Kinek fog fájni a biztosítási adó?

Több új adónemmel is "megörvendeztette" az ország lakosságát a kormány "A következő lépés - Széll Kálmán Terv 2.0" címen hétfőn közzétett programjában. A dokumentum szerint a kormány a biztosítókra jelenleg kivetett három adónem (pénzügyi szervezetek különadója, baleseti adó, tűzvédelmi hozzájárulás) kiváltására új, egységes biztosítási adót vezetne be. A terv egyik táblázatából kiderült, hogy a pénzügyi tranzakciós illetékhez hasonlóan 2013-tól élne az új adónem.

Mi változik?

Jelenleg a biztosítók sávos rendszerű, díjbevétel-arányos különadót fizetnek, emellett bizonyos nem-életbiztosítási termékeiket 1,5%-os tűzvédelmi hozzájárulás is terheli. Előbbi évi 38,5 milliárd forintot tesz ki, utóbbi pedig becsléseink szerint évi 5 milliárd forint. Ehhez jön hozzá az az idén 27 milliárdnyi adóbevételt hozó baleseti adó, amelyet az ügyfelek kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (kgfb) díjaik 30%-ának megfelelő összegben fizetnek. 2013-tól a kormány a tegnap közzétett dokumentum szerint e három adó kiváltására vezetné be az egységes biztosítási adót.

Új kulcsok, de mi az alap?

Az új adó alól mentesülnek az életbiztosítások, amellyel a kormány elsősorban az öngondoskodást és a hosszú távú megtakarításokat kívánja ösztönözni. A vagyoni- és balesetbiztosítások esetében 10%-os, a casco biztosítások esetében 15%-os kulcsot határoznának meg, míg a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás esetében - a baleseti adó beépítésével - 30%-os kulcs kerül bevezetésre. Az új adónem bemutatásának pongyolaságára jellemző, hogy a szövegből nem derül ki, mi lenne az adó alapja. Csak valószínűsíthetjük, hogy a biztosítók bruttó díjbevétele.

Átvándorol az adóteher

Az új, egységes biztosítási adó az 5 milliárdnyi tűzvédelmi hozzájárulás és a 27 milliárdnyi baleseti adó kiváltásával együtt 47 milliárd forintos bevételt jelentene a költségvetés számára, és ehhez jönne hozzá a biztosítók megfelezett, 19 milliárd forintos különadója. Ez utóbbi terhelné közvetlenül a biztosítókat, az egységes biztosítási adót viszont a baleseti adóhoz hasonlóan vélhetően "csak beszednék", az adót valójában az ügyfelek fizetnék meg a biztosítási díjjal együtt. Mint az alábbi ábrán látható, a biztosítási szektor adóterhelése így jövőre nem csökkenne számottevően. Legfeljebb ennek nagy részét nem a biztosítók, hanem a szerződő ügyfelek fizetnék meg: a biztosítói különadó a biztosítók, az egységes biztosítási adó az ügyfelek terhe lenne.

Mennyit keres rajta az állam?

Bár még nem tudni, egészen pontosan mely biztosítások után kell fizetni az adót, várhatóan a baleset-, casco-, szállítmány-, jármű felelősség- és tűz- és elemi kockázatokra, valamint egyéb vagyoni kockázatokra kötött biztosítások az adó hatálya alá esnek majd. A PSZÁF adatai szerint ezek együttes díjbevétele 2011-ben 325,5 milliárd forint volt a biztosítótársaságoknál. A differenciált kulcsoknak megfelelően így az egységes biztosítási adóból származó adóbevétel 53,5 milliárd forint lett volna. Mivel azonban a biztosítási piac nagy része a nem-életbiztosítási szegmens díjbevételének egyszámjegyű csökkenésére számít idén, nem elrugaszkodott feltételezés egy 47 milliárd forintos adóbevétel, mely - mint említettük - abból indul ki, hogy a tűzvédelmi hozzájárulást és a baleseti adót kiváltja az új adónem, és ezen túl még 15 milliárd forintot hoz a költségvetésnek.

Csakhogy...

Borítékolható, hogy a biztosítások drágulása miatt egyes ügyfelek felmondják biztosításukat, illetve alacsonyabb díjat kínáló biztosítóhoz kötik át szerződésüket. Előbbi tényező hatására csökkenhet a biztosítási szerződések száma, és mindkét tényező hatására a biztosítási szektor díjbevétele, vagyis az adóalap. A díjbevételek csökkenése már egyébként is tart: a nem-életbiztosítási díjbevételek már 2011-ben is 13%-kal elmaradtak a rekordévnek számító 2008-as számtól. Fontos azonban látni, hogy az új adóval kapcsolatban várható jogszabályi változások nem a kgfb-piacot, hanem az egyéb vagyonbiztosítási szegmenst érintik igazán. E szegmens díjbevétele ha alig láthatóan is, de 2011-ben már némi növekedésnek indult. E nagyon szerény növekedést állíthatja meg az új adó, amennyiben az ügyfelek körében az árérzékenység erősödésével a fent említett magatartás lesz jellemző.

Miért éppen a casco?

Van egy, az állam szempontjából ésszerű magyarázata annak, miért éppen a casco biztosításokat sújthatja az új adó a többi terméknél magasabb adókulccsal (a 30%-os "kgfb-adó" nem újdonság). Ahogy az alábbi ábra is mutatja, a casco biztosítások 2006 óta egyre olcsóbbak, tavaly például 24%-kal alacsonyabb volt az átlagdíj a 2006-as rekordévinél. Ahogy tehát a kgfb-piacon tapasztalt áresést tavaly az állam a 30%-os baleseti adó kivetésével "használta ki", és sok esetben az újabb díjcsökkenés miatt még mindig nem lett drágább az autósok számára a biztosítás, úgy idén a casco biztosítások kerültek reflektorfénybe. Hogy a casco biztosítás nem kötelező biztosítás, annak az állam szempontjából legalább egy előnye és egy hátránya is van most:

Előny: nem mindenkit, általában inkább a módosabb és/vagy drágább autóval rendelkező autósokat érinti (méltányossági szempont): míg például casco biztosítási szerződés tavaly év végén 770 ezer volt Magyarországon, kgfb-szerződés 3,852 millió.

Hátrány: mivel nem kötelező a casco, ki lehet bújni az adó alól a biztosítás felmondásával, meg nem hosszabbításával. Az adóbevételek előrejelezhetőségének bizonytalansága ebből is fakad.

Mely biztosítókat érinti mindez érzékenyen?

Kevés a nyilvános információ az egyes biztosítók díjbevételeinek termék szerinti megoszlásáról, általánosságban azonban elmondható, hogy a kgfb-n kívüli nem-életbiztosításokat érinti a legérzékenyebben az adó. Ezek díjbevételen belüli arányát a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) adatai szerint kiszámítva azt kapjuk, hogy a leginkább érintett a Generali-Providencia, illetve az Allianz és az Union biztosítók lehetnek (az 1% feletti részesedéssel bíró biztosítók körében), esetükben ugyanis 45% fölötti a nem kötelező nem-életbiztosítások díjbevétel-aránya.

Az abszolút számok természetesen mást mutatnak, hisz az egyes biztosítók ügyfelei által fizetendő összeget az adóval érintett díjbevételek volumene (és nem csak ezek aránya) határozza meg. Itt csak durva becslésekkel dolgozhatunk (ezek általában felülbecslik a teljes adóösszeget). Ezek alapján a legtöbbet (14,9 milliárd forint) az Allianz, a Generali-Providencia (14,9) és a Groupama-Garancia (5,8 milliárd forint) ügyfelei fizethetik be az államkasszába, ahogy a biztosítók díjbevétel szerinti sorrendje is ez. "Jól járnak" azonban az életbiztosítási piacon tevékenyebb társaságok, hisz ezekre a termékekre nem vetik ki az adót. Leginkább a nem-életbiztosítási területen biztosítóként egyáltalán nem működő ING, az Aviva, az Erste és a Grawe sorolható ide, de egyelőre a még élet-túlsúlyos CIG Pannónia és az AXA is a nyerők között található. Sok múlik persze a biztosítók árképzésén és értékesítési stratégiáján, mellyel a ma még vesztesnek tekinthető biztosítók javíthatnak pozíciójukon.

Mit szól a MABISZ?

A magyarországi biztosítók érdekképviseletét ellátó szervezetnél megkeresésünkre azt mondták, nem kaptak hivatalos információt az ügyben, így nem is kommentálnák a fejleményt.