Pénz sem kell és viheted! - Így is lehet csinálni...

A barter-piac nagyságát szemléltetik az International Reciprocal Trade Association adatai, melyek szerint évente mintegy 400 ezer cég vesz részt a cserekereskedelemben, csaknem 9 milliárd dolláros forgalmat generálva.

A számok láttán nem meglepő, hogy az ígéretes piacot igyekeznek netes vállalkozások is megcsapolni, ki-ki másként hozzáállva a kérdéshez, amitől még érdekesebb lesz körképünk. Mielőtt megnéznénk, milyen modellek élnek jelenleg egymás mellett, térjünk ki röviden ezen szolgáltatás múltjára, ugyanis van neki!

Az 1990-es évek végi dot-com szárnyalás idején rengeteg olyan barter-site jött létre, melyek virtuális fizetőeszközt is bevezettek a kétoldaliságból eredő korlátok kiküszöbölésére. Ilyen volt például a BigVine.com is. Az oldalak többsége azért bukott meg, mert nem tudott elég érdeklődőt felvonultatni, a mai szereplők azonban az internetes tranzakciók terjedésére hivatkozva ezt a hibát könnyen elkerülhetőnek tartják.

Az új generációs oldalak a közösségi site-ok mintájára felhasználó-profilok feltöltésére buzdítják látogatóikat/ügyfeleiket, melyek segítségével a leendő partnerek többet tudhatnak meg róluk és könnyebben kapcsolatba léphetnek velük. A SwapThing.com esetében havi szinten 8 dollárba kerül egy profil elhelyezése, amennyiben egy nagyvárosi keresésnél kell releváns találatként feljönnie, az egész USA-ra kiterjedő kereséseknél feljövő profil éves díja viszont 100 dollárra tehető. (Jelenleg mintegy 2,400 cég van a rendszerben.) A felhasználók mindig minősíthetik a partnert, hogy a későbbi keresgélők valóban a legmegbízhatóbb felekkel találkozzanak.

A 2004-ben induló BarterYourServices.com 3 hónapos előfizetés esetén 18 dollárt kér a profil megjelenítéséért, míg az éves jelenlét 48 dollárba kerül. A U-Exchange.com teljesen más modellt követ: mindenki számára ingyenes tagságot biztosít, melynek eredményeképpen már 11 ezres profilszámmal büszkélkedhet, így a hirdetési bevételekből szeretne megélni.

A direkt barter site-ok - nevükből adódóan - nem kínálják fel a virtuális fizetőeszköz közbeiktatását, mely gyakran nehézségeket okoz, ugyanis a legritkább esetben fordul elő, hogy a felkínált áruk/szolgáltatások értéke teljesen azonos, illetve hogy a megfelelő felek egymásra találhatnak. A kétoldaliság és az értékegyezőség korlátait sok szereplő az ún. barter-exchange modell felélesztésével igyekszik kiiktatni, a virtuális fizetőeszköz bevezetése ugyanis számos problémára megoldást jelent...és persze új problémákat is felvet!

A BarterBucks.us esetében az oldalon való megjelenés díjmentes, a tranzakciókat azonban 10%-os jutalék terheli.

Az International Reciprocal Trade Association vezérigazgatója számos nyilatkozatban leszögezte, hogy a direkt barterre való törekvés nem túl praktikus, hiszen éppen ezért alakulhatott ki a pénzgazdálkodás.

A magyar oldalak legfrissebb ajánlatai között böngészve sokszor 2004-es hirdetésekbe botlunk, mely arról tanúskodik, hogy itthon sincs éppen pörgő érdeklődés az internetes barterezés iránt. Akad persze európai kezdeményezés, illetve a kiterjedt piactér hazai adaptációja is a hazai neten, melyen már a virtuális fizetőeszköz is jelen van, úgy tűnik azonban, hogy a magyar szörfözőket annyira mégsem hozza lázba ez a lehetőség.