A párizsi klímaegyezmény aláírása óta eltelt évtizedben a klímaváltozás gyorsabban súlyosbodott, mint ahogy a világ képes volt csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok használatát.
2025 októbere a harmadik legmelegebb október volt a globális mérések történetében az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának (C3S) adatai szerint.
Egy új jelentés szerint még van esély a klímaválság legrosszabb hatásainak elkerülésére.
Az ENSZ főtitkára szerint elkerülhetetlen a Párizsi Klímaegyezmény 1,5 Celsius-fokos céljának túllépése, és azonnali irányváltásra van szükség a klímaválság kezelésében.
Senki nem tudja elkerülni a klímaváltozás hatásait, de ezek a problémák a legszegényebbeket érintik a legsúlyosabban.
A queenslandi erdőkből származó adatokat vizsgáló kutatás megállapította, hogy a szélsőséges hőmérséklet több fa pusztulását okozta, mint ahány új fa nőtt.
A hőhullámok, erdőtüzek okozta kiesés miatt a külföldi utazások költségei az egekbe szöknek, ezért egyre kevesebben engedhetik majd meg maguknak azokat.
Júliusban a negyedik legmelegebb nyári hónapot mérték Európában, miközben a globális átlaghőmérséklet 1,25°C-kal haladta meg az iparosodás előtti szintet.
A DSV jelentése szerint csak az élelmiszer-csomagolásból több mint 3600 szintetikus vegyi anyag található.
A történelem során nem egyszer előfordult már, hogy egy-egy ország sorsát alapjaiban formálta át egy kedvező földrajzi adottság felismerése.
Soha nem volt még ilyen meleg a bolygón, és ez már nemcsak a közérzetünkön, hanem az energiarendszereken is egyre jobban érezhető.
A 2022-es történelmi aszály után agrárszakmai körökben is világossá vált, hogy a helyzet súlyosbodik, és a jövőben még komolyabb szárazságok sújthatják az országot.
Miközben kávé és tea nélkül el sem tudjuk képzelni a napunkat, a termelésük egyre nehezebb feladat. Mennyit költünk rá mégis egy hónapban? És hány kávé az "elég" egy nap? Mutatjuk!
Új elemzés mutatja meg az AI valódi lábnyomát – és azt, miért épp most van itt az idő, hogy komolyan vegyük
A világon évente közel 780 millió hektárnyi terület ég le, ami Ausztrália teljes területével egyenlő.
Míg a hőhullámok és a hidegbetörések veszélyei jól ismertek, az ezek közötti átmenetek kevésbé kutatottak.
Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben.
A kutatók hangsúlyozták, hogy a globális felmelegedés minden tört fokkal való csökkentése számít.
A szélsőséges hőhullámokkal járó éghajlatváltozás világszerte növeli a terhességi kockázatokat.
Nem kell búcsút inteni jelenlegi kultúrnövényeinknek, ám a megváltozott, megváltozó klimatikus körülmények miatt jó pár szempontot újra kell gondolni.
