A népesség elöregedése és a klímaváltozás óriási terhet ró az államháztartásra, így a jelenlegi gazdaságpolitika fenntartása esetén a magyar államadósság 2050-re a GDP 180 százaléka fölé ugorhat.
Alaposan átrendeződött a nemzetközi turizmus a járvány előtti időszakhoz képest. Magyarország még mindig szenved.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése szerint a következő években felgyorsulhat a magyar gazdaság növekedése.
Az OECD 2026-os országjelentése alapján Magyarország európai szinten is a leginkább veszélyeztetett államok közé tartozik
Az OECD-országokban a GDP-arányos államadósság átlaga meghaladja a 110 százalékot.
Az államok működéséhez elengedhetetlenek az adóbevételek, de korántsem minden ország támaszkodik ugyanannyira az adófizetőkre.
A világon hatalmas különbségek vannak a keresetekben: van, ahol gyorsan összejön 1000 dollár, máshol hetekbe telhet.
Teljessé vált az Európai Unió 2026-os első negyedévi gazdasági rangsora.
A nézeteltérések rendezése és a kétoldalú gazdasági kapcsolatok tisztázása érdekében a felek napokon belül magas szintű egyeztetést folytatnak Párizsban.
Az OECD szerint a dráguló energia és a bizonytalanság visszafogja a növekedést, miközben a kamatcsökkentés is várathat magára.
A Hormuzi-szoros körüli zavarok miatt visszaesett az olaj- és gázkínálat, az OECD szerint újra gyorsulhat az infláció.
Több pénzt költünk magánorvosra, hosszabb ideig várunk egyes vizsgálatokra, és továbbra is rosszabbak az egészségügyi mutatóink, mint a legtöbb európai országban.
Az infláció ugyan mérséklődött, sokan mégis úgy érzik, hogy a bevásárlás egyre fájdalmasabb élmény.
A globális rendszer túlélése azon múlik, hogy a szereplők képesek-e kevesebb pénzből, egyenrangúbb partnerségben, a helyi igényekhez igazodva és mérhetőbb hatással dolgozni.
A vastagbél- és végbélrák a leggyakoribb daganatos megbetegedések közé tartoznak, és egyre több fiatalt is érintenek.
A szakértők szerint egyre nagyobb problémát jelent az oltásokkal kapcsolatos bizalmatlanság és az emberek emelkedő fogékonysága a betegségre.
A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de az 1 milliárd forintos küszöb ma már félrecélzott.
Nagy kérdés: fenntarthatóvá tehető‑e egy olyan rendszer, amely alapvetően az egyszeri használatra épül.
Egyes országokban a tanári pálya hat számjegyű fizetést biztosít, más országokban viszont a fizetések még több évtizedes tapasztalat után is jóval alacsonyabbak maradnak.
Mennyire tartanak az emberek attól, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot? Sokan úgy érzik, hogy a probléma inkább „globális”, mint személyes.
