Ide menekítik most pénzüket az élelmes magyarok: mutatjuk, mennyire biztonságos

Mi alapján lehet megmondani egy országról, hogy kockázatos ott befektetni?

Ha külföldi befektetésen gondolkodunk mindenképp érdemes meggondolni, hogy hol és mibe fektetünk be, ezek a tényezők pedig nagyon sok más hatástól függnek. Számos okból kifolyólag az egyes országok között eltérések vannak a kockázat tekintetében.

Ezeket befolyásolhatják geopolitikai tényezők, például a politikai kockázat, az, hogy a korai növekedési szakaszban vannak-e, vagy, hogy stabil tulajdonjogokkal rendelkeznek-e. Magához a kutatáshoz a következő átfogó tényezőket vették számításba:

• Politikai kockázat: A rezsim típusa, korrupció, konfliktusok szintje
• Jogi kockázat: Tulajdonjogok védelme, szerződéses jogok
• Gazdasági kockázat: A gazdaság diverzifikációja

Emellett elemezték az úgynevezett ’nemteljesítési kockázatát’ is a nemzeteknek. Ez egyébként a pénzügyi piacokon általánosan használt mérőszám, és arra vonatkozik, hogy ha egy nemzet nem teljesíti az adósságát, az gyakran piaci zavarokhoz és egyéb negatív hatásokhoz vezet, amelyek akár évekig is eltarthatnak. Tehát egy olyan ország esetén, amelynek magasabb a nemteljesítési kockázata nem biztos, hogy a legjobb választás.

Ezek a tényezők együttesen, más tényezőkkel együtt, megbecsülik az országkockázati prémiumot, amely az adott piacon jelentkező többletkockázatot jelenti. A sorrend felállításakor az USA szolgált alapként az egyes országok extra kockázatának méréséhez.

Amint a fenti táblázat mutatja, öt országban a legmagasabb a kockázat: Fehéroroszország, Libanon, Venezuela, Szudán és Szíria. Fehéroroszország helyzete részben magyarázható azzal, hogy  továbbra is orosz katonai erők tevékenykednek, és emellett Venezuela sem olyan meglepő, hogy a listában ilyen kockázatos helyet foglal el, a térségben  évek óta hiperinflációval és endemikus korrupcióval kell szembenézni.

Megnéztük országunkat is a listában, valamint néhány környező országot is, hogy hogyan áll a befektetési kockázati rangsorban. Magyarországon az országkockázati prémium 2,9%, de hazánk mellett másik 13 ország is ezzel az értékkel szerepel. Ilyen például Horvátország, de több más kontinensen található ország is ide tartozik, például Mexikó vagy Indonézia. A szomszédaink közül Szlovénia és Szlovákia alacsonyabb százalékkal szerepelnek, Ausztria pedig a maga 0,6%-ával pont lecsúszik a listavezető 0,0%-os országoktól. 

A legjobb helyen (tehát ahol a legkisebb a kockázat) 13 ország foglal helyet, köztük több európai ország, mint például Németország, Svédország vagy Hollandia, de itt helyezkedik el Szingapúr és Új-Zéland is. Ez olyan tényezőknek köszönhető, mint az AAA minősítésű államkötvények, az alacsony korrupció és a tulajdonjogok erős védelme.

Mit jelent ez a befektetőknek?

A feltörekvő gazdaságok növekedése lehetőségeket kínál a befektetők számára, amelyeket a demográfiai hatások, a növekvő GDP és a világszerte tapasztalható technológiai fejlődés alakít. Mindezek mellett az ágazatok, eszközök és földrajzi területek közötti diverzifikáció általánosságban is előnyös lehet a befektetők számára.

Ezt szem előtt tartva a más országokban történő befektetések olyan országkockázatoknak vannak kitéve, amelyek túlmutatnak, de végső soron befolyásolják a részvények, kötvények és egyéb pénzügyi eszközök hosszú távú teljesítményét. Ezeket a tényezőket figyelembe véve a nemzetközi vállalatokba történő befektetés jutalma makrogazdasági és országspecifikus kockázatokkal járhat.

Befektetés egy másik uniós országban 

Ha az unión belül fektetünk be, külön szabályok vonatkoznak a befektetőre, amelyeket az Európai Unió hivatalos oldalán részletesen olvashatunk. Vannak kiemelt területek, amelyek külön védelemben részesülnek, úgy mint a/az

• vállalkozásokba történő befektetés, azok felvásárlása és alapítása (közvetlenül vagy portfólión keresztül),
• ingatlan – például irodák vagy lakóingatlanok – megvásárlásához, használatához vagy eladásához való jog,
• tőzsdén forgalmazott és jegyzett részvények és kötvények visszavásárlása, 
• osztalékok és kamatok felvétele,
• kereskedelmi hitelnyújtás, ideértve a fogyasztói hiteleket is, 
• befektetési alap befektetési jegyeinek megszerzése, beleértve a jelzáloghiteleket, hagyatékokat és kölcsönöket,
• szabadalmak, védjegyek és más, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megszerzése.

Erre azért van szükség, hogy egyfelől magas szintű védelmet biztosítsanak a befektetők számára, másfelől pedig lehetővé teszik az uniós országok számára, hogy közérdekből szabályozzák a piacokat a biztonság, az egészségügy, a szociális jogok, a fogyasztóvédelem vagy a környezetvédelem területén. Azonban előfordulhat az is, hogy egyes esetekben a nemzeti hatóságok előírhatnak bizonyos korlátozásokat. Tilos a tőke szabad mozgásának vagy a letelepedés szabadságának korlátozása, kivéve, ha azt a különböző uniós jogszabályokban meghatározott okok valamelyike igazolja. Ilyen tiltott korlátozások például, ha

• egy másik uniós országban működő vállalkozás tőkéjében való részesedésszerzés tilalma,
• ingatlanbefektetésekre, például mezőgazdasági földterületek vásárlására vonatkozó előzetes engedélyezési rendszerek,
• minden olyan intézkedés, amely eltántoríthat vagy visszatarthat uniós polgárokat vagy uniós vállalkozásokat attól, hogy hitelhez jussanak.