Három átörökített cégből kettő megbukik

A közép- és kelet-európai vállalkozások fordulóponthoz, sőt generációváltáshoz érkeztek, hiszen a húsz évvel ezelőtt alakult, mára naggyá nőtt cégek életében az öregedés miatt egyre aktuálisabb kérdéssé válik az utódlás kérdése. Csakhogy az Unió felmérése szerint a staféta átadását minden három családi vállalkozásból csak egy vészeli át zökkenőmentesen.

A családi vállalkozásokat sajátos gondolkodásmódjuk segíti abban, hogy zökkenőmentesen vegyék a mostanihoz hasonló válsághelyzeteket. A cég dolgozói maguknak érzik a vállalatot: közösségként gondolkodnak, így inkább mindannyian feláldozzák magukat a nehézségek leküzdésében, minthogy például egyes dolgozók kirúgásával reagáljanak a válságra. A családi vállalkozások jellemzően generációs időtávban - legalább húsz évben - gondolkodnak, szemben a nagyvállalatokkal, melyek egy szépen festő negyedéves jelentésért hajlamosak beáldozni hosszú távú céljaikat - hangoztatta a Felelős Családi Vállalkozások Egyesületének (FBN-H) mai sajtótájékoztatóján Dr. Rudas László elnök. Ez a gondolkodásmód a jövőben hatalmas előnyhöz juttathatja a társaságokat.

A családi vállalkozások a globális GDP 45-65 százalékáért felelősek egy, az Economic Intelligence Unit által készített felmérés szerint. Ugyanakkor az öröklés egyik generációról a másikra korántsem megy zökkenőmentesen, a kelet-közép-európai régió cégeinek pedig gyakorlatilag semmi gyakorlata nincs ebben. Ehhez a kérdéskörhöz szeretne segítséget nyújtani a novemberben alakult FBN-H.

A családi vállalkozások megítélésére jellemző, hogy nyugat-európai országokban hosszú évtizedekre visszanyúló múltja van az öröklési problémák felismerésének és kezelésének. Hollandiában a családi cégek vezetői 55. éves korukban ajánlásokkal teletűzdelt "transzfer-csomagot" kapnak a kormánytól, más országokban a kormány küld ki a céghez örökítési tanácsadót. A kelet-európai régióban ugyanakkor még nincs ennek kialakult hagyománya. Az egyesület azt a feladatot vállalta magára, hogy az e körhöz tartozó vállalkozások kulcsszereplőit összegyűjti, s a témában felgyülemlett szakmai és közösségi évtizedes tapasztalatot megosztja - mondta Dr. Gelléri Péter, az egyesület szakmai tanácsadója.

Az egyesület tagjai jellemzően legalább 50 főt tömörítő hazai tulajdonú vállalkozások, minimum több tízmilliós éves adóbefizetéssel. Közéjük tartozik Magyarországról többek között a Zwack, a Petrányi és a Kürt.

Az idei évet az FBN-H egy zártkörű konferenciával indítja február 25-én, ahol a hasonló problémákkal küzdő cégek képviselői ismerkedhetnek meg a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal. De az egyesület tagjai nagyjából hat hetes időközönként találkozhatnak eszmecsere céljából, a problémák megismerését egymás cégeinek meglátogatásával is megtámogatnák. Ezen felül a Gutmann Bank támogatásával egy felmérést is készítenének az érintett cégek körében a problémák felismerésére és oktatási koncepciót is előkészítenek.

Fontos kérdés az öröklésben a procedúra jogi-pénzügyi lebonyolítása. Jelenleg ugyanis az uniós ajánlások nincsenek beemelve a magyar jogrendszerbe: az örökítés hagyományos nyugat-európai módjaira, mint a magánalapítvány, illetve -trust egyáltalán nincs is jogi lehetőség. A joghézag miatt ma egyszerűbb egy vállalatot egyszerűbb eladni és a pénzt örökíteni, mint magát a vállalkozást. Ennek az anomáliának eltörlését is célul tűzte ki az egyesület.