Érik a krach a vidéki Magyarországon: lesben áll a rezsidémon, bajban az önkormányzatok

Az energiaválság kapcsán az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívást az önkormányzati fenntartású épületek energiaköltsége és ennek fedezethiánya jelenti. Tízből nyolc településen súlyos vagy nagyon súlyos gondot okoz az energiaköltségek kigazdálkodása. Emellett az átlagosnál komolyabb problémának látják a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeinek hiányát, a megnövekedett lakossági megkeresések kezelését valamint a szociális tűzifa beszerzését és elosztását is.

A megkérdezett önkormányzatok 92%-át a közepesnél súlyosabban érinti a fenti problémák legalább egyike. Az energiaválsághoz kapcsolódó lakossági megkeresések kezelése különösen az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban jelent nehézséget. E két régióban a válaszadók közel 60%-a jelezte, hogy súlyos vagy nagyon súlyos teher a megnövekedett lakossági megkeresések kezelése.

Hol vannak a tervek?

Némileg talán meglepő, de a települések közel kétharmada nem tervezett vagy tett lépéseket az energiaválság kezelésére az év eleje és szeptember között. Akik igen, jellemzően télre intézményeket zárnak be, vonnak össze, korlátozzák nyitvatartásukat, lejjebb tekerik a fűtést, és takarékoskodnak a közvilágítással. Egyelőre csak az önkormányzatok tizede próbál megújuló energiaforrásokat telepíteni a helyzet enyhítése érdekében, szintén mintegy egytizedük pedig fatüzelésre vagy vegyes tüzelésre áll át.

A klímaváltozás súlyosságát legutóbb 2015-ben mértük fel önkormányzatok körében. Továbbra is globális szinten tartják legtöbben (79%) súlyosnak a jelenséget, de növekedett azok aránya, akik országos, illetve helyi léptékben is súlyosnak ítélik a problémát. Enyhén, 70%-ról 76%-ra növekedett azok aránya, akik Magyarország szempontjából is súlyos vagy nagyon súlyos gondnak tartják. Leginkább abban látható elmozdulás, hogy egyre többen úgy ítélik meg: az éghajlatváltozás saját településükön is súlyos vagy nagyon súlyos problémát jelent. Ez az arány 53%-ról 61%-ra emelkedett.

Nem népszerű annyira az energiahatékonyság

További baj, hogy még mindig nagyon alacsony azon települések aránya, amelyek rendelkeznek kifejezetten klímaváltozással kapcsolatos stratégiával, illetve Fenntartható Energia és Klíma Akctiótervvel (SECAP). Ez utóbbival a megkérdezett települések 9%-a rendelkezik, de regionális átlagban kiugróan magas, 38%-os arány mutatkozott a Dél-Alföldi régióban, ami a mért adatok és a modellek szerint is legerősebben érintett a felmelegedéssel és a hőhullámokkal. A településeknek fenntartható működésükhöz további információkra van szüksége, a felmérés szerint elsősorban a következő területeken: energiahatékony önkormányzati működés, a megújuló energia hasznosításának lehetőségei és a lakossági energiamegtakarítások ösztönzése.

Az energiaválság és a klímaválság egyaránt nehéz helyzetet teremt a magyar önkormányzatok számára. Ezért fontosnak tartjuk, hogy olyan eszközök és információk legyenek a kezükben, amelyekkel megfelelően tudnak reagálni a válsághelyzetekre. Javasoljuk, hogy aki még nem tette, készítsen klímastratégiát vagy Fenntartható Energia és Klíma Akciótervet. Fontos az önkormányzati épületállomány részletes felmérése és az energia-fogyasztási adatok legalább havi szintű gyűjtése és nyomon követése is

– mutatott rá Pej Zsófia, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet klíma program vezetője.