Itt az új, bankgyilkos csodafegyver: több százezer magyar csapott le rá 3 hónap alatt

Valósággal berobbant a Revolut Magyarországon: míg nyáron pár tízezer ügyfelük volt, addig manapság már 250 ezer ügyfél van csak hazánkban. Ez azt jelenti, hogy a magyarok durván 2,5 százaléka már rendelkezik ilyen kártyával. A kártya most van felfutóban az egész világon, és nem csak itthon, hanem több országban is terjeszkedik a vállalat, így nem túlzás azt állítani, hogy a többmilliós ügyfélállományával lassan behálózza a világot. Erre pedig óriási szüksége van, mert az ingyenes szolgáltatásokat csak úgy tudja fenntartani, ha egyre több ügyfél veszi igénybe a fizetős szolgáltatásokat, ehhez pedig érthető módon nagyobb ügyfélbázisra van szükség. Már a magyar ügyfelek között is kialakult egyfajta márkahűség, ugyanis sokan tekintenek a Revolutra a bank alternatívájaként, és a magas díjakkal (Magyarországon a legdrágább a bankrendszer egész Európában egyes felmérések szerint) operáló bankrendszerrel szemben az ügyfelek örülnek az ingyenes szolgáltatásoknak.

Maradnál a hagyományos bankszámlánál? Keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát!

Sokan a Revolutban látják a jövőt a hagyományos bankokkal szemben, és talán még többen látják benne a digitális pénzügyi technológiai vívmányok előretörését és az ingyenes banki szolgáltatások elérhetőségét. Ezzel csak két bak van: az egyik, hogy technikai szempontból a Revolut semmi újat nem hoz, a második, hogy még mindig nincs ingyen ebéd - soha nincs. A Revolut egy profitorientált vállalat, amely bevételt kell, hogy termeljen. Ha az ügyfelek elméletben ingyen férnek hozzá a szolgáltatásaihoz, akkor felvetődik a kérdés, hogy mégis ki fogja megfizetni ennek az árát? Nem kérdés, bizony az ügyfelek maguk.

Az alábbi cikkünkben a Revolutot mutatjuk be részletesen: elmagyarázzuk, miért ingyenesek egyes szolgáltatásai, amiért a bankok díjakat számolnak fel, egyáltalán, miben különbözik a Revolut a bankoktól, és bár nem látunk a jövőbe, azt is megvizsgáljuk, hogy miképp alakulhat a digitális bankolás jövője, és erre milyen hatással van a Revolut.

Mi is ez az egész?

A Revolut egy pénzügyi szolgáltató, amelyik banki szolgáltatásokat kínál rendkívül kedvező árakon. A kártya igénylése rendkívül egyszerű - ehhez csak regisztrálnunk kell a cég mobilapplikációjában, és ott megrendelhetjük a kártyánkat - immár magyar nyelven is. A vállalat még azt is meglépte nemrég, hogy 3000 forintot írt jóvá számláján annak, aki egy másik ügyfelet húzott be a rendszerbe - ezt ugyanúgy megkapta az újonnan regisztrált ügyfél is. Nem tudjuk, hogy a nagy felhasználói növekedés ennek köszönhető-e, de egészen biztosan közrejátszott.

Elégedetlen vagy a bankoddal? Válts számlát a Pénzcentrum kalkulátorában!

De miért is éri meg? Hát azért, mert a legtöbb szolgáltatását ingyen kínálja: ingyen utalhatunk, ingyen fizethetünk, ingyenesen vehetünk fel készpénzt. A legnagyobb előnye azonban az, hogy devizaváltásnál középárfolyamon váltja át a forintot külföldi devizára, nem pedig azon az árfolyamon, amit a bank alkalmaz. Így tehát külföldi fizetésnél jobban járunk, ha Revolut-kártyával fizetünk hagyományos bankkártya helyett. A Revolut egyébként más szolgáltatásokat is kínál: ha külföldre utazunk, a beállított utasbiztosításunk - ha ezt kérjük - automatikusan aktiválódik, elméletileg ingyenesen kereskedhetünk (de csak két New York-i tőzsdén), több devizezsebünk is lehet egyszerre, és 150 devizában fizethetünk, attól függően, hogy épp melyik országban tartózkodunk, vehetünk kriptovalutát és egyéb nyalánkságokat.

A működés egyébként egyszerű: feltöltjük rá a forintot - ez egy viszonylag új lehetőség, korábban csak deviza alapú működés volt lehetséges, ami már költségessé tette a magyarok számára a rendszert -, de akár a fizetésünket is kérhetjük erre, és így már olyan, mintha egy egyszerű bankkártya lenne: ezzel fizethetünk a boltban, utalhatunk vele stb. Ha azonban ezek a szolgáltatások tényleg ingyenesek, akkor miért is nem vált mindenki azonnal Revolutra, és dobja a kukába a bankkártyáját?

Tényleg olcsóbb, mint a bank?

A válasz az előbbi kérdésre az, hogy bár a bankkártyájukat nem dobják el a magyarok, de tömegesen pártolnak át a Revoluthoz. Azt nem tudjuk, hogy az igényelt kártyáik első számú bankkártyává válnak-e, és erre kérik-e a fizetésüket, de a népszerűség-növekedés számottevő. Pedig ha közelebbről megnézzük, akkor a Revolut egyelőre nem tudja felvenni a versenyt a bankkártyákkal.

Tegyük fel, hogy valaki a Revolut kártyára kéri a fizetését. Ebben az esetben tényleg ingyenes lesz a számlavezetése, de az ATM készpénzfelvételi díja csak 75 ezer forintig lesz díjmentes, ezután már 2 százalékot számol fel a szolgáltató (emellett még az ATM maga is lehúzhat minket), a devizaváltás 1,85 millió forintig díjmentes, utána 1,5 százalék a díja. Az értékpapír számlavezetési díja éves szinten 0,01 százalék, a részvényvásárlásnak 3 kötés felett 368 forintos díja van alkalmanként (de "csak" amerikai tőzsdéken kereskedhetünk). Ha pedig az utasbiztosítást nézzük, ott már nem beszélhetünk egyértelműen a Revolut dominanciájáról a díjszabásban sem.

A bankszámlák között több ezer forintos is lehet a különbség! Nézd meg őket ITT!

Ezzel látható, hogy valóban kedvezőbbnek tűnik a banki díjaknál, ha azonban erre a számlára kérjük a fizetést, és 75 ezer forintnál több pénzt veszünk fel, akkor bizony már nem járunk jól, mert a készpénzfelvétel díja magasabb, mint sok banknál (igaz azonban, hogy a revolutos ügyfeleknek ez minden bizonnyal kevésbé fontos, bár itthon még számtalan helyen nem lehet kártyával fizetni). Kérhetjük ugyanakkor Metal és Premium szolgáltatást is a Revoluthoz, amikor további díjmentességet élvezhetünk, ekkor azonban már számolnunk kell a havi 4000 és 2500 forintos számlavezetési díjakkal - ezek pedig már magasabbak, mint a hagyományos banki számlavezetési díjak. Ott vagyunk tehát, ahol a part szakad.

A bankoknak sokkal nagyobb az eszköztára

Nem is a díj azonban az elsődleges tényező, ha azt állítjuk, hogy a Revolutnak egyelőre nincs esélye átvennie a vezető szerepet a lakossági pénzügyi szolgáltatók között. Az olcsóságnak ugyanis ára van: a Revolutnak költségoldalon kell megspórolnia azt, amit bevétel oldalon nem tud felmutatni: emiatt nincs fiókhálózata, nincs kellően fejlett ügyfélszolgálata, az ügyfélkiszolgálást sok esetben digitális megoldásokkal, például chatbotokkal próbálja megoldani.

Ebből számtalan bonyodalom származott az elmúlt hónapokban Magyarországon is. A vállalat ügyfelei ugyanis ugyanúgy adategyeztetésre kötelezettek, mint a hagyományos banki ügyfelek. A cég azonban ezt botrányosan rosszul oldotta meg, és tömegesen tiltotta le a felhasználók kártyáját, teljesen váratlanul. Amikor azok pótolták a szükséges dokumentumokat (a Revolut gyakran olyat is elkért, amit el sem kérhetett volna), és próbálták felvenni a kapcsolatot az angol nyelvű ügyfélszolgálattal, nehézségbe ütköztek. A chatbolt egyelőre korlátozott sikerrel működik, élő alkalmazottja pedig kevés van a cégnek, így meglehetősen nehéz volt kapcsolatba lépni velük. Sok esetben csak hetek után oldódtak meg a problémák, mégpedig néha úgy, hogy a vállalat bezárta az ügyfél számláját, és a rajta lévő pénzt egyszerűen visszautalta az ügyfél számlájára. Nem a legjobb ügyfélélmény egy olyan bizalomigényes szektorban, mint a pénzügyi.

Ez csak egy negatív példa volt, és a kezdeti nehézségek számlájára is írható lenne. De azt azért észre kell venni, hogy míg a Revolut gyakorlatilag a fizetési szolgáltatást nyújtja csak, addig a banknak számtalan egyéb helyről is bevétele származik: a teljesség igénye nélkül említsük csak meg a kamatmarzsot, amit a betétesek és a hitelesek kamatkülönbségein nyer, majd a hitelportfólió továbbértékesítését és így tovább. A bankrendszer nyereségének nagy része még mindig a hagyományos tevékenységéből ered, így ha kellően veszélyben érzi magát, akkor bizony megléphetik a díjaik csökkentését is akár. Egyvalamit azonban ne feledjünk el: míg a Revolut csak az ügyfelek pénzét forgatja, a bankrendszer gyakorlatilag kimeríthetetlen pénzforrással bír.

Trendi, de messze nem olyan biztonságos, mint a bank - és nem is innovatívabb

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, amiben a Revolut fel sem érhet a bankrendszerhez: ez pedig a biztonság. Ha esetleg bedől a bank, akkor a betétbiztosítási rendszer miatt jó eséllyel kártalanítanak minket - a Revolut esetén ez szintén elmondható. Viszont ha a Revolut mögött álló brit bank, a Barclay’s csődöl be, akkor fújtak a pénzünknek. Hoppá! Bizony: a Revolut szolgáltatásainak fedezetét egy hagyományos bank látja el. Arról is szót kell ejtenünk, hogy a Revolut a brit bankfelügyelet alá tartozik, amelynek szabályozása sokkal enyhébb, mint a hazai pénzintézeteké. Plusz ne feledkezzünk meg egy olyan tényezőről, amit bankszanálásnak neveznek. Mivel a bankrendszer egészséges működése nemzetgazdasági érdek, egy nagybankot ritkán hagynak elúszni - ugyanez nem mondható el egy alacsony eszközállományú fintech startupról, amely töményen ráadásul veszteséges is.

Ne fizess feleslegesen sokat a bankodnak! Válts számlát kalkulátorunkban!

Mert a Revolut - nőjön bármekkorára is - egyelőre nem tudja kitermelni a kiadásainak megfelelő bevételt. Sőt, a vesztesége évről évre brutál módon hízik. A vállalat ezt a terjeszkedés költségeivel magyarázza: hogy ez igaz-e, azt azonban csak a folyamat lebonyolítása után látjuk meg. Mindenesetre előfordulhat az is, hogy a kellő ügyfélállomány megszerzése után bizony csak felkúsznak azok a nagyon impresszív díjak, hiszen az elsődleges cél a profittermelés, ugye. Meglátjuk, mit hoz a jövő.

Mi tehát a tanulság? A Revolut nem kínál sok új terméket: gyakorlatilag majdnem minden egyes szolgáltatás elérhető már a bankok körében is, az egyedüli nóvum az, hogy ezeket a szolgáltatásokat - bizonyos limitig- ingyen kínálja. Persze vannak pici újítások, de a bankok még mindig nagyobb szolgáltatási portfólióval rendelkeznek. Ha pedig kifutunk a limitből, akkor meg kell fizetnünk azt a pénzt, amit a vállalat bevételként zsebre tesz, és ezek magasabbak a banki díjaknál. Ennek az olcsóságnak azonban az az ára, hogy nem tudunk a sarki Revolut fiókba begyalogolni, mert az nincs. Végeredményben pedig ha nem lennének bankfiókok, és az ügyfelek nyitottabbak lennének a digitális banki szolgáltatásokra, a magyar bankrendszer is olcsóbb lehetne. Az is nagy kérdés, hogy mi lesz a brexit után - a Revolut ugyanis egy londoni székhelyű vállalat.

A Revolut ma tehát nem tudja kiváltani a banki szolgáltatásokat, megfelelő használattal azonban jó kiegészítője lehet a bankszámlának - elsődleges számlaként azonban ma még nem éri meg használni. Az persze nem baj, ha a bankok mellett megjelenik egy versenytárs, mert az elkényelmesedett, gigaprofittal működő, hagyományos pénzintézetekre is ráfér a kihívás, hogy így legyenek végre hatékonyabbak. A két a népi bölcssséget viszont továbbra se felejtsük el: nincs ingyen ebéd, csakúgy, mint ahogy nincs új a nap alatt sem. A Revolut ugyanis egyáltalán nem innovatív - annyira nem, hogy ugyanazt a Mastercard kártyát használja, mint bármelyik bank, amellyel lényegében ugyanazokat a szolgáltatásokat kínálja (egyelőre) alacsonyabb díjért, de kevésbé biztonságosan.