A két bejelentés szerdán, ugyanazon a napon érkezett, és ugyanannak a feszültségnek a két különféle tünete.
Zsiday Viktor közgazdász szerint a hatalmas államháztartási hiányok és a mesterséges intelligencia által fűtött beruházási láz elszívják a tőkét a szűkülő kínálat elől.
A dráguló államfinanszírozás hátterében az áll, hogy a befektetők tartósan magas inflációra rendezkednek be.
Kiemelkedő befektetői érdeklődés és vegyes hozammozgások jellemezték az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki aukcióit.
A népesség elöregedése és a klímaváltozás óriási terhet ró az államháztartásra, így a jelenlegi gazdaságpolitika fenntartása esetén a magyar államadósság 2050-re a GDP 180 százaléka fölé ugorhat.
Az Egyesült Államok közel harminc év után először avatkozott be a devizapiacon a jen erősítése érdekében.
A magyar gazdaság szempontjából a költségvetés helyzete jelenti a legnagyobb veszélyt, jövőre ugyanakkor a kormány már képes lehet a deficit csökkentésére.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) július elején több mint 100 milliárd forint értékben vásárolt vissza magas kamatozású Fix Magyar Állampapírokat.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss jelentése szerint a következő években felgyorsulhat a magyar gazdaság növekedése.
A 12 hónapos diszkont kincstárjegyekből a tervezett mennyiséget értékesítették, a tízéves fix és változó kamatozású kötvényekből a meghirdetettnél kevesebbet fogadtak el.
Idén májusban történelmi csúcsra, 61,1 milliárd euróra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka.
Az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) tranzakciójának árazása már hétfőn megtörténhet, a lépést pedig a hazai gazdaság javuló befektetői megítélése is támogatja.
A 2010 óta bevezetett, a politikai kommunikációban gyakran multiadóként vagy extraprofitadóként emlegetett különadók valójában nagyrészt a lakosság által megfizetett fogyasztási adóknak tekinthetők.
Az OECD-országokban a GDP-arányos államadósság átlaga meghaladja a 110 százalékot.
Az Európai Bizottság korlátozott mértékű költségvetési könnyítést vezet be a tagállamok számára bizonyos zöldberuházások támogatására.
Magyar Péter szerint Magyarországnak társadalmi, politikai és gazdasági konzultációra van szüksége az euróbevezetésről.
Bár a Tisza-kormány 2030-ra célozza az euró bevezetését, az EKB szerint Magyarország most minden fő feltételtől távol áll.
Az államadósság szerkezete, a rejtett nagyvállalati kockázatok és az elmaradt fejlesztések miatt a következő időszak gazdaságpolitikájában szigorú prioritásokat kell meghatározni
Négyéves csúcson, 352 forintos euróárfolyamon áll a magyar fizetőeszköz.
Az Államadósság Kezelő Központ újabb kamatcsökkentést hajt végre a lakossági állampapíroknál.
