Az MNB ma közzétett határozatában 15 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki az Erste Befektetési Zrt.-re.
Legújabb blogbejegyzésében Zsiday Viktor, befektető a mostani gazdasági helyzetről elmondta, hogy a hazai intézkedési csomagok lényege a totális kontrollra törekvés. Mint mondta, ha a gazdaság így halad tovább, előbb érjük utol Bulgáriát, mint Ausztriát.
Azon az úton, amelyen Magyarország halad, több országban is kipróbáltak nem vezet tartós fellendüléshez, csak lecsúszáshoz. Zsiday Viktor, befektető blogján most a jelenlegi gazdasági folyamatokat elemezte.
Példának a pékek helyzetét hozta fel. Képzeljük el, hogy pékek vagyunk, és úgy állapodunk meg a vásárlóinkkal, hogy a liszt árára ráteszünk 50%-ot különböző költségeinkre, és ezen az áron adjuk nekik a kenyeret, így kötünk velük szerződést. Tehát ha 100 forint a liszt, akkor 150 forintért szállítunk nekik kenyeret (most tekintsünk el attól a példa kedvéért, hogy 1 kg lisztből nem 1 kg kenyér lesz).
Ám ahogy megy fel a liszt ára, az emberek egyre kétségbeesettebbek, hiszen mikor eléri az 1000 forintot a liszt, akkor már 1500 forintba került a kenyér. Ezért tegyük fel, hogy a kormány hoz egy döntést, miszerint holnaptól 800 forint a kenyér ára, és a pékek kötelesek ennyiért adni. Nyilván minden pék azonnal bezárna. De ha nem engednék, hogy bezárjon, akkor viszont tuti, hogy próbálná az összes szerződését felmondani, és újat nem kötni.
Nos, a bankok éppen így járnak/jártak Magyarországon. Először a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelek kamatát rögzítette a valóság töredékén az állam, később a fix kamatozásúak jelentős részét is, majd most a vállalkozások kapnak olcsó(bb) hitelt a bankoktól, mint ami a valóságban létezik. Tudom, hogy Magyarországon mindenki gyűlöli a bankokat („van ott bőven pénz, fizessenek nyugodtan”), de ennek ellenére ez pont olyan üzlet, mint a pékség: vannak költségek, és vannak bevételek. És ha a bevételeket rendeletileg a költségek alatt rögzítjük, akkor veszteséges lesz a működés, és nyilván a bankok nem fognak hitelezni, vagy sokkal kevesebbet, mint egyébként tennék
- írta blogján a befektető, aki hozzátette, hogy ha nincs hitel, nem lesz növekedés sem.
Sőt, ezt látva más szektorokban tevékenykedők is elgondolkoznak, hogy ők mikor kerülnek sorra, és akkor végülis miért ruháznak be egyáltalán Magyarországon? Arról nem is beszélve, hogy eleve a gazdaságpolitikai hibák miatt alakult ki ilyen magas kamatszint, azaz a kormányzat a saját hibáit fizetteti meg véletlenszerűen kijelölt szereplőkkel
-emelte ki. Hozzátette, hogy a magyar kormány folyamatosan olyan intézkedésekkel kezeli a problémákat, amelyek rövid távon megoldást kínálnak sokak számára – de másvalaki pénzéből, végeredményképpen viszont felélve a jövőt, a hibákat pedig mindig ráfogja valaki másra - de hát éppen ez a gazdasági populizmus lényege.
Ez történt például a magánnyugdíjpénztárak államosításával, amely bár részben enyhítette az adósságproblémákat és csökkentette a költségvetési hiányt, ám cserébe 20 év múlva nem lesz elég nyugdíja egy csomó embernek. Ez történt a benzinárszabályozással: olcsóbb lett a benzin, és időlegesen nem nőtt az infláció, de hiány alakult ki, és valószínűleg a jövőben kevesebb benzinkút lesz. Ez történt az árstoppokkal és a kisker-szektor adóztatásával: rövid távon örültek az emberek, de végül jóval nagyobb élelmiszerár-infláció lett, mintha nem csináltak volna semmit.
JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Az alapvető kormányzati reakció minden problémára a piaci viszonyok el nem fogadása, a piaci árak eltérítése valaki másnak a pénzéből – előre teljesen kiszámíthatatlan, majdhogynem véletlenszerű módon. Elvesszük néhányak pénzét és szétosztjuk mások között, az árakat pedig nem-piaci szinten rögzítjük. Aztán akiktől elvettük, azok valószínűleg leállítják a befektetéseket, kirúgnak embereket, és rossz hírünket keltik a világban, amely más, potenciális befektetőket is elriaszt. Ez pedig végeredményben kisebb, kevesebb befektetést, gyengébb növekedést jelent majd. Az eltérített árak pedig ráadásul természetszerűen hiányt okoznak.
A hazai intézkedési csomagok lényege a totális kontrollra törekvés: ha nem tetszik, amit a piaci árakban látunk, akkor nem pozitív vagy negatív ösztönzőkkel, vagy hosszútávú, kiszámítható szabályozással próbáljuk kezelni a problémát, hanem akaratból. Ez azonban nem csak akkora kárt okoz, amennyit ezek az éppen aktuális valaki mások (benzinkúttulajdonosok, kiskereskedők, bankok, MOL, stb.) kifizetnek, hanem már középtávon is sokkal nagyobbat. Számos alkalommal, számos országban ki lettek próbálva az ilyen jellegű ad-hoc intézkedések, amelyek a piaci árakat próbálják piacon kívüli szinteken rögzíteni (a hitel ára is ilyen jelen esetben) valaki más pénzéből. Ennek a vége mindig bizalomvesztés, hiány, lecsúszás
- írta Zsiday Viktor. Mint mondta, bejegyzése nem a bankokról és a legújabb intézkedésekről szól, hanem arról, hogy válsághelyzetben olyan döntéseket hoz Magyarország konzisztensen, amivel a jövőnket éljük fel a rövidtávú haszon reményében (pl. ha stabil forintot tartottunk volna, akkor nem lenne ekkora infláció, ha nem lenne ekkora infláció, akkor nem lenne ekkora kamat, s ha nem lenne ekkora kamat, akkor nem is kellene kamatszabályozást csinálni, ám a rövidtávú növekedés felpörgetése és szavazatvásárlás céljából túltoltuk mind a költségvetési, mind a monetáris stimulust, ami miatt felkészületlenül, tartalékok nélkül érkeztünk a válságba).
Ha ezen az úton haladunk tovább, akkor nem Ausztriát fogjuk utolérni, hanem Bulgáriát. Habár a közgazdaságtan nem reáltudomány, de a múltbeli tapasztalatok alapján ezt 90% biztonsággal állíthatom
- zárta gondolatait Zsiday Viktor.
Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.
Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.
Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.
Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.
-
Folytatódik az árcsökkentési program a Lidlben: mutatjuk, milyen akciók érkeztek
A magyar vásárlók különösen árérzékenyek, még mindig megnézik, hogy mire, mennyit költenek.
-
Erre most még kevesen gondolnak, amikor hitelt vesznek fel
Fáy Zsolttal, a MagNet Bank elnökével beszélgettünk.
-
Videó: bejutottunk a SPAR üzemébe, ahol évi 20 millió kg húst dolgoznak fel
Jelenleg több mint 360 ember dolgozik az üzemben.
-
Élethelyzetek, amiben kivédhető az anyagi kockázat (x)
Az elmúlt években különösen sok elbizonytalanító körülménnyel kellett szembenéznünk.
- Olasz kiesési rangadó is lesz - sport a tévében
- Ekkora kártérítést kaptak a bicskei gyermekotthon igazgatójának áldozatai
- Dönerdiplomácia Törökországban: ezt sütötte ki a német elnök
- Zárt ajtók mögött próbálnak közeledni egymáshoz
- Nem túl biztatóak a foglalkoztatottsági adatok
- Moszkva nem finomkodik, kiutasít két diplomatát