Átvert fogyasztók, soha meg nem érkező árucikkek: nem kis kockázatot vállal, aki innen rendel

Mert, ha például előre tudjuk, hogy a marketplace felületen magánszemélytől, vagy Vinted, esetleg Temu oldalról rendelünk egy terméket, és az eladó magánszemély, akkor máris más, jóval kevesebb jog illet meg minket, mint hagyományos vállalkozástól történő rendelés esetén, és ezáltal kevesebb meglepetés is érheti a vásárlókat. Ilyenkor többek között nem illeti meg a fogyasztót a későbbiekben kifejtésre kerülő elállási jog, nincs jótállási jogunk, nem vonatkoznak a panaszkezelési szabályok a szerződésre, nem indulhat fogyasztóvédelmi hatósági eljárás jogszabálysértés esetén, és nem kezdeményezhetünk békéltető testületi eljárást sem.

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm.rendelet fogyasztókat védő előírásai ugyanis csak akkor érvényesülnek, ha kifejezetten fogyasztó és vállalkozás közötti jogviszonyról van szó, azaz amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét egy vállalkozás számára. Ide nem értjük pedig a magánszemélytől akár marketplace felületen, akár aukciós, vagy más rendelési oldalról történő vásárlás esetkörét.

Sőt, ha a Távol-Keletről rendelünk egy terméket, mégha vállalkozás is az eladó fél, jóval nehezebb – szinte kizárt – a jogérvényesítés, amellett, hogy a szállítás és az esetleges vámköltségek miatt további terheket ró ránk az amúgy eleve nagyon olcsón kínált termék.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a marketplace felületet egy platform csak biztosítja, de az eladó vállalkozás más, nem a platform. Ilyen esetben az eladóval kerülünk szerződéses jogviszonyba, nem az online közvetítő szolgáltatóval, jogvita esetén tehát vele szemben érvényesíthetjük fogyasztói jogainkat. Szintén gyakran előfordul, hogy a vállalkozás a futárszolgálatot hibáztatja a hibás teljesítésért vagy a szolgáltatás elmaradásáért. Ugyanakkor ebben az esetben is a vállalkozással állunk fogyasztói jogviszonyban, azaz a hiba orvoslását, vagy a teljesítést tőle kell követelni. De ez még mindig a jobbik eset, hiszen fogyasztóként tudunk fellépni, ellentétben a fentiekben hivatkozott példákkal.

Természetesen előfordulhat, hogy a legnagyobb tudatosság mellett is fogyasztói problémánk adódik egy online vásárlás kapcsán, például nem érkezik meg egy termék, mást küldenek nekünk, vagy az árucikk hibás. Ilyenkor minden esetben, első körben az eladó vállalkozással vegyük fel a kapcsolatot, és ha vele nem jutunk dűlőre, kezdeményezhetünk békéltető testületi eljárást, jogszabálysértés esetén pedig fordulhatunk a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalokhoz.

Sokszor elmondjuk, leírjuk, de még mindig sokan nem tudják: online vásárlás esetén speciális jogok illet meg minket, de ismételjük, csakis akkor, ha vállalkozástól rendelünk egy terméket, a gyakorlatban pedig jobbára csak akkor tudjuk ezen jogunkat érvényesíteni, ha nem távol-keleti cégekről van szó.

Mivel online vásárlás esetén nincs lehetőségünk kipróbálni, vagy megtekinteni a terméket, indokolás nélküli elállási jog illeti meg a fogyasztót a termék átvételétől számított 14 napon belül. Ez azt jelenti, hogy akkor is meggondolhatjuk magunkat, ha nem hibás a termék, csak éppen nem tetszik, nagy vagy kicsi, vagy éppen van már belőle egy másik.

Elállás esetén kötelesek vagyunk a terméket haladéktalanul, de legkésőbb az elállás közlésétől számított 14 napon belül visszaküldeni, illetve a vállalkozásnak vagy a vállalkozás által a termék átvételére meghatalmazott személynek átadni, kivéve, ha a vállalkozás vállalta, hogy a terméket maga szállítja vissza.

Ha a vállalkozás az árut üzlethelyiségben is értékesíti, és a fogyasztó a vállalkozás üzlethelyiségében személyesen gyakorolja a 14 napon belüli indokolás nélküli elállási jogát, jogosult ezzel egyidejűleg az árut visszaadni a vállalkozásnak, magyarán nem kell postáznia, vagy futárt igénybe vennie a termék visszajuttatásához.

A fogyasztó elálláskor kizárólag a termék visszaküldésének közvetlen költségét viseli, kivéve, ha a vállalkozás ezt át nem vállalja. Elállás esetén a vállalkozás haladéktalanul, de legkésőbb az elállásról való tudomásszerzésétől számított 14 napon belül köteles visszatéríteni a fogyasztó által vételárként megfizetett teljes összeget, méghozzá a fogyasztó által igénybe vett fizetési móddal megegyező módon. Ha ezt nem teszi fogyasztóvédelmi hatósági eljárás következhet a fogyasztó bejelentése alapján.

Az elállási jog azonban nem korlátlan, nincs ugyanis elállási jog élelmiszerekre, kibontott csomagolású CD-re, DVD-re vagy szoftverre, letöltött programokra, vagy éppen a fogyasztó egyedi utasításai alapján legyártott termékekre, vagy kibontott csomagolású higiéniai termékekre. Ezen felül – ahogy korábban említettük – online aukciós portálokon, apróhirdetéses oldalakon, közösségi médián keresztül magánszemélytől történő rendelésnél sem illeti meg a vásárlót az elállási jog.

Továbbá az elállási határidő alatt a termék tényleges használata miatti, azaz nem a kipróbálás miatti értékcsökkenést is meg kell téríteniük az vásárlóknak.

Még egyszer megismételjük, a legjobb védekezés a tudatosság: tájékozódjunk vásárlás előtt, ki az eladó, magánszemély, vagy vállalkozás-e. Ha vállalkozás, vannak-e megfelelő elérhetőségi csatornái, e-mailcím, postacím, székhely. Magyar, európai vagy távol-keleti vállalkozásról van-e szó, nem mindegy a későbbi esetleges problémánk megoldása miatt. Legyünk sokkal tudatosabbak, sokkal felkészültebbek, hogy ne érjenek minket kényelmetlenségek, vagy adott esetben súlyos anyagi károkkal járó hátrányok - záródik a FEOSZ közleménye.