Ennyivel kell beérniük a magyar nyugdíjasoknak, kismamáknak: mire elég ez?
Hiába sok, ha kevés.
Hiába sok, ha kevés.
Legalábbis négy vizsgált indikátor alapján.
A legfrissebb OECD statisztikák szerint egy magyar dolgozó 2017-ben átlagosan 1 740 órát töltött munkával. Ez az összesített statisztikák szerint elég magas, az OECD országok közül csupán 5 európai nemzet van, ahol a munkavállalók évente átlagosan többet dolgoztak, mint a magyarok. Ennél is meghökkentőbb adat, hogy a magyar nőknél minden más, OECD statisztikában szereplő európai ország női lakossága kevesebbet dolgozik átlagosan egy héten.
Magyarországon rendkívül kevés dolgozó tagja valamilyen szakszervezetnek. Az OECD országok közül például majdhogynem sereghajtók vagyunk, a környező országok közül pedig Szlovénia és Ausztria is nagyon előz minket. Nyugati szomszédunknál például a dolgozók több mint negyede tagja valamilyen szakszervezetnek. Itthon tehát lenni hová fejlődni, már csak azért is, mert az év eleji Audi-sztrájk bemutatta, hogy hazánkban is komoly erőt képviselhet a szakszervezetbe tömörülés.
Az OECD-térség közepes jövedelmű háztartásainak közel felének komoly anyagi nehézségei vannak hónap végére. Magyarországon azonban ennél jóval brutálisabb a helyzet, az OECD felmérése szerint a hazai középosztály 78,5 százaléka vallja azt, hogy küzdenie kell azért, hogy valahogy pluszba jöjjön ki hó végére. A környező országok közül Szlovákiában, Szlovéniában és Ausztriában is jobb a helyzet. Utóbbival összehasonlítva ráadásul bődületes a különbség is, nyugati szomszédunknál ugyanis harmadannyi középosztálybeli szenved az anyagiakkal, mint nálunk.
Az OECD frissen kiadott jelentése szerint Magyarországon a leggazdagabb 10 százaléknyi háztartása birtokolja az összes vagyon 48 százalékát. Miközben a leggazdagabbak jövedelme csak az összes bevétel 22 százalékát fölözi. Ezzel az eredménnyel az OECD 27-ek átlaga alatt vagyunk, de például a vagyoni szempontból legegyenlőbb Szlovákiától fényévekre vagyunk mi is.
Magyarországon a teljes munkaidőben dolgozó nők átlagosan 9,4 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak. Ez az OECD országok átlagához képest kifejezetten alacsonynak számít, ám az éllovas országoktól még így is elmaradunk.
Itt vannak feketén-fehéren a számok.
Ezt az OECD-s statisztikát megint nem tesszük zsebre.
Dohányzik és hízik a magyar - nem is él sokáig.
Magyarorországon égető probléma a munkaerőhiány, a munkanélküliségi adatok pont ezért meglehetősen alacsonyak. Nem igaz azonban ez a 18-24 éves korosztályra, ahol az inaktivitási rátánk - különösen a nők tekintetében - messze az átlag fölött van. Mutatjuk, a vizsgált országokhoz viszonyítva a fiatal magyarok hány százaléka nem dolgozik, és nem részesül sem oktatásban sem.
Magyarország társadalmi mobilitás mutatói bár nem tartoznak a legjobbak közé, a legszegényebbek felső 25 százalékba való bekerülésére nálunk van az egyik legnagyobb esély. Ez ugyan meglepő, a társadalmi mobilitásunkról viszont sokat elárul, hogy a középosztályunk az átlagnál veszélyeztetettebb a szegénység által. Mindemellett tízből nyolc magyar számára a leggazdagabb rétegbe való bekerülés elérhetetlen.
Azt is mutatjuk, az összes vagyon mekkora része van náluk.
A legfrissebb statisztikák szerint a magyar óvónők világszinten is rendkívül leterheltnek számítanak. Olyannyira, hogy nettó munkaórában csupán három ország szakemberei dolgoznak többet a magyaroknál. Az általános iskolás tanárok esetében nem ennyire vészes a helyzet, ők több száz órával elmaradnak a világ, illetve európai átlagtól, védelmükben azt azonban érdemes megjegyezni, hogy a statisztikában szereplő magyar adatok a minimum tanítási idő alapján szerepelnek a listában, ellentétben a többi országéval. Az elérhető adatokon túl megnéztük azt is, milyen bérekre számíthat az, aki ezekben a szakmákban helyezkedne el Magyarországon.
Az OECD országok legtöbbjében jóval alacsonyabb volt 2017-ben a munkanélküliek aránya, mint a gazdasági válságot megelőző, 2006-os évben. Magyarország ráadásul még a jól teljesítő országok közül is kiemelkedik, ugyanis 11 év alatt hazánk 3,3 százalékkal tudta csökkenti a munkanélküliek arányát. A rengeteg jól teljesítő ország ellenére van három olyan, ahol drasztikusan, éppen az ellenkező irányba mozdult el a munkanélküliségi ráta, ezáltal pedig az összes OECD tagországot figyelembe véve a munkanélküliek átlagos aránya mondhatni ugyanannyi volt 2006-ban, mint 2017-ben.
Egy friss tanulmány szerint még a fejlett országokban is komoly akadályai vannak a társadalmi mobilitásnak. Jóval kisebb eséllyel válik vagyonossá egy szegény családból származó ember, mint egy gazdag szülőkkel rendelkező embertársa.
Később még rosszabb lesz a helyzet.
Mutatjuk, mi állhat a háttérben.
Nem megy a matek? Kezdhetsz aggódni.
Na ezért nem kell rettegned, hogy mennyi lesz a nyugdíjad.