Év végére 6,25%-ra csökkenhet az alapkamat: megszólaltak az elemzők

Az MBH azt közölte, a Monetáris Tanács mai ülésén várakozásunknak megfelelően 50 bázisponttal, 7,75%-ra csökkentette az alapkamatot. Emellett 50 bázisponttal 6,75%-ra hozta le az O/N betéti kamatot, valamint 8,75%-ra mérsékelte az O/N fedezett hitel kamatát.

A jegybank mai döntése a korábbi, 75 bázispontos vágáshoz képest kisebb mértékű volt. Ennek több oka van. Egyrészt az inflációs pálya az áprilisi adatot követően várhatóan emelkedő pályára áll. Másrészt a kamatvárakozásokban az elmúlt hetekben érezhető emelkedés figyelhető meg: a határidős kamatláb-megállapodások az év végére az év elején jellemző 5% körüli szintről 6,5% környékére emelkedtek, azaz csökkent a tér a kamat további mérséklésére idén. Harmadrészt Kuti Zsolt, az MNB vezető közgazdásza, nyilatkozta nemrég, hogy a pénzpiaci folyamatok, különösen a forintárfolyam, az utóbbi időben kitüntetettebb figyelmet kap az MNB-től. Mindezek a faktorok a korábbinál mérsékeltebb kamatcsökkentést indokoltak. Ugyanakkor mivel az MNB kamatdöntése a vártnak megfelelő mértékű volt, így az nem jelent meglepetést a piaci szereplők számára és így az EURHUF árfolyam sem mozdult érdemben a döntésre, 393,5 körül mozgott a döntést követő 1-2 órában - írta elemzésében az MBH.

A mai ülésen csupán egyetlen opciót tárgyaltak, az 50-bp kamatcsökkentés lehetőségét - emelték ki..

Kamatdöntést követő sajtótájékoztató

Virág Barnabás alelnök a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a magyar gazdaságban erőteljes dezinfláció érvényesül. Ugyanakkor a piaci szolgáltató szektor oldaláról látható visszatekintő árazást Virág Barnabás rossz, téves gyakorlatnak tartja. Állítása szerint a 3-4%-os inflációs környezetben kétszámjegyű emelést végrehajtó cégek rossz gyakorlata megnehezíti az infláció tartós letörését. A piaci szolgáltató szektornak ezt a gyakorlatát az MNB szoros figyelemmel követi.

EZ IS ÉRDEKELHET

Új szakaszba lép a monetáris politika áprilisban: a jegybank szerint újra emelkedhet az infláció

Az MNB a korábbinál lassabb ütemben haladva, hónapról hónapra, adatvezérelten dönt az alapkamat további mérsékléséről.

Az alelnök szerint a bázishatás és a visszatekintő árazások miatt az infláció a következő időszakban emelkedhet. Virág Barnabás hozzátette, hogy a kétszámjegyű bérdinamika az éves 4-5% közötti inflációhoz képest érdemi reálbér-emelkedést jelent, ez pedig stimuláló hatás fejt ki idén a gazdaságra. Eközben a magyar kockázati megítélés is romlott. Bár a szolgáltatási szektor erőteljes árazása globális jelenség, a fenti faktorok összességében óvatos és türelmes megközelítést indokolnak (Virág Barnabás a türelmes szót erőteljesen hangsúlyozta). Az alelnök kérdésre válaszolva azt mondta, hogy ugyan a mostani kilátások alapján a következő két ülésén egyenként 50-50 bázispontos csökkenés tűnik valószínűnek, de az MNB a fenti bizonytalansági tényezők miatt hónapról-hónapra, adatvezérelten dönt. Arra a kérdésre válaszolva, hogy akár június előtt szünetet tarthat az MNB, azt mondta, hogy bármilyen opció az asztalon lehet.

A nemzetközi kamatpolitika változásaival kapcsolatban Virág Barnabás kifejtette, hogy a Fed kamatpolitikájában bekövetkezett közelmúltbeli változás az MNB számára mérvadóbbnak tekinthető, mint az EKB kamatpolitikájának alakulása. Ezt a romló kockázati környezet indokolja az alelnök szerint. Emellett Virág Barnabás kifejtette, hogy a második félévben csak nagyon mérsékelt teret látnak a további kamatcsökkentésekre.

Az alelnök az üzemanyag ársapkákkal kapcsolatban kifejtette, hogy bármilyen olyan beavatkozás, ami az árréseket tartósan, fenntartható módon csökkenti, az támogatható, ugyanakkor csak a most még nem ismert részletek ismeretében lehet majd értékelni a várható beavatkozásokat az üzemanyag árába.

Kilátások

Az MBH véleménye szerint a döntést követő sajtótájékoztató inkább héja hangvételűnek mondható, erőteljes hangsúlyt fektetett az alelnök a kockázatok hangsúlyozására. Úgy látják, hogy kamatcsökkentés üteme egy ideig még a mostani, lassabb ütemben folytatódhat, majd az év második felében már csak minimális mértékben enyhítheti a kamatkondíciókat az MNB. Így júniusra a korábban az MNB által kommunikált 6,5-7%-os sávot elérhetőnek tartják, ezt követően azonban az év második felében csak minimális további kamatcsökkentés várható. Így év végére 6,25%-os alapkamattal számolnak.

A kamatcsökkentés ütemének jelentős lassulása a második félévben egyrészt az infláció mérsékelt, de fokozatos emelkedése miatt indokolt. Emellett a Fed irányadó rátájával kapcsolatos piaci várakozások az elmúlt hetekben egyre feljebb emelkedtek: idén a piac már csak legfeljebb két kamatemelést vár a tengerentúlon. Ez behatárolja az MNB mozgásterét is, hiszen a Fedhez képest érdemi kamatfelárra lehet szükség Magyarországon. A forintárfolyam viszonylag gyenge szinten mozgott az elmúlt hónapokban, ami ugyancsak aláhúzza az óvatos, megfontolt monetáris politika szükségességét.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzőjének kommentárja szerint összességében a jegybank mai üzenetei a várttal összhangban alakultak. A hazai dezinfláció összességében erőteljes és általános, ugyanakkor a kockázati környezet kedvezőtlen változása fokozott óvatosságra intheti a monetáris hatóságot. Az egy hónappal ezelőtt júniusra vizionált 6,75 százalékos kamatszint további két, 50 bázispontos vágást jelent, melyet most is elérhetőnek tart a jegybank. Ezzel együtt nincs kőbe vésve: adatvezérelten haladhat tovább a döntéshozatal, nincs hová sietni a vágásokkal az alelnök szavai szerint. Mindent egybevetve az infláció újbóli emelkedése és a globális dezinfláció beragadása az év második felére kevés teret hagyhat a további lazításra.

Az Equilor szerint nem okozott pozitív meglepetést a márciusi infláció. Az előző hónapban 3,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak éves bázison, mely nagyjából megfelelt az előzetes várakozásoknak. Tavaly szeptember óta ez volt az első hónap, hogy nem a várt alatt alakult az infláció. Éves összehasonlításban az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal, a szolgáltatások ára 9,9 százalékkal emelkedett, míg a fogyasztási adatokkal korrigált háztartási energia 3,1 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 1,8 százalékkal lett olcsóbb. A következő hónapokban a bázishatás miatt fokozatosan némi élénkülésre számíthatunk.

Azt írták, közeledik az EKB kamatvágása, a Fed viszont kivár. Egyre biztosabb, hogy az Európai Központi Bank június 6-án megkezdi a kamatvágási ciklust, várhatóan 25 bázisponttal fogják csökkenteni a kamatszintet. A visszaszoruló infláció mellett a gyenge kereslet és gazdasági növekedés is indokolja a lépést. Több döntéshozó, köztük Christine Lagarde is jelezte, hogy nem fogják megvárni a Fed lépését, mivel a két gazdasági térség inflációs pályája jelentősen eltér egymástól. Az amerikai jegybank a jelenlegi inflációs és munkaerőpiaci folyamatok alapján legkorábban szeptemberben tudja megindítani a kamatvágási ciklust, mely a feltörekvő piaci jegybankok mozgásterét is jelentősen szűkítheti a második félévben.

Arra is kitértek: szűk tartományban mozog az euró-forint árfolyama. Az elmúlt napokban meghatározó támaszok és ellenállási szintek között tartózkodott a jegyzés. Alul a 30 és az 50 napos mozgóátlag képez támaszt a a 392,60-393,50-es tartományban, míg felül a 394,50-395,00-es zóna erős ellenállást jelent. A mai kamatdöntés hatására, illetve a jegybanki kommunikációra sem mozdult ki a jegyzés az említett tartományból, így a döntés a következő napokra maradt. A Bollinger-szalagok jelenlegi helyzete alapján egyelőre nem is számíthatunk nagyobb, trendszerű elmozdulásra.