Ezek az emberek durván meggazdagodtak a válság alatt: hatalmasat kaszáltak a tőkések

Egy tőkejövedelmet kapóra országosan nettó 7,7 millió forint jutott 2021-ben (a nettó éves átlagkereset a KSH adatai szerint 3,5 millió Ft volt). Kiemelkedik a tőkések felső 10%-a (15 ezer fő), ahol az egy főre jutó tőkejövedelem nettó 29,5 millió Ft lett. Érdekesség, hogy 2021-ben kripto eszközökből származó jövedelmet 836 fő vallott (átlagosan 12,4 millió forintot).

Hasonlóan a 2020-as adatokhoz, a tőkejövedelmek közel fele Budapesten (35%) és Pest megyében (16%) keletkezett. Szintén magas volt a súlya Bács-Kiskun megyének (6,2%), míg Nógrád megye egyedüliként volt 1% alatti (0,6%). A teljes keletkezett tőkejövedelmekből (hasonlóan 2020-hoz) nagy arányú volt még Hajdú-Bihar megye, Győr-Moson-Sopron megye, illetve Fejér-megye részesedése (együtt 13%). Ellenben alacsony (2% alatti) volt ez a részesedés Vas, Tolna, Békés, Heves és Zala megyék esetében.

Települési szinten a tőkések legnagyobb része Budapesten és a megyei jogú városokban élt (47%). Közel egy harmaduk (31%) városokban, kevesebb mint negyedük (22%) pedig községekben lakott. Ugyanakkor a tőkejövedelmek több mint felét (57%-át) Budapest és a megyei jogú városok adták.

Település típus szerint az egy tőkésre jutó jövedelmek Budapesten voltak a legmagasabbak (11,2 millió Ft). Ezt követik a megyei jogú városok és a városok (7,1, illetve 6,9 millió Ft). A legalacsonyabb érték a községek körében volt (5,6 millió Ft).

Ha az egy lakosra jutó tőkejövedelmet nézzük, akkor Felcsút 2019 után újra az első helyen végzett (14 millió Ft/lakos), ez közel 2,5-szerese a 2020-as eredménynek. A második helyen a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Komlóska lett (4,1 millió Ft/lakos), a harmadik pedig a Hajdú-Bihar megyei Bihardancsháza (3,5 millió Ft/lakos). Ezen településeken egy-egy nagytőkés feltehetően állandó lakcímmel rendelkezik. A főváros esetében nem meglepő módon (2020-hoz hasonlóan) a XII., az V. és a II. kerület teljesített a legjobban (1,7, 1,7 és 1,6 millió Ft/lakos)