16 °C Budapest
Food market in Budapest, Hungary (Great Market Hall). Fresh produce marketplace.

Méghogy olcsó a magyar zöldség, gyümölcs! Nem áll meg a drágulás: ez még csak a kezdet

2021. szeptember 23. 14:01

Egy friss uniós statisztika szerint Magyarországon csaknem 13 százalékkal olcsóbb a gyümölcs és a zöldség, mint az EU-ban átlagosan. Amíg Franciaországban, Svédországban, vagy Ausztriában 20-30 százalékkal többet kell fizetni ezekért az árukért, a románok, bolgárok sokkal olcsóbban megvehetik. Azonban az olcsó magyar gyümölcs- és zöldségárakon mostanra vastagon meglátszik a járvány okozta válság, a munkaerőhiány, és a két éve tartó szélsőséges időjárás hatása. Így nem csoda, ha a magyar vásárlók nem érzik a nagy olcsóságot, ha betérnek a zöldségeshez, vagy kimennek a piacra.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján az élelmiszerek ára egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedett. Az élelmiszereken belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) 1,3 százalékkal kevesebbe került. A KSH fogyasztói árindexét tekintve, az előző év azonos időszakához képest a zöldség, gyümölcs, burgonya termékcsoport 3,5 százalékkal drágább volt augusztusban. Ezen belül is különösen a burgonya és friss zöldség árak szálltak el: 11,3-11,8 százalékkal kerültek többe, mint 2020 augusztusában.

Míg tavaly az alma drágult meg drasztikusan, idén a burgonyaárak szöktek az egekbe. Ezeknek az áruknak - és más gyümölcsök, zöldségek - az ára nemcsak a magyarországi termesztőkön múlik, hanem az import áru felvásárlási árán is. Azt tehát, hogy drága vagy sem itthon a gyümölcs, nem egyedül a szélsőséges időjárás, és munkaerőhiány okozta, almából és burgonyából például jelentős a hazai import és így az európai piaci árak is.

Mindeközben az utóbbi években jelentősen nőtt a fogyasztás: 2010-ben fejenként átlagosan kevesebb mint 38 kiló gyümölcs fogyott, 2019-ben viszont meghaladta az 53 kilót a fogyasztás. A zöldségfogyasztás - burgonya nélkül számolva - 2010-ben 48 kilót tett ki, kilenc évvel később pedig már 53 kiló jutott egy-egy főre. A zöldségfogyasztáson belül a burgonya részesedése a legnagyobb, 43 százalékot tesz ki, de legnépszerűbb ötben ott van még a zöldpaprika és a paradicsom is 9 és 12 százalékos részesedéssel, a vöröshagyma, a sárgarépa és a káposztafélék mellett - derül ki egy friss összeállításból.

A KSH havi gyümölcs-zöldség átlagárait nézve egyértelműen tetten érhető a szezonális hatás. Azonban az árak hullámzásában beállt némi változás 2019 környékén. Ha megnézzük az alma árait, látható, hogy 2019 nyarán elmaradt a felívelés, cserében 2020-ban drasztikusan kilőttek az árak. Ugyanakkor a körte árakon látható mellette, hogy 2019-ben még érvényesült a szezonális hatás, azonban sem a körte, narancs, és más gyümölcs nem függetleníthető az almáétól: ha az drágul, minden drágul. Így a körteárak hullámzása is megtört a múlt évben, és idén sem állt helyre.

Látható, hogy a citrom, narancs és banánárak addig egyenletesnek mondható szezonális hullámzását is megtörte a 2019-es év. A banán szezonalitása egyenesen megszűnt. Itt hozzá kell tenni egyébként, hogy a multik egész évben állandó zöldség-gyümölcs kínálata is hozzájárul ahhoz, hogy a szezonalitás egyre kevésbé érvényesül az árakban: a banánt vagy pl. a burgonyát egész évben nagyjából ugyanolyan áron kínálják, mindegy hogy a diszkont mennyiért vette meg.

Érdekes még megfigyelni, hogy a paradicsom, paprika, uborka erősen szezonális termék maradt, viszont két éve sokkal nagyobb a kilengés az árakban: február-március-április táján sokkal magasabbra kúsznak fel. A répa-hagyma-káposzta hármasának havi átlagárait tekintve pedig az tűnhet fel, hogy 2018 nyaráig stagnáltak az árak, majd felszöktek egy bizonyos szintre, és azóta nem nagyon akarnak lejjebb sem menni.

A EU-ban nincs ekkora olcsóság

Az Eurostat adatai szerint, ha az uniós átlagárat vesszük 100 százaléknak, akkor Magyarországon (87,2%) elég olcsónak számít a zöldség és a gyümölcs, bár Romániában (56,5%), Lengyelországban (71%) és Bulgáriában (73,9%) még mindig nagyobb az olcsóság. (Illetve ezekben az esetekben azért is olcsóbbak relatíve ezek a termékek, mert pl. a forint gyenge az euróhoz viszonyítva. Az uniós statisztikai hivatal árszint számítási módszere ugyanis az euróban számított vásárlóerő-paritáson alapszik.)

Görögország (85,5%), és Csehország (84,9%) zöldség-gyümölcs kínálata egy kevéssel még olcsóbb, mint hazánkban, Horvátország (87,9%) vagy Szlovénia (90,9%) valamivel drágábban, de még mindig az uniós átlag alatt maradnak. Nagyjából átlagos árszinten vásárolhatnak be az észtek, hollandok, németek, viszont az osztrákok, finnek, svédek, franciák, norvégok, stb. sokkal drágábban veszik a gyümölcsöket, zöldségeket.

Nem minden az ár, ha kevés a fizetés

Minden ilyen statisztika esetén joggal merülhet fel, hogy lehetséges, hogy Magyarországon relatíve olcsó az alma, vagy a krumpli, de a magyar pénztárcákhoz mérten ez nincs így. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, ha árak emelkedéséről beszélünk, hogy a keresetek és nyugdíjak is nőnek évről évre - az már más kérdés, hogy az inflációt be tudják-e hozni.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,9 százalékos THM-el, és havi 82 061 forintos törlesztővel fel lehet venni a Gránit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: az MKB Banknál 3,21% a THM; a Raiffeisen Banknál 3,44%; a CIB Banknál és a Gránit Banknál 3,45%; míg az Unicredit Banknál 3,58%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Hogy a mai jövedelmekből, vagy az 5-10 évvel korábbiakból futja-e több gyümölcsre, zöldségre, azt könnyen ki lehet számolni: az éves átlagárakat és az átlagkereseteket leosztva egymással kapunk egy indexet - ami megmutatja, hány kiló almára, vagy krumplira futotta volna a havi járandóság, ha minden centjét ezekre a termékekre költi az ember.

Akár a burgonya-, akár az alma-indexet nézzük, látható, hogy a korábbi években több kilóra futotta volna az átlagkeresetből és az átlagnyugdíjból - vagyis jobban emelkedtek az árak, mint a jövedelmek (krumpliban és almában mérve). Merthogy minél magasabb számot mutat az adott termékindex, annál több kilónyi termékre volt elég a havi járandóság. Almából nagyon rég futotta olyan kevésre, mint 2020-ban a nyugdíjból, az átlagkeresetek alapján pedig 2013-ban volt nagyjából ekkora a termékindex. A krumpliárakat tekintve viszony 2020 máris jobb év volt, mint a 2019-es.

A viharos 2021 drága 2022-es évet ígér

Az, hogy milyen mértékben nőhetnek jövőre a zöldség-gyümölcs árak, nagyban függ attól, milyen volt az idei termés. A gyümölcsöket nézve idén a kajszi és a meggy mennyisége elmaradt a várakozásoktól és cseresznyéből is hiába volt magasabb hozam: nem zártak jó szezont a gazdák, mivel az export nem mindig volt sikeres. Az epertermelők összességében jó évet zártak, őszibarackból viszont a tavalyi töredéke termett. A március–áprilisi fagy a csonthéjasok közül ezt vitte el leginkább.

Az időjárási viszontagságokat a szilva és az alma sínylette meg a legkevésbé. Bár az átlagoshoz képest a gyümölcsméret kisebb lehet, a tavalyi rendkívül alacsony almatermést az idei évi jelentős mértékben meghaladhatja. A fogyasztói árak sok tekintetben hasonlóan magasak voltak mint a 2020-as árak, amelyek viszont jóval meghaladták a korábbi évek árait. Ehhez illeszkedően a magyar termesztésű őszibaracknak ára nagyon magasan van. A kajszi, ha nem is drágább, mint tavaly, a megszokotthoz képest ugyancsak magas ártartományban kapható, amit nem kis részben az európai piaci viszonyok alakulása is befolyásol.

A hazai mezőgazdaságnak ráadásul nem csak a szélsőséges időjárással, hanem a munkaerőhiánnyal is meggyűlik a baja - és ez kihat az árakra is. A FruitVeB elnökének, Apáti Ferencnek az elmondása szerint a munkaerőhiány területi visszaesést is okozott: vagyis ma már kisebb területen termesztik az adott gyümölcsöt vagy zöldséget, mint korábban. A legnagyobb munkaerő-igénnyel rendelkező ágazatok, mint

például a kajszi és az őszibarack, az alma, a málna, a szeder, a kézi betakarítású szabadföldi és a hajtatott zöldségek jelentős, 30-40 százalékot közelítő vagy meghaladó területi visszaesést szenvedtek el az elmúlt évtizedben.

"A munkaerőhiány mostanra olyan kritikussá vált, hogy a zöldség-gyümölcstermesztők kénytelenek elfogadni azt a tényt, egyáltalán nem biztos, hogy akkor és annyi emberrel tudnak aktuálisan dolgoztatni, mint amennyire éppen szükség lenne. Emiatt pedig kénytelenek a szükségesnél tovább a fán hagyni a gyümölcsöt vagy a földben a zöldséget, ez viszont alapvetően befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét is egyaránt" - magyarázta a szakember. A be nem takarított, kevésbé jó minőségű, frissességű áru pedig ugyancsak bevételkiesést okoz a gazdáknak. A kiesés az egyik oldalon drágulásban csapódik le a másikon - ezt hosszú távon a vásárlók is meg fogják érezni.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 19. kedd
Nándor
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?