Az elmúlt 16 évben nem volt olyan nehéz helyzetben a baromfiipar, mint most: a szektort az óriási költségnövekedések mellett soha nem látott mértékű madárinfluenza-járvány sújtja.
Az árstop jelen formájában csak egy átmeneti időszakig tartható fenn, a kompenzáció szükségessége itt a legnagyobb - mondta a Baromfi Termék Tanács igazgatója.
A baromfiágazat talán soha nem volt ennyire nehéz helyzetben, mint jelenleg. Az elszabadult terményárak, a madárinfluenza sújtotta gazdasági környezetben kíváncsiak voltunk rá, milyen kilátásai vannak a szektorban tevékenykedőknek.
Cikkünkben most megnéztük, hogyan alakult az egyes állatállományok száma, illetve megnéztük azt is, milyen húst fogyasztanak többségében a magyarok. Sőt, annak is utánajártunk, mennyibe kerülnek ezek a húsok a nagyobb élelmiszerláncoknál.
Az Agrárközgazdasági Intézet friss zöldség-, gyümölcs- és húspiaci jelentése szerint drasztikusan emelkedtek a termelői árak.
A megugró termelési költségek miatt nehéz helyzetben van a tojáságazat, tíz százalékos drágulást jósolnak az elemzők.
De milyen körülmények között, valamint mennyit kell dolgoznia annak, aki egy állattartással és -feldolgozással foglalkozó olasz cégnél áll munkába? Az Agrárszektor erről kérdezett meg egy Olaszországban élő és dolgozó magyart.
Az először a XIII. században említett „frankfurti kolbászka” hosszú utat járt be, amíg a magyar konyhák nélkülözhetetlen szereplőjévé vált.
Jobb odafigyelni, hogy mit veszünk, mert sok múlik a minőségen is. A hazai üzletláncokat kérdeztük az idei virsli-piacról.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy ugyan a csirke a legnépszerűbb húsfajta a magyarok körében, de egyre nagyobb figyelmet kapnak a víziszárnyasok is, mint például a kacsa.
Szinte kivétel nélkül minden alapvető élelmiszer drágult az elmúlt egy évben, és ez valószínűleg így lesz jövőre is.
A növekvő energiaárak és a bérköltségek emelkedése miatt októberben már szinte biztos a sütőipari áremelés, januárban pedig a liszt is drágulhat.
A takarmányárak 30-35 százalékkal emelkedtek tavaly szeptember óta, és mivel a tápok az élőbaromfi-előállítás önköltségének kétharmadát teszik ki.
Egyre többen ismerik fel a termelői, háztáji termékekben rejlő előnyöket, amik a futószalag helyett gondos kezek közt nyerik el végső formájukat.
Ahogy a legtöbb kistermelőnek, a csátaljai Kajtár Tamásnak is szívügye a vállalkozása, melynek küldetése, hogy minél több ember asztalára kerülhessen friss, ízletes és minőségi szárnyas hús.
A fogyasztóknak számolniuk kell némi áremelkedéssel, mivel a gabonaárak érdemi visszaesésére kevés az esély.
Brutális hús, tej és tojás áremelkedés jön hamarosan, és lehet, hogy ezzel még nincs vége.
Hogyan vészelik át a nehézségeket az ágazat szereplői? Milyen károkat okoztak az említett problémák? A HelloVidék most Dr. Csorbai Attilát, a Baromfi Termék Tanács elnökét kérdezte az elmúlt időszak tapasztalatairól.
A bolti csirkéknél a gyors növekedés és haszonszerzés a cél, addig a szabadon tartott csirkék magasabb áron, jobb minőséget képviselnek. A HelloVidék utánajárt, milyen különbségek vannak a tartási módok és a hús minősége között.
30-60 tojás jut családonként.
