A világ korallzátonyainak több mint négyötödét érintette a rekordmagas óceáni hőmérséklet okozta tömeges kifehéredés.
A klímaváltozás hatásai már ma is érezhetők Magyarországon: a szélsőséges időjárás, aszályok és hőhullámok egyre súlyosabb gazdasági és egészségügyi károkat okoznak.
A fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a földgáz és a szén, több mint egy évszázada képezik az alapját a Föld energiarendszerének.
„A szemétszedés valójában csak tüneti kezelés – a valódi megoldás a szemléletformálás" - mondták el a szakértők
A tüzek megfékezésére több ezer tűzoltót és mintegy 5000 katonát vezényeltek ki.
A szakértők egyetértettek abban, hogy bár vannak biztató jelek és fejlemények, a globális fosszilis energiafelhasználás továbbra is növekszik.
A globális átlaghőmérséklet tavaly az eddigi legmagasabb szintre emelkedett, felgyorsítva a gleccserek és a tengeri jég olvadását, a tengerszint emelkedését.
A munkavállalók közel 90%-a szerint a klímaváltozás hatására meg fognak szűnni munkahelyek, a saját szakmájuk kapcsán mégis a válaszadók több mint fele nem érzi érintve magát.
Az egyedülálló dekarbonizációs szolgáltatáscsomag alapját egy összesen 140 MWp kapacitású portfólió képezi.
Az Északi-sarkvidék riasztó változásokon megy keresztül: rekordalacsony jégszintek, szokatlan hőhullámok és olvadó permafroszt jelzi a régió drámai átalakulását.
Az elmúlt évtizedekben rohamosan nőtt a metánkibocsátás, erre hívja fel a figyelmet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség friss tanulmánya.
A megállapodás két kulcsfontosságú ágazatra összpontosít: az energiaintenzív iparágakra és a tiszta technológiákra.
A tervezet szerint jelentősen enyhülnének a környezetvédelmi és emberi jogi visszaélések nyomon követésére vonatkozó követelmények is.
A gleccserek évente átlagosan 273 milliárd tonna jeget veszítettek, ami megfelel a teljes globális népesség 30 éves vízfogyasztásának.
A gleccserek tömege világszerte 6542 milliárd tonnával csökkent 2000 és 2023 között, ami 18 milliméterrel növelte a tengerszint globális emelkedését a Nature című folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint.
A Copernicus európai obszervatórium szerint 2025 januárja volt a világon valaha mért legmelegebb január.
Az ország nagy részén több órára kisüt a nap, kisebb eső, zápor a kezdetben felhősebb keleti tájakon és néhol északnyugaton fordulhat elő.
Nyolcvankilenc másodperc múlva éjfélt üt a végítélet órája: az emberiség még sohasem volt ilyen közel a globális kataklizmához.
Az izlandi Vaxa Technologies úttörő szerepet vállal a mikroalgák fenntartható termesztésében, kihasználva a geotermikus energia előnyeit.
Egy ismeretlen felé robogó gyorsvonaton ülünk egy hatalmas nemzetközi kutatás szerint
