Óriási pontgyűjtő akció - van aki még hisz benne

Pénzcentrum

2005. október 25. 06:20

Legutóbb én voltam vásárolni, és mivel ez a tevékenység nem tartozik a kedvenceim közé, a nagy bevásárlóközpontokat pedig ki nem állhatom (főleg mióta egérmérget és társait találtak) -na és persze kényelmi szempontok miatt is- megkerestem a legközelebbi kisboltot és nekiláttam beszerezni a listámon található árukat.

A legfrissebb hírek, időrendben ITT!

Kövess minket a Google Hírek-ben is!

Miután megvettem minden fontos dolgot a pénztárhoz mentem. Mikor rám került a sor, a pénztáros hölgy legelső kérdése az volt, hogy van-e pontkártyám. Nem elég, hogy a benzinkutakon és a hipermarketekben is erőltetik a vásárlószerzésnek (illetve megtartásnak) ezt a módját, már a legkisebbek is ezt az eszközt választják céljaik megvalósításához. Gondoltam, ha már ekkora „sláger” a pontgyűjtés akkor utána nézek egy kicsit jobban.

Pont = Pénz ?

Legelsőnek Jaksity Györgynek „A pénz természete” című írása jutott eszembe, amiben a szerző a pont gazdasági hatásairól elmélkedik efféle képpen: „Tegyük fel, hogy évi átlagban a teljes fogyasztásra nézve 3 százalékot tesz ki a megszerezhető pontok mennyisége. Ha ezeket a pontokat mondjuk öt évig felhalmozzák a fogyasztók, akkor a teljes fogyasztás 15 százaléka demonetizálódik, vagyis erre a gazdaságpolitikának és ami igazán érdekes a monetáris politikának semmi ráhatása nincs. Hiába akarja a fogyasztást visszafogni a kormányzat és emeli a kamatlábakat a központi bank, a pont tartása ettől nem válik vonzóbbá, hiszen a pont már maga árucikk, az ő hozama nem a kamat szemben a pénzzel, hanem az infláció.”

Ezek szerint nincs értelme a pontokkal szemben alkalmazni a már jól bevált eszközöket (adózás, tartalékráta-politika, stb.) mivel semmilyen hatást nem gyakorol rájuk. Vagy azért mégiscsak van valami kapcsolat közöttük? Tegyük fel, hogy a jegybank emeli a kamatlábat, ilyenkor érdemesebb megtartani a pénzt és befektetni, a felgyűlt pontokat pedig vásárlásra fordítani, legalábbis a fenti példa alapján 15 százalék erejéig. A fogyasztás ugyan nem csökkent, de a megtakarítások nőttek, és ha a jegybaki alapkamat továbbra is a megemelt szinten marad, akkor a következő időszakban már a fogyasztások is csökkenek – csökken az infláció, hiszen ez a kamatemelés célja – igaz, háromszázaléknyi pont akkor is termelődik. Tehát a monetáris politika hatással van a fogyasztóra, de a pénzzel ellentétben ez a hatás közvetett.

Igénylés, gyűjtés, beváltás

Fogyasztói társadalomban élünk (ezzel nem árultam el nagy titkot) a gazdaság azon szereplői, akik valamilyen terméket vagy szolgáltatást kínálnak vásárlóiknak, megpróbálják őket meggyőzni arról, hogy az ő árujuk a legjobb, legolcsóbb, stb. Ez a „szemfényvesztés” annál sikeresebb minél kevésbé tudja annak valóságtartalmát a vásárló ellenőrizni, és ez hatványozottan igaz a nyújtott kedvezményekre is. Az ügyfél megszerzésének ezen költségei (reklám, ajándékok, stb.) is arra ösztönzik a kereskedőket, hogy hűségakciókat indítsanak, és ennek kiváló eszköze a pontok gyűjtésére szolgáló különböző kártyák.

A képlet roppant egyszerű: végy egy kártyát (ezek gyakran nem egy egyszerű mágnescsíkos plasztiklapok hanem programozható, beépített chippel rendelkező smartcardok) amelyen a vásárlók gyűjthetik a pontokat, készíts színes katalógust tele csupa hasznos és tetszetős holmival, na és persze ne feledkezz meg ezeknek az áruknak magas pontértéket adni. Határozd meg, hogy miért mennyi pontot lehet kapni, és ha azt akarod, hogy elég sokan gyűjtsék a pontjaidat, akkor szövetkezz még néhány kereskedő társaddal. Nagyjából ennyi az egész, de, hogy miért is jó ez a kereskedő szempontjából azt egy egyszerűsített példán keresztül mutatom be. Tegyük fel, hogy egy benzinkút hűségakciót hirdet, amelyben minden tankolt liter után egy pontot írnak jóvá a kártyánkon (jó néhány ilyen akcióval találkozhatunk kis hazánkban), egy átlagos kocsi tankja mondjuk 50 liter, tehát ha teletankolunk 50 pontot kapunk. A benzin árát vegyük 260 Ft-nak (tudom, ez már nagyon extrém), az átlagos fogyasztást pedig 8 liternek. Ezek alapján, ha pontokból akarom teletankolni az autómat akkor 13000 pontot kell összegyűjtenem, ami azt jelenti hogy 13000 liter üzemanyagot kell tankolnunk összesen 3.380.000 Ft értékben, ehhez 162.500 kilométert kell autóznunk, amit egy átlagos autós 5 - 8 év alatt tesz meg. Tehát ha nyolc évig hűségesen járunk ugyanazon kereskedőhöz, és ha nem változik semmilyen körülmény (mondjuk nem megy fel a benzin ára), akkor kapunk egy tank üzemanyagot. A kereskedő pedig majd csak „összespórolja” ennyi idő alatt annak a néhány liternek az árát.

Van megoldás akkor is, ha nem akarunk ennyi időt várni pontjaink beváltására. Ugyanis a kereskedők észrevették, hogyha egyedül kínálják a pontgyűjtési lehetőséget, akkor a vásárlók előbb – utóbb megunják a hosszadalmas felhalmozási folyamatot, és inkább az azonnali akciókat részesítik előnyben (minek gyűjtsem évekig a pontokat, ha a másik töltőállomáson most olcsóbb néhány forinttal az üzemanyag). Ezért néhányan szövetséget alkottak (a PONT szövetsége) és megállapodtak abban, hogy mindannyian elfogadják a kártyát, és ha a vásárló náluk költi a pénzét akkor minden árucikk után bizonyos pontmennyiséget jóváírnak a kártyáján, valamint mindagyian elfogadják azt fizetőeszközként is.

Miután néhány kereskedő létrehozta az első ilyen társulást és a többiek is látták, hogy menyire sikeresek egyre többen társulni akartak hozzájuk, vagy saját szervezetet hoztak létre. Így jutottunk mára el odáig, hogy lépten nyomon belebotlunk a marketing eme éles fegyverébe (mint én a sarki kisboltban), és ha jó kártyát választunk magunknak akkor gyűjthetjük rá a pontokat vásárláskor, tankoláskor, ha bankba megyünk és még számos helyen. Egyvalamire viszont mindig szükségünk lesz ha pontgyűjtésre adjuk a fejünket, ez pedig a türelem. Ugyanis a szolgáltatók arra nagyon figyelnek, hogy a vásárlók minél hosszabb ideig maradjon az ő ügyfelük, ezért a busás pontosztogatás mellett nem feledkeznek meg az általuk vásárolható termékek pontértékét is magasan tartani., így aztán hosszú évekig gyűjtögethetünk mire valami tényleg hasznos holmihoz jutunk (vagy iszonyat sokat kell rövid időn belül elkölteni).

#jaksity györgy

Már rengeteg magyar boltban így is lehet fizetni: ennek sok vásárló örülhet

Az utolsó negyedévben még az eddigieknél is nagyobb bővülés várható az elektronikus fizetések terén.

Itt az Aldi és Lidl legújabb nagy dobása: ez a játék fog a legendás fakonyha helyébe lépni?

Ahogy közeleg a karácsony, az üzletek egymást túllicitálva kínálnak akciókat, hogy megkönnyítsék az ajándékvásárlást.

Ennyit a 0 forintos telefonokról, kütyükről: sok magyart ejtenek át az ilyen karácsonyi akciókkal

A mobilszolgáltatók régóta alkalmazott értékesítési stratégiája, hogy nulla forintért vagy rendkívül kedvező áron kínálnak értékes telekommunikációs eszközöket.

10+ ajándékötlet barkácsolóknak és kertészkedőknek: ezzel nem nyúlhatsz mellé

Ha párunk, családtagunk igazi ezermester, kertbarát vagy szeret kézműveskedni, ne is gondolkodjunk tovább az ajándékon.

Hatalmas botrányba keveredett a Coca Cola, Mondelez: súlyos büntetésre számíthatnak

Az Egyesült Államokban újabb per indult több nagy élelmiszeripari vállalat ellen, köztük a Kraft Heinz, a Mondelez és a Coca-Cola ellen.

Így vásárol be Európa karácsony előtt: ebben nem különbek a románok, németek sem?

Az inflációtól való félelem még mindig az egyik legnagyobb kihívás az európai kiskereskedelemben.

Meglepő dolog derült ki a REpont automatákról: nem is a vásárlókhoz kerül vissza egy csomó pénz

Fél év alatt 100 millió forint felajánlást tettek karitatív célokra a fogyasztók a kötelező visszaváltási rendszer révén.

Megnyitja első magyar boltját a kínai ruhaóriás: ebben a plázában nyílik a SHEIN Store

2024 december 10-én délben ünnepélyesen megnyílt a SHEIN első magyarországi üzlete a budapesti Sugár Bevásárlóközpontban, az Örs vezér terén.

Tényleg jön az újabb brutál drágulási hullám 2025-ben? Elképesztő, ami a magyar vásárlókra vár

2024 novemberében a fogyasztói árak átlagosan 3,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat, 0,5%-kal pedig az előző havikat. Mire számíthatunk jövőre?

Beszáll a dubai csoki háborúba az Auchan: őrült csokoládé akcióval nyomná le a Lidl, Aldi termékét

Egy vásárlás alkalmával összesen három darabot lehet venni belőle az áruházakban és online is.

Karácsonyi bevásárlás? Nézzük, milyen akciók lesznek a Lidlben

Az áruházlánc akciós kínálata az ünnepi menüre fókuszál.

Váratlan kiadás elé nézhet sok szülő még 2024 decemberében: ez fájni fog karácsony előtt

A pedagógusok ajándékaira általában 2-5 ezer forintot kérnek gyermekenként, míg a jótékonysági vásárokra és süteménykészítésre további 2-3 ezer forintot szánnak a családok.

Mosogatógépet vennél karácsonyra? Itt a nagy teszt: ezek most a legjobb modellek a piacon

15 márka – AEG, Beko, Bosch, Candy, Electrolux, Gorenje, Haier, Ikea, Indesit, LG, Midea, Miele, Siemens, Smeg, Whirlpool – 86 mosogatógépét tesztelték. Íme az eredmények.

Ezek lesznek 2024 karácsonyának ajándékslágerei: ennyi pénzt költenek el rájuk a magyarok

Az emberek többsége már 3-4 héttel karácsony előtt megkezdi az ajándékok beszerzését, csupán 1 százalék az, aki az utolsó pillanatra hagyja a vásárlást.

December 24-i bevásárlás: beleállt a Penny, így lesznek nyitva a boltjaik karácsonykor

December 24-én a Penny üzletei nyitva tartanak, és országszerte 12 óráig várják a vásárlókat.

Árháborút robbantott karácsony előtt az Aldi és a Lidl: slágertermékeket akcióznak, garantált a sor

Újabb felvonásához érkezett a karácsonyi akcióháború: a következő akciós időszakban, a Lidl és az Aldi is olyan népszerű ünnepi növényeket áraz le, mint a mikulásvirág

Bio müzliszeletet hívott vissza a Müller: meg ne edd, ha vettél, azonnal vidd vissza!

Többféle müzliszeletben is fémreszelék lehet, ezért azt kérik, hogy ne együk meg azokat.

Trump hozhatja a drágulást a hazai boltokban is? Aggódnak a láncok, ebből komoly baj lehet

A játékipar globális átalakulása és az amerikai gyártás kihívásai állnak a figyelem középpontjában a Trump-elnökség januári kezdete előtt.

A Vásárlás rovat cikkei

FRISS HÍREK

Több friss hír