Kemény hónapok elé néznek a magyar családok: nincs mese, ennek megfizetik az árát

Kemény hónapok elé néznek a magyar családok: nincs mese, ennek megfizetik az árát

2022. január 19. 05:51

Egyre inkább összezárul az olló a rekordinfláció hatására a magyar társadalom rétegei között, ebben pedig nem kis szerep jut a koronavírus-járványnak. A gazdasági válság hatásai a járvány első évében nem ugyanúgy érintették ugyanis a nyugdíjasokat, az alacsony jövedelemből élőket, vagy a három gyermeket nevelő családokat, 2021-re viszont ezek a különbségek szűkülni látszanak. Amíg 2020 nagy vesztesei a kispénzűek és a nyugdíjasok voltak, addig tavaly - úgy tűnik - fordult a kocka.

Most, hogy lezárult a 2021-es év és nem várt drágulást hozott a december, a Pénzcentrum megvizsgálta, hogy hozott-e fordulatot a járvány második éve az inflációt tekintve: még mindig a nyugdíjasok a drágulás igazi vesztesei?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég publikálta a 2021-es évre vonatkozó inflációs jelentését, így már teljes képet kaphatunk az árak tavalyi alakulásáról. Ebből kiderült, hogy decemberben a fogyasztói árak átlagosan 7,4 százalékkal, csak az élelmiszerek 8,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. A teljes évre vonatkozó drágulás ütemet 5,1, az élelmiszerekre vonatkozó 4,1 százalék volt. A KSH arról is vezet nyilvántartást, hogyan hat az infláció például a nyugdíjasokra, az alacsony, magas, vagy közepes jövedelműekre, valamint a három vagy több gyermeket nevelőkre - aszerint, hogy egyes lakossági rétegeknek mi jellemző a fogyasztási szokásaira. Ebből az is látható, melyek azok a csoportok, akiket különösen hátrányosan érintett a járvány óta tartó drágulás.

A teljes 5,1 százalékos éves infláción túl, ha megnézzük kiadási főcsoportokra bontva a drágulás mértékét, akkor kiderül, mi növelhette meg leginkább költségeket tavaly a lakosság számára. Az élelmiszerek 4,1 százalékkal drágultak, a szeszes italok, dohányáruk összesen 10,9 százalékkal! A ruházkodási cikkek mindössze 0,2 százalékkal lettek drágábbak tavaly, a háztartási energia 0,5-tel, a szolgáltatások összesen 2,9-cel. Az üzemanyagok és egyéb máshová nem sorolt árucikkek pedig 9,6 százalékos dráguláson mentek át. A tartós fogyasztási cikkek pedig 4,5 százalékkal kerülnek többe.

Azt viszont sosem szabad elfelejteni, hogy mihez képest számítjuk az inflációt: az előző év fogyasztói árait veszi alapul a KSH. Ez pedig azt eredményezi, ha eleve magas árak képezik a számítás alapját, mint pl. az élelmiszerek esetében, akkor a drágulás mértéke nem tűnik kiugróan magasnak, a járvány előtti évekhez képest viszont ugyancsak rekorddrágulásnak lehet érzékelni. A fenti grafikonról leolvasható, hogy a szeszes italok, dohányáruk drágulása nagyban hozzájárul a nagyfokú inflációhoz, ahogy az üzemanyagok áremelkedése is - viszont előbbi kiadási tétel az alacsony, utóbbi pedig a magas jövedelmi kategóriába tartozóknak volt kiemelkedően nagy kiadás.

Az élelmiszer áremelkedés leginkább a magas jövedelműeket sújtotta, a közepes jövedelműeket és nyugdíjasokat kevésbé. Miközben 2020-ban éppen a nyugdíjasok érezhették legnagyobbnak a drágulás mértékét.

A járvány óta tartó árhullámvasút tehát nem mindenkit érint egyformán. Attól függően, éppen milyen termékcsoportnak száll el az ára, érezhetik az egyes társadalmi rétegek súlyosabbnak a drágulást.

2021-ben tovább nőttek az árak

Ahogy a lenti grafikonon is látható, a drágulás mértéke tavaly csak fokozódott. Viszont amíg a járvány első évében nagyrészt a nyugdíjasok érezték drasztikusabban az árdrágulást, addig 2021 februárjától fordult a kocka és már az aktív háztartások szenvedték meg jobban a drágulást. Hasonló fordulat következett be az alacsony és magas jövedelmi rétegek között: a járvány előtt és 2020-ban is a kevesebb pénzből élők érezték égetőbbnek az inflációt, 2021-től viszont sokkal inkább együtt mozog a két réteg. Tavaly egy hajszállal kedvezőtlenebb volt az infláció a magas jövedelműek számára.

Ha az éves inflációt nézzük az elmúlt évekből, akkor is szembetűnő, hogy amíg a járvány előtti években nagyobb különbségek adódtak az egyes rétegek között, 2021-re viszont beérte egymást a különböző csoportokra vonatkozó árindex. A vonalak közelítenek egymáshoz.

Erről a grafikonról az is leolvasható, hogy az alacsony jövedelműekre és a nyugdíjasokra korábban nagyobb inflációs mutatók voltak érvényesek, leginkább a kevés pénzből élők voltak kitéve az árak emelkedésével. 2020-ban viszont nagyjából ugyanolyan súlyosnak érezték a drágulás mértékét, majd 2021-ben a két vonal ismét elválik egymástól. Az is szembeötlő, hogy tavaly az aktív háztartások érzékeltek nagyobb áremelkedést, mint a nyugdíjas réteg.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Csúcsdrágulás az élelmiszerboltokban

Az egyik legfontosabb termékkategória, amely minden réteget egyformán érint, az élelmiszer. A drágulást ugyanis a napi, heti bevásárlás alkalmával szinte mindenki tapasztalhatta az elmúlt két évben. 2020-ban amint a járvány megbénította az ellátási láncokat, a korlátozások nehezítették az átjárást a határokon, a bevásárlást, hirtelen elkezdett az egekbe szökni az élelmiszerek ára. A drágulás csak nyáron kezdett el mérséklődni.

Az, hogy tavaly tavasszal így "visszaesett" az infláció, annak tudható be, hogy a 2020-as magas árak képezték a viszonyítási alapot. Tehát amit a lenti grafikonon hullámvölgynek látunk, úgy kell értelmezni, hogy a drágulás mértéke esett csak vissza - és az is csak a 2020-as magas árakhoz viszonyítva. Attól még a bevásárlás drága maradt. Ezután viszont ismét egy emelkedő következett, és nem állt meg év végéig:

Viszont amíg 2020-ban azt láthattuk, hogy az egyes társadalmi rétegek között nagy, akár 1 százalékpontos eltérések is adódnak, 2021 mintha elsimította volna a különbségeket. Csak ezrelékekben mérhetők innentől a különbségek nyugdíjasok, magas jövedelműek, három és több gyerekesek, alacsony jövedelműek, és a többi réteg között. Ugyanez a hatás látható az éves élelmiszerinfláció vizsgálatakor. A lenti grafikonon az is látszik, hogy régen nem kellett már a lakosságnak ilyen élelmiszerár-drágulással szembenéznie, mint az elmúlt két évben:

Tartós drágulás várható 2022-ben is?

A friss elemzői jóslatok szerint 2022-ben sem számíthatunk túl sok jóra az infláció tekintetében. A jövő évi várakozásokat a decemberi adatok tükrében jellemzően fél százalékponttal emelték. A bázishatások miatt - vagyis hogy a viszonyítási alap a tavaly év eleji magasabb árszint lesz - a következő hónapokban  már mérséklődhet az infláció, viszont a számos terméket érintő nemzetközi hatások miatt ez még így is messze magasabb lesz, mint amire korábban számítani lehetett.

Valószínűleg az sem véletlen, hogy a kormány az élelmiszer-árstop bevezetése mellett döntött. Az viszont még kérdéses, hogy az élelmiszerek inflációjára ez milyen hatással lehet. A árstop a jelen állás szerint februártól májusig lesz érvényben, havi szinten a pár száztól pár ezer forintos megtakarítást jelenthet a családoknak elméletileg. A gyakorlatban viszont nem tudható előre, hogy más termékek nem mennek-e át párhuzamosan olyan dráguláson addig, ami elsöpörheti az árstop pénztárcakímélő hatását.

Felmérést készít a Pénzcentrum

A magyar lakosság számtalan kihívással szembesült a koronavírus világjárvány kitörése óta, főként egészségügyi és pénzügyi téren. A válság hatásainak különösen ki voltak téve a magyar nyugdíjasok. A Pénzcentrum legújabb kutatásában azt vizsgálja, hogyan élték meg az idősek ezt az időszakot, és milyen várakozásaik vannak a jövőben. Töltsd ki te is a kérdőívünket, hogy képet kaphassunk az idősek helyzetéről Magyarországon!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Óriásit húzott a magyar Kickstarter: ilyen lehetőség kevés alkalommal lesz 2024-ben, most bárki élhet vele

Ahogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója híres mondása is szól: "A márkád az, amit az emberek mondanak rólad, amikor nem vagy ott.”

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. február 21. szerda
Elenonóra
8. hét
KONFERENCIA
Tovább
Agrárszektor Konferencia 2023
Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!
Sustainable World 2023
A jövő vállalatai szeptember 12-én!
Mi lesz veled magyar élelmiszer?
Ingyenes Signature rendezvény
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2024. február 21. 21:33
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm