Ha másban nem is, ebben élmezőnyben hazánk világszinten: ennyi húst eszünk egy éveben

Egy svéd kutatócsoport eredményei szerint a húsfogyasztás az evolúciónk motorja volt: a magasabb minőségű, húsból (is) álló étrend elterjedésének következtében a nők egyre korábban tudták elválasztani maguktól gyermekeiket, így még több utódnak adtak életet. Továbbá a húsnak az étrendbe való felvétele az agytérfogat növekedéséhez is vezetett. A húsfogyasztásnak mintegy 2 millió éves hagyománya van.

2021-ben 82 kg húst fogyasztott egy magyar átlagosan. Húsfogyasztás tekintetében világszinten ezzel az első negyedben, vagyis a legtöbb húst fogyasztó nemzetek között álltunk. 1987-1989-ben tetőzött hazánkban a húsfogyasztás közel (120 kg/fő/év), majd kilengések mellett, de csökkent az évek során (2021: 82 kg/fő).

A világ népessége gyors növekedésen ment keresztül, különösen a 20. század második felében, mely kihatott a húsfogyasztásra is. Globálisan az egy főre jutó átlagos húsfogyasztás az évek során növekedett. Az egy főre jutó húsfogyasztásban bekövetkezett változások jelentősen eltérnek az egyes országok között, ami gyakran a gazdasági átmenetet is tükrözi.

Például az olyan országokban, mint Kína, az 1960-as évek eleje óta jelentősen nőtt az egy főre jutó húsfogyasztás, de ide sorolható Brazília is. Ugyanakkor például India ezzel ellentétes forgatókönyvet mutat, mivel ott a laktovegetáriánus táplálkozást preferálják, aminek következtében az egy főre jutó húsfogyasztás alacsony és viszonylag változatlan maradt ugyanebben az időszakban. A húsfogyasztás általában a magas jövedelmű országokban a legmagasabb (Ausztrália, európai és észak-amerikai régiók), és a gazdasági felzárkózással párhuzamosan az egy főre jutó húsfogyasztás is emelkedik.

GDP és húsfogyasztás

Az egyik legjelentősebb meghatározója annak, hogy az emberek mennyi húst esznek az, hogy mekkora a jövedelmük. Az egy főre jutó húsfogyasztás (kg/fő) és az egy főre jutó átlagos GDP (dollárban) között erős pozitív kapcsolatot láthatunk: minél gazdagabb egy ország, annál több húst eszik ott az átlagember. Továbbá adott országon belül a GDP/fő emelkedésével a húsfogyasztás is átlagosan nagyobb lesz egy főre vetítve.

Világviszonylatban a sertéshús az egy főre jutó átlagosan legtöbbet fogyasztott húsáru. Az átlagember fogyasztásában a sertéshúst követi a baromfihús, a marha-/bivalyhús, valamint a birka- és kecskehús, míg az egyéb húsfajták az összfogyasztás kisebb hányadát teszik ki. A fogyasztási tendenciák világszerte jelentősen eltérnek. Kínában az egy főre jutó húsfogyasztás mintegy kétharmadát a sertéshús teszi ki. Argentínában a marhahús dominál, amely a fogyasztás több mint felét teszi ki. Az új-zélandiak a globális átlaghoz képest sokkal jobban kedvelik a birka- és kecskehúst. Magyarországon a sertéshús dominál, az egy főre jutó húsfogyasztásunk közel 60%-át teszi ki. Ezt követi 30%-kal a baromfihús, és viszonylag kevés halat és marhahúst fogyasztunk. Régiós országoknál hasonló rangsorral és nagyságrenddel találkozhatunk a különféle húsok esetében.