Óriási pontgyűjtő akció - van aki még hisz benne

Pénzcentrum
2005. október 25. 06:20

Legutóbb én voltam vásárolni, és mivel ez a tevékenység nem tartozik a kedvenceim közé, a nagy bevásárlóközpontokat pedig ki nem állhatom (főleg mióta egérmérget és társait találtak) -na és persze kényelmi szempontok miatt is- megkerestem a legközelebbi kisboltot és nekiláttam beszerezni a listámon található árukat.

 
Miután megvettem minden fontos dolgot a pénztárhoz mentem. Mikor rám került a sor, a pénztáros hölgy legelső kérdése az volt, hogy van-e pontkártyám. Nem elég, hogy a benzinkutakon és a hipermarketekben is erőltetik a vásárlószerzésnek (illetve megtartásnak) ezt a módját, már a legkisebbek is ezt az eszközt választják céljaik megvalósításához. Gondoltam, ha már ekkora „sláger” a pontgyűjtés akkor utána nézek egy kicsit jobban.
 
Pont = Pénz ?
Legelsőnek Jaksity Györgynek „A pénz természete” című írása jutott eszembe, amiben a szerző a pont gazdasági hatásairól elmélkedik efféle képpen: „Tegyük fel, hogy évi átlagban a teljes fogyasztásra nézve 3 százalékot tesz ki a megszerezhető pontok mennyisége. Ha ezeket a pontokat mondjuk öt évig felhalmozzák a fogyasztók, akkor a teljes fogyasztás 15 százaléka demonetizálódik, vagyis erre a gazdaságpolitikának és ami igazán érdekes a monetáris politikának semmi ráhatása nincs. Hiába akarja a fogyasztást visszafogni a kormányzat és emeli a kamatlábakat a központi bank, a pont tartása ettől nem válik vonzóbbá, hiszen a pont már maga árucikk, az ő hozama nem a kamat szemben a pénzzel, hanem az infláció.”
Ezek szerint nincs értelme a pontokkal szemben alkalmazni a már jól bevált eszközöket (adózás, tartalékráta-politika, stb.) mivel semmilyen hatást nem gyakorol rájuk. Vagy azért mégiscsak van valami kapcsolat közöttük? Tegyük fel, hogy a jegybank emeli a kamatlábat, ilyenkor érdemesebb megtartani a pénzt és befektetni, a felgyűlt pontokat pedig vásárlásra fordítani, legalábbis a fenti példa alapján 15 százalék erejéig. A fogyasztás ugyan nem csökkent, de a megtakarítások nőttek, és ha a jegybaki alapkamat továbbra is a megemelt szinten marad, akkor a következő időszakban már a fogyasztások is csökkenek – csökken az infláció, hiszen ez a kamatemelés célja – igaz, háromszázaléknyi pont akkor is termelődik. Tehát a monetáris politika hatással van a fogyasztóra, de a pénzzel ellentétben ez a hatás közvetett.
Igénylés, gyűjtés, beváltás
 
Fogyasztói társadalomban élünk (ezzel nem árultam el nagy titkot) a gazdaság azon szereplői, akik valamilyen terméket vagy szolgáltatást kínálnak vásárlóiknak, megpróbálják őket meggyőzni arról, hogy az ő árujuk a legjobb, legolcsóbb, stb. Ez a „szemfényvesztés” annál sikeresebb minél kevésbé tudja annak valóságtartalmát a vásárló ellenőrizni, és ez hatványozottan igaz a nyújtott kedvezményekre is. Az ügyfél megszerzésének ezen költségei (reklám, ajándékok, stb.) is arra ösztönzik a kereskedőket, hogy hűségakciókat indítsanak, és ennek kiváló eszköze a pontok gyűjtésére szolgáló különböző kártyák.
A képlet roppant egyszerű: végy egy kártyát (ezek gyakran nem egy egyszerű mágnescsíkos plasztiklapok hanem programozható, beépített chippel rendelkező smartcardok) amelyen a vásárlók gyűjthetik a pontokat, készíts színes katalógust tele csupa hasznos és tetszetős holmival, na és persze ne feledkezz meg ezeknek az áruknak magas pontértéket adni. Határozd meg, hogy miért mennyi pontot lehet kapni, és ha azt akarod, hogy elég sokan gyűjtsék a pontjaidat, akkor szövetkezz még néhány kereskedő társaddal. Nagyjából ennyi az egész, de, hogy miért is jó ez a kereskedő szempontjából azt egy egyszerűsített példán keresztül mutatom be. Tegyük fel, hogy egy benzinkút hűségakciót hirdet, amelyben minden tankolt liter után egy pontot írnak jóvá a kártyánkon (jó néhány ilyen akcióval találkozhatunk kis hazánkban), egy átlagos kocsi tankja mondjuk 50 liter, tehát ha teletankolunk 50 pontot kapunk. A benzin árát vegyük 260 Ft-nak (tudom, ez  már nagyon extrém), az átlagos fogyasztást pedig 8 liternek. Ezek alapján, ha pontokból akarom teletankolni az autómat akkor 13000 pontot kell összegyűjtenem, ami azt jelenti hogy 13000 liter üzemanyagot kell tankolnunk összesen 3.380.000 Ft értékben, ehhez 162.500 kilométert kell autóznunk, amit egy átlagos autós 5 - 8 év alatt tesz meg. Tehát ha nyolc évig hűségesen járunk ugyanazon kereskedőhöz, és ha nem változik semmilyen körülmény (mondjuk nem megy fel a benzin ára), akkor kapunk egy tank üzemanyagot. A kereskedő pedig majd csak „összespórolja” ennyi idő alatt annak a néhány liternek az árát.
Van megoldás akkor is, ha nem akarunk ennyi időt várni pontjaink beváltására. Ugyanis a kereskedők észrevették, hogyha egyedül kínálják a pontgyűjtési lehetőséget, akkor a vásárlók előbb – utóbb megunják a hosszadalmas felhalmozási folyamatot, és inkább az azonnali akciókat részesítik előnyben (minek gyűjtsem évekig a pontokat, ha a másik töltőállomáson most olcsóbb néhány forinttal az üzemanyag). Ezért néhányan szövetséget alkottak (a PONT szövetsége) és megállapodtak abban, hogy mindannyian elfogadják a kártyát, és ha a vásárló náluk költi a pénzét akkor minden árucikk után bizonyos pontmennyiséget jóváírnak a kártyáján, valamint mindagyian elfogadják azt fizetőeszközként is.
Miután néhány kereskedő létrehozta az első ilyen társulást és a többiek is látták, hogy menyire sikeresek egyre többen társulni akartak hozzájuk, vagy saját szervezetet hoztak létre. Így jutottunk mára el odáig, hogy lépten nyomon belebotlunk a marketing eme éles fegyverébe (mint én a sarki kisboltban), és ha jó kártyát választunk magunknak akkor gyűjthetjük rá a pontokat vásárláskor, tankoláskor, ha bankba megyünk és még számos helyen. Egyvalamire viszont mindig szükségünk lesz ha pontgyűjtésre adjuk a fejünket, ez pedig a türelem. Ugyanis a szolgáltatók arra nagyon figyelnek, hogy a vásárlók minél hosszabb ideig maradjon az ő ügyfelük, ezért a busás pontosztogatás mellett nem feledkeznek meg az általuk vásárolható termékek pontértékét is magasan tartani., így aztán hosszú évekig gyűjtögethetünk mire valami tényleg hasznos holmihoz jutunk (vagy iszonyat sokat kell rövid időn belül elkölteni).
NAPTÁR
Tovább
2021. május 15. szombat
Zsófia, Szonja
19. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum  |  2021. május 15. 19:20