pedig nem kerülnek hátrányba az uniós és a hazai piacon.