A forint az elmúlt időszakban látványosan erősödött az euróval szemben, az elmúlt 11 hónapban mintegy 7,3 százalékkal értékelődött fel
Az Európai Bizottság friss tanulmánya azt vizsgálja, hogyan változott meg az egyes tagállamok költség- és árversenyképessége a 2020–2024 közötti inflációs sokk után.
A hazai lakosság közel egyharmada él abszolút szegénységben az Európai Bizottság új mérési módszere alapján.
Az inflációs sokk után a magyar vásárlók nem tűntek el, csak óvatosabbak és sokkal tudatosabbak lettek.
Újabb közös kutatást indít a Pénzcentrum és a Debreceni Egyetem, ezúttal a hűségkártyák világát vesszük górcső alá.
A magyar infláció nem csupán nagyobb mértékű, hanem eltérő szerkezetű is volt a nyugat-európai országokhoz képest.
Miközben az arany ára 2020 óta több mint a duplájára emelkedett, a világ jegybankjai példátlan felvásárlási hullámba kezdtek.
A gépjárműadó mértéke 2026-ban a tavalyi 4,3 százalékos inflációnak megfelelően emelkedik Magyarországon.
Miközben az infláció éves átlaga alig haladta meg a 2 százalékot, és havi szinten is csupán 0,3 százalékos volt a drágulás, több termék ára jelentősen csökkent.
Blochamps elemzése szerint az egymilliárdos „gazdag-küszöb” ma már nem a kivételes vagyont jelöli, sokkal inkább az elmúlt évtized inflációját és ingatlanár-robbanását tükrözi.
A szervezet úgy látja, ez a döntés a szabályozási környezet kiszámíthatatlanságát jelzi.
Miközben az éves átlagos infláció 2,1, a havi pedig mindössze 0,3 százalék volt, azért bizonyos termékek ezeknél az adatoknál brutálisan nagyobb mértékben drágultak.
A januári infláció jelentősen mérséklődött Magyarországon, ami kedvező gazdasági jelzés, ugyanakkor a banki költségek terén kedvezőtlen változást is hozhat.
A fogyasztói árak 2026 januárjában átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, egy hónap alatt pedig 0,3 százalékkal emelkedtek.
2026 márciusától a hitelintézetek kötelező tartalékrátája 8 százalékról 6 százalékra csökken.
A KSH csütörtökön közli a januári inflációs adatokat, amelyek a várakozások szerint több mint öt év után először 3 százalék alatti éves áremelkedést jelezhetnek.
Az orosz olajat így már nem lehet máshol finomítani, majd benzin vagy dízel formájában visszaszállítani az európai piacra.
A teljes inflációs kosárban szereplő szolgáltatások 6,7 százalékos drágulása jelentősen meghaladta a bolti árindex értékét.
Két év alatt közel 73 százalékkal drágult Magyarországon a mogyorós tejcsokoládé.
Az árrésstop akár a választásokig is maradhat, miközben a boltosok szerint már most is vállalhatatlan terheket ró a kiskereskedelemre.
