Hosszabb távon az árrésstopok kiterjesztése azt is jelenti, hogy 2026 végén-2027 elején magasabb inflációs számokat láthatunk.
A budapesti vendéglátásban egyre nehezebb kiszámíthatóan működni: a turizmus ingadozik, a munkaerőpiac szűk, az alapanyagárak emelkednek,
Vérten Róbert tíz évnyi angliai tapasztalattal, Michelin-csillagos konyhákban szerzett tudással tért haza, hogy új lendületet adjon Budapest egyik legismertebb éttermének.
A kormány árcsökkentési nyomása a gyártókat is sújtja: a hazai termékek helyett olcsó importáru kerül a polcokra, sokszor gyengébb minőségben.
Egyre drágább a szép mosoly: ma már egyetlen fogászati kezelés is komoly anyagi terhet ró a legtöbb háztartásra.
Nem jönnek vissza az aranyidők, a magyar libahús, libamáj már nem lesz soha abban a helyzetben, mint húsz-harminc évvel ezelőtt.
A szakértő szerint a hivatalos inflációs adat még ennél is rosszabb lenne, ha nem lennének érvényben a kormányzati árkorlátozások.
Buenos Airesben 89%-kal drágult a sör, miközben Dubajban és Tokióban jelentősen csökkent a közkedvelt ital ára.
A kormány decembertől kiterjeszti az árrésstopot a bébiételekre is, ami várhatóan árcsökkenést eredményez ebben a termékcsoportban.
A megkérdezettek ötöde (20 százalék) úgy véli, hogy háztartásuk helyzete javulni fog a következő 12 hónapban, míg körülbelül harmaduk (34 százalék) szerint romlani fog.
Az MNB legfrissebb lakossági megtakarítási felmérése szerint javultak a magyarok anyagi helyzetükre vonatkozó várakozásai.
A Reklámszövetség a reklámadó koncepciójának felmerülése óta hangoztatja szakmai ellenérveit a különadóval szemben.
A legnagyobb árcsökkenés a Milsani Edámi 350 grammos tömbsajtot érinti.
A Színházi Dolgozók Szakszervezete (SzíDoSz) tárgyalást kezdeményez Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszternél a kulturális ágazat csütörtökön bejelentett béremeléséről.
Az infláció gyakorlatilag regresszív adóként működik: a legnagyobb terhet azok viselik, akiknek a legkevesebb mozgásterük van.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség értetlenül áll azelőtt, hogy a kormány minden egyeztetés nélkül meghosszabbította az árrésstopot, sőt új terméket vont az árréstop hatálya alá.
Az MNB megtakarítási jelentése szerint 2024 első félévében közel 4000 milliárd forint szabadult fel az inflációkövető állampapírokból.
Bár 2025-re már látványosan lecsillapodott az előző évek brutális inflációs hulláma, a pénzromlás még most is tartja magát. Az elmúlt évek pedig nem múltak el nyomtalanul.
A Pénzcentrum most összeszedte, hogy a szakértők és a szakma, hogyan reagált az utóbbi időben az árréstop hatásaira.
2024-ben is tovább nőtt a jövedelmi olló Magyarországon: a leggazdagabbak fejenként több mint négyszer annyit keresnek, mint a legszegényebb háztartások.
