3 °C Budapest

Kiskapu a BAR-listához - csak kevesen ismerik...

Pénzcentrum
2007. július 16. 05:40

Napról napra egyre több alkalommal adunk hírt arról, hogy itthon borús kilátások övezik a hitelezőket, ugyanis romló tendenciát mutat a hazai fizetési morál. Felfalusi Pétert, az Intrum Justitia ügyvezető igazgatóját többek között arról is kérdeztük, ennek mi az oka, ezt hogyan befolyásolhatja a törvénymódosítás. Emellett szóba került a pozitív adóslista kérdése is, illetve azt is megtudtuk, hogyan lehet "trükközni" a BAR-listával.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Pénzcentrum:Mennyi ügyféllel rendelkeznek itthon?

Felfalusi Péter:
Körülbelül 1200-1300 megbízónk van. Mi máshogy kategorizálunk, nálunk az az ügyfél, aki

Az Intrum Justitia Kft. 1993-ban alakult, 2002-ben pedig az Intrum Justitia Követeléskezelő Zrt. A kft. kifejezetten a megbízásos alapon történő kintlévőség-kezelést végzi. A pénzügyi piac fejlődésével a kintlévőség-vásárlás is komoly opcióvá vált, ezért hozták létre a részvénytársaságot. Felfalusi Péter 2004-ben vette át az irányítást.
tartozik, el is felejtettük azt a terminust, hogy adós. Ennek az az oka, hogy az Intrum más országokban nagyon komoly, úgynevezett "debtor" marketinget folytat az ügyfelek irányában is, idővel szerintem ez Magyarországon is el fog indulni. Az embereknek meg kell érteniük, hogy mi nem ellenségeik vagyunk, hanem segíteni igyekszünk annak a megértésében, hogy ez a kintlévőség nem nálunk keletkezett, mi csak közvetítünk. Ez sokszor a megbízók felé is olyan információ, amely alapján rugalmasabbá váltak, így például hosszabb részletfizetéseket hagynak jóvá.

Pénzcentrum:
Hosszú távon mekkora megbízói állományt szeretnének elérni?

Felfalusi Péter:
Ha azt vesszük figyelembe, hogy Finnországban ötmillióan laknak, az Intrum Justitia ott is hasonló, 40 százalékos piaci részesedéssel bír, mint Magyarországon, de ott 12 ezer a megbízónk száma. Ez alapján még messze a cél. A realitások talaján maradva erre egyelőre nincs esély, de mindenféleképpen legalább 30-40 százalékkal szeretnénk növelni a következő években a megbízók számát. Jó volna, ha a törvénykezés és a kormány oldaláról is történnének olyan lépések, amelyek a hitelezővédelem felé mennek. Nem véletlen, hogy Finnországban ennyi megbízó van, ott már mintegy 20 éve bevezették az ún. inkasszódíjat. Jelen pillanatban mi sikerdíjat számolunk fel a megbízónak, amikor behajtottuk a követelésüket, kint ezzel ellentétben az inkasszódíj tartja el a behajtó cégeket. Ez egy törvényileg szabályozott díj, nem kell utána igazolni, hogy ténylegesen mennyibe kerül a behajtás. Magyarországon is lehet behajtási költségeket érvényesíteni, de ezeket igazolni kell a bíróság előtt. A külföldi szabályozásban ez úgy néz ki, hogy első helyen könyvelendő, és ha behajtásra kerül az ügy, a behajtó cég saját jogon is perelheti ezt a tételt. Értelemszerűen, ha valakinek nem kerül pénzébe, és egy profi csapat foglalkozik a kintlévőséggel, sokkal nagyobb kiszervezési hányadot lehet elérni. Ez pedig pozitívan hat a fizetési morálra, csökkennek a körbetartozások, ráadásul sokkal igazságosabb újraelosztást tesz lehetővé, hiszen a vállalatok a behajtási költségeket bekalkulálják az árbevételükbe, így például amikor valaki befizeti az áramszámlát, ez is benne van az energia árában. Ha a behajtási költséggel nem kell számolniuk az áramszolgáltatóknak, alacsonyabbak lehetnek az energiaárak a rendesen fizetők számára.

Pénzcentrum:A közelmúltban fogadtak el egy törvénycsomagot a körbetartozások mérséklése érdekében. Ennek Ön szerint milyen hatása lesz?

Felfalusi Péter:
Minket két fő tétel érint ebből. Az egyik a jelzálogjog bejegyzése, amely főként az építőiparra vonatkozik. Azt gondolom, hogy ez lehet jó, még nem látjuk át, mert ez még nem küszöböli ki azt, hogy ezek a nagy kivitelezések jellemzően projektcégeken keresztül történjenek. Hiába van jelzálogjogom, ha egy hitel miatt a bank első jogú jelzáloggal rendelkezik. Azért bízom abban, hogy ennek legalább visszafogó hatása lesz. A másik tétel a felszámolási eljárás megindításának a megkönnyítése, ami viszont nagyon hatékony lehet. Tavaly is módosították a csődtörvényt, akkor negatív irányba, mert megnehezítették a felszámolási eljárás megindítását. Sok olyan ügyfél, tartozó cég van, aki nem hajlandó fizetni, csak ha már megindították ellene a felszámolási eljárást. Eddig bármilyen úton-módon vitathatta a számlát, ennek következtében csak perben lehettet érvényesíteni a követelést. Ez úgy változik most, hogy amennyiben nem fizeti meg a számlát, csak addig van ideje megreklamálni azt, amíg a felszólító levelet kézhez veszi. Ha már megtörtént az átvétel, amely a tértivevényből kiderül, onnantól kezdve nem vitathatja ezt a számlát. A cég megindíthatja ellene a felszámolási eljárást, a bíróság pedig vagy felszámolja őt, vagy fizet. Az természetesen megmaradt, hogy ha valamilyen minőségi vita vagy egyéb alapján ténylegesen nem jogosult a hitelező a teljes összegre, hanem csak egy részére, ezt utána visszaperelheti a vevő cég. De véleményem szerint ez a módosítás már sokkal inkább hitelezőbarát, ettől sokat várok.

Pénzcentrum:
Mekkora az éves árbevétele az Intrum Justitiának?

Felfalusi Péter:
A két cég együttes konszolidált árbevétele idén durván kétmilliárd forint lesz, talán kicsit több.

Pénzcentrum:És európai szinten?

Felfalusi Péter:
Tavaly a csoport árbevétele átszámolva kicsit több mint 80 milliárd forint volt. Most már szépen növünk fel arra a szintre, függetlenül az ország méretétől, hogy a csoporton belül átlagos szintet tudunk képviselni. 2004-ben durván 600 millió forint volt az árbevételünk, tehát három év alatt ezt megháromszoroztuk.

Pénzcentrum:
Itthon mennyire erős a verseny?

Felfalusi Péter: Nagyon erős. Komoly technológiai fejlesztésekre van szükség ahhoz, hogy profitábilisen lehessen végezni a behajtást ezeken a sikerdíj-szinteken. Sokat kell fordítani a HR-menedzsmentre is, tehát az emberek képzésére, motiválására, a stresszoldásra is, ezekre mi nagy hangsúlyt fektetünk. Hatékonysági szempontok tekintetében nálunk automata hívórendszer van. Most vezettük be a hangrögzítést, ami kiváltja az írásos megállapodásokat, ezeket megfelelő technikai háttér esetén a bíróság is el tudja fogadni. Emellett bevezettük a statisztikai scoringot is.

Pénzcentrum:
Mekkora az átlagos és teljes kintlévőség-állomány?

Felfalusi Péter:
Összesen 420 ezer ügyet kezelünk, s ez több mint 35 milliárd forintot képvisel. Ebből a fogyasztói megbízásos, nyitott ügyállomány 122 ezer, csaknem 15 milliárd forint értékben. A vásárolt nyitott állomány 297 ezer ügy, ez értékben kicsit kevesebb mint 18 milliárd,. A kereskedelmi állomány 1000 ügy, 1,3 milliárd értékben, a nemzetközi állomány pedig 250, 1,3 milliárd értékben. Fogyasztói piacon 30 ezer ügy jön be havonta, vásárolni pedig havonta 10 ezer ügyet szoktunk. Kereskedelmi ügy havonta 600, nemzetközi pedig 50 és 100 között érkezik hozzánk.

Pénzcentrum:
Arról lehet valamit tudni, hogy mit mutat a bankok követelésállományának szerkezete?

Felfalusi Péter: Erről nem tudok kimutatást adni, mi jellemzően csak a fedezetlen hitelekkel foglalkozunk, a bankok is csak most kezdik a jelzálog-fedezetes hiteleket is külső cég segítségével behajtani. A pénzügyi szektorban az elmúlt évben átlagosan 20 ezer ügy jött be negyedévente, értékben pedig kicsit több mint 6 milliárd, vásárolt ügyekkel együtt. Arányait tekintve tehát a pénzügyi szektor részesedése a teljes fogyasztói állományon belül volumenben úgy 25 százalék az elmúlt egy év viszonylatában, értékben pedig 50 százalék.

Pénzcentrum:A követeléseket átlagosan mennyi idő alatt tudják behajtani?

Felfalusi Péter: A sikerességről azért nem tudok mit mondani, mert szektorfüggő, és a szektorokon belül is óriási differenciák vannak. Amikor megbízásos alapon dolgozunk, a minimum behajtási idő két hónap, de ilyen viszonylag kevés van. Jellemzően 3-6 hónap között vannak a szerződéseink. Tapasztalataink alapján, ha ennyi idő alatt nem fizet az ügyfél, akkor visszaadjuk az ügyet, hogy jogi úton érvényesítsék a követelést.

Pénzcentrum:Tapasztalható-e növekedés a be nem folyó állományban az utóbbi időben?

Felfalusi Péter: Mi azt tapasztaljuk, hogy a fogyasztói szférába még nem gyűrűzött be a rossz fizetési morál, de a vállalkozóiba igen. Ebben a szférában egyre előrébb jött az az időpont, amikor már zuhan a behajthatósági valószínűség. Régebben sokkal nagyobb százalékban tudtuk érvényesíteni az éven túli követeléseket, de a visszaesésnek nem a kollégák az okai, itt érződik a megszorító intézkedések hatása. A vállalkozói kockázatkezelés még nagyon gyerekcipőben jár. Amíg a vállalkozások több mint 90 százaléka nem alkalmaz értékvesztési politikát, addig nem érzi a veszteséget. A könyveiben szerepel a kintlévőség, mint árbevétel, de nem képez rá semmiféle céltartalékot. Nálunk, ha egy megbízónk nem fizet ki minket, a 90. napnál 100 százalék értékvesztést képezünk az adott kintlévőségre. Lehet, hogy ez túl szigorú, de nekünk ebben élen kell járnunk. Azt gondolom, hogy 90 napnál már minimum 25 százalékos értékvesztést kell képezni, 180 napnál minimum 50 százalékot, 360 napnál pedig 100 százalékot.

Pénzcentrum:
Nemrégiben jött ki az Európai Fizetési Index. Össze tudná foglalni, hogy ez miért romlott nálunk?

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

Felfalusi Péter: Ez az index sosem volt jó. Biztos vagyok abban, hogy a politikában zajló morális válság kihat a vállalkozásokra is, s ez most az utóbbi 5 évben felerősödött. Azon öt ország között vagyunk, ahol az elmúlt három évben nőtt a fizetési kockázati index, és ebben szerepe volt a megszorító csomagnak. Ennek hatása az év második felében már a fogyasztóknál is meg fog jelenni. Egyelőre az emberek nem fogták vissza a fogyasztást, tartalékokkal, áthidaló hitelekkel oldják meg, de ez nem tartható sokáig.

Pénzcentrum:
Tervezik, hogy terjeszkednek kelet felé, Ukrajnába, Romániába. Mikor várható az ottani irodák megnyitása?

Felfalusi Péter: Az elkövetkező öt évben nagy valószínűséggel megjelenünk a környező országokban saját irodával. A legfontosabb Románia, Ukrajna és Horvátország, ahol egyre alacsonyabbak a gazdasági és politikai kockázatok. Szerbia még kérdéses, Szlovéniával pedig az a probléma, hogy nagyon kicsi. Ott nem valószínű, hogy saját iroda lesz, hanem Horvátországból fogják ellátni.

Pénzcentrum:Több ízben is elhangzott, hogy nagyon könnyű kikerülni Központi Hitelinformációs Rendszerből, ismertebb nevén a BAR-listáról. Ez mit takar pontosan?

Felfalusi Péter: A szigorú adatvédelmi szabályozás miatt az embereknek nincs egy fix, meg nem változtatható azonosítójuk, amit minden szerződésnél használnak. Sok nyugat-európai államban ez a társadalombiztosítási azonosító szám vagy a miénkhez hasonló személyi szám. De nálunk ezt nem lehet használni. Ha ezt használhatnánk, egyértelműen azonosítani lehetne bárkit, függetlenül attól, hogy mondjuk nevet változtat. Hiszen, ha valaki megváltoztatja a saját és az édesanyja nevét, akkor beazonosíthatatlanná válik, és új emberként kerülhet fel a listára. Ez szerencsére nem jelent szignifikáns problémát, ugyanakkor egyre többször lehet találkozni a jelenséggel.

Pénzcentrum:
Eltűnhet ez a kiskapu a közeljövőben?

Felfalusi Péter:
Ehhez az adatvédelmi törvény megváltoztatására lenne szükség, ami kétharmados törvény, ezért nem látom realitását.

Pénzcentrum:A pozitív adóslista bevezetése milyen változásokat hozhat?

Felfalusi Péter: Itt is nagyon komoly ellenérdekeltségek fedezhetők fel, egyrészt az adatvédelmi biztos nem támogatja, a bankszövetség ellenben nagyon komolyan lobbizik mellette. Az adatvédelmi biztos azzal érvel, hogy semmiféle garanciát nem lát arra, hogy ennek a bevezetésével a kamatok csökkentésén keresztül jól járnának az ügyfelek. A bankszövetség nem ért egyet ezzel. Én támogatnám a bevezetését, és biztos vagyok abban, hogy ha nem is azonnal, de a Bázel-II bevezetése mellett a bankoknak ez nagyon jó lehetőséget adna arra, hogy a jó ügyfeleknél csökkentsék a hitelköltségeket.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. október 19. kedd
Nándor
42. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?