2020. szeptember 30. szerda Jeromos

Földbe állt a magyar kisüzemi forradalom: jöhetnek a szlovák, osztrák, svájci sörök?

  • NapiCsárt
  • 2020. szeptember 14. hétfő 14:02

Hiába Magyarországon az elmúlt 10 év felívelő kisüzemi sörfőzde-forradalma, európai összehasonlításban rendkívül kevés sörfőzde jut hazánkban egy millió lakosra. Olyannyira kevés, hogy az adatainkkal bőven Európa tökutolsó 5 országa között szerepelünk. És csak a miheztartás végett még Szlovákia is előzött bennünket, Ausztriáról nem is beszélve. Na, de mi a helyzet a Csehekkel, Dánokkal, Lengyelekkel, Svájccal (!), mutatjuk a nemzetközi számokat, ahogy azt is, milyen jövőbeni kilátásokkal várja a magyar kisüzemi sörfőző-szakma 2020 végét. 

Európában bár döbbenetes, de messze Svájcban jut a legtöbb sörfőzde 1 millió lakosra. A legfrissebben elérhető összehasonlító adatok szerint egészen pontosan 120 főzde esett 1 millió állampolgárra. Ez azért ennyire különös adat, mert Svájcot nem éppen a sörkészítés, illetve sörpiac vezető alakjaként ismerjük az öreg kontinensen.

Az összesített európai listán Svájcot délnyugati szomszédunk, Szlovénia követi. Itt 1 millió lakosra nem kevesebb, mint 48 főzde jut. És igen, mindez azt is jelenti, hogy a szlovénok előzik Csehországot, akik pedig egyébként a legmagasabb sörfogyasztási rátával bírnak egész Európában. Igen ám, csakhogy ezt egy millió lakosonként "mindössze" 46 főzde elégíti ki. 

A top 5-be a dobogósok után egyébként még Hollandia, illetve Észtország volt még ott az élbolyban. Miközben például az európai összesített lista abszolút utolsójaként Bulgária és Horvátország érkezett meg, mindekét országban 1 millió lakosra mindössze 1 sörfőzde jutott a vizsgált időszakban.

Ahogy a listánkon látszik, Nyugat-Európa masszívan veri sörfőzde terén a kelet-európai országokat. Ahogy azt látjuk is, tőlünk nyugatabbra igazából nincs olyan ország, ahol 1 millió lakosra ne jutna legalább 10 sörfőzde. A legkevesebb ezen a téren egyébként Spanyolországban, illetve Portugáliában jut a lakosságra, mindkét országban 12-12. 

Ehhez képest a Csehország, Ausztria, Szlovénia tengely után csupán egyetlen ország képes 10 fölötti sörfőzde/millió lakos arányt felmutatni, ez pedig északi szomszédunk, Szlovákia. Ebből pedig az is következik, hogy 2018-ban Magyarországon

1 millió lakosra mindössze 8 sörfőzde jutott.

Kisüzemi sörforradalom ide vagy oda, Európában az 5. legkevesebb sörfőzde jut ránk lakosságarányosan, amivel egyébként Lengyelország szintjén vagyunk. Utánunk azonban még nagyobb a szakadék, Romániában 1 millió lakosra mindössze 3 sörfőzde jut, Görögországban pedig 4. És ahogy már írtuk, Horvátországban és Bulgáriában az embereknek be kell érniük egy millió lakosonként egyetlen sörfőzdével. 

Pedig van új a nap alatt

Bár ahogy látjuk, Magyarországon még most sem igen van jelentős számú sörfőzde, jó néhány évvel korábban minden bizonnyal sokkal lehangolóbb lett volna egy ilyen statisztika ránk, magyarokra nézve. Az úgynevezett 2. magyar sörforradalom, ami a 2010-es évek elején kezdődött ugyanis szép számmal bővítette az addig nem túl színes hazai sörfőző-életet. 

Ez idő tájt ráadásul olyan szereplők is megjelentek a hazai piacon, akik azóta masszív export tevékenységet is feltudtak húzni söreik minőségére. Érdemes persze azt is megjegyezni, hogy a statisztikai adatok egy két évvel ezelőtti állapotot tükröznek, azóta valószínűsíthető, hogy még a koronavírus-válság hatásait is figyelembe véve Magyarországon még több kisüzemi főzde színesíti manapság a hazai palettát, mint 2018-ban. 

Persze a korona-válság nagyot ütött a szakmán, a Pénzcentrumnak nyilatkozó Gyenge Zsolt, a Kisüzemi Sörfőzdék Egyesületének (KSE) elnöke például úgy fogalmazott, hogy

a vendéglátóhelyekre szállító főzdék termelésük 90-95 százalékát veszítették el.

Ebből pedig az következik, hogy sokan 2020-ban a fennmaradásért küzdenek, és ahogy a szakember előrevetítette, ez sajnos nem biztos, hogy mindenkinek sikerülni fog. Öröm volt azonban az ürömben sok kisüzemi sörfőzde esetében, hogy a begyűrűzött válság hatására gyorsan kellett lépniük, és olyan innovációkat meghonosítani a gyártásban, amire egyébként lehet még éveket vártak volna. 

Sok hazai kisfőzdének így lett például webshopja egyik hétről a másikra, ami gyakorlatilag a túlélést jelentette minden itthoni főzde számára. Mindamellett persze, hogy az újgenerációs magyar sörivók lokálpatriotizmusuk is megcsillantották a válság legnehezebb időszakában, rendeléseikkel tartották az életet kedvenc főzdéikben.

A gazdasági visszapattanás mértéke azonban így is kérdéses maradt, ahogy a Pénzcentrumnak Ottó Gábor, a Horizont Brewing ügyvezető igazgatója megfogalmazta, 

én abból a szempontból optimista vagyok, hogy szerintem a kocsmákba vissza fog térni az élet, de várok egyfajta átrendeződést a piacon. Sok helyen óvatosan fog kinyitni, és bizonyára lesznek olyanok is, akik nem tudnak majd újranyitni. De az élet fokozatosan vissza fog térni a megszokotthoz. A nagy kérdés szerintem most az, hogy a külföldi turisták elmaradását mennyire fogja kompenzálni a hazai kereslet. A budapesti belvárosi helyek forgalma ugyanis nagyrészt turistáktól jött, amit szerintem a fővárosi, magyar kereslet nem fog tudni kompenzálni, ez kevesebb bevételt jelent a helyeknek, és persze ezáltal nekünk is. Ez most az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező.

Ezen a brutális bizonytalansági tényezőn pedig egyáltalán nem segített az, hogy Magyarország 2020. szeptember elsejétől újra lezárta határait, gyakorlatilag nullázva a külföldről beáramló turizmust az országba. A szektor további felívelésében azonban segíthet az, hogy a Kereskedelmi Törvény nyári módosítása értelmében 

a vendéglátóhelyeknek és a nagy sör-, illetve üdítőital-gyártók nem köthetnek kizárólagos szerződéseket, ezzel korlátozva a vendéglátóhelyeken a márkák közötti versenyt.

A Kisüzemi Sörfőzdék Egyesülete egyébként már nagyon régóta lobbizott a módosítás törvényi szintre emelésén, amit nem véletlenül, a kisüzemi sörfőző szektor örömmel fogadott. Az persze már más kérdés, hogy egyes vendéglátóhelyek miért tartják problémásnak ezt a lépést. De a következtetések levonása egyelőre még a jövőre marad, ahogy az is, hogy a hazai kisüzemi sörszektor hogyan fog megbirkózni azzal, hogy egyelőre beláthatatlan ideig nagyon kevés külföldi turista fog Magyarországra érkezni. A kisüzemi sörök pedig 500-600 forinttól kezdődnek, fővárosi kocsmákban ez már inkább 800-900, és gyakorlatilag meg sem állnak 1200-1600, akár 1800 forintig.

Címlapkép: Getty Images

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS


Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó