A húsvéti héten a mozis bevétel alatta maradt a megelőző két hét bevételének is.

Esélytelen a nyugdíjkorhatár további emelése Magyarországon? Súlyos adatok láttak napvilágot
Tovább csökkent Európában a várhatóan egészségben eltöltött évek száma, születéskor átlagosan 62,6 évre számíthatnak az uniós polgárok. A friss adatok szerint Magyarországon az átlag ugyanennyi, 62,6 év, amelyet egy újszülött várhatóan egészségben tölthet majd el. Ez azonban hazánkban növekedésnek számít. A nyugdíkorhatárt betöltött korosztály esetében már nem ennyire közelítünk az EU-átlaghoz: az uniós polgárok 9,1 évre, a magyar idősek 7,1 évre számíthatnak.
Az Eurostat friss adatai szerint Európában Máltán vár a legtöbb - több mint 70 - egészségben eltöltött év a lakosokra születéstől kezdve, a legkevesebb - kevesebb mint 55 év - pedig Lettországban. Az uniós átlag 2022-ben 62,6 év volt, amely megegyezik a magyarokra váró egészséges életévek száma. Azonban amíg EU-ban csökkent, Magyarországon nőtt ez a mutató. Ezzel előzzük az osztrákokat (60,9 év), horvátokat (60,3 év), románokat (59 év), szlovákokat (57,3 év). Az olaszok, görögök, szlovének, írek, franciák viszont sokkal jobb helyzetben vannak.
A statisztikákból az is kiderült, hogy a 65 év felettiek a friss, 2022-es adatok szerint mennyi egészségben eltöltött évre számíthatnak. Az EU-tagállamokban ez átlagban 9,1 év, míg Magyarországon 7,1 év. Ezzel már bőven nem tartozunk a középmezőnybe, sokkal inkább a sereghajtókhoz csatlakoztunk. Még mindig jobb nálunk a helyzet, mint Romániában (3,9 év), vagy Szlovákiában (4,8 év), de például az osztrákoktól (9,4 év), szlovénektől (11,4 év) jócskán le vagyunk maradva. A listát vezető novégokról, svédekről nem is szólva:
Az Unióban a 2020-as év egyértelműen nagy változást hozott, melynek legfőbb oka a pandémia és annak közvetlen és közvetett hatásai állnak. Onnantól ismét csökkenni kezdett a várhatóan egészségben eltöltött évek száma. Az átlagos 64,6 évről (2019) csökkent az utolsó adatok szerint 62,6 évre az egészséges életévek várható száma születéskor (2022). Magyarországon viszont 2020-ban az átlag tovább emelkedett, 2020-ról 2021-re pedig stagnált. 2022-ben pedig minimálisan ismét emelkedett.
Az EU-ban a 65 éves korosztály tekintetében 2019-ről 2022-re szintén visszaesés mutatkozott, ebben pedig már Magyarországon is csökkenés látható. Ahhoz, hogy megértsük, miért alakultak így a statisztikák, tudni kell, hogy az életkorra vetített halálozási adatok mellett ennek a mutatónak a számításához a vélt egészséget veszik alapul. Vagyis azokat a felméréseket, amelyek önbevallásos módszerrel vizsgálják a lakosok egészségi állapotát.
A járvány eltagadhatatlan hatása volt a magyaországi halálozási statisztikákban, illetve az általános egészségi állapotot mutató adatsorokban, hogy csökkent a krónikus betegek aránya, miközben a többlethalálozást a koronavírusnak tulajdonítják. Ez a képlet sem olyan egyszerű természetesen, hogy a pandémia főként a krónikus betegek körében szedett áldozatokat, ami miatt "javult" a betegek aránya a teljes lakosság szintjén. Hiszen a járványnak közvetett hozadékai is voltak ezen túlmenően, mint például a betegellátás korlátozottsága, a stressz, szorongás állandósulása, az elmaradt szűrések miatt rejtve maradó betegségek.
2022-ben már a járvány hatásai enyhébbek voltak, a gazdaságiak azonban felerősödtek Magyarországon. A rezsiválság és az infláció elszállása is befolyásolhatta ezeket az adatokat. A vélt egészség javulhatott, hiszen kezdett enyhülni a pandémiás hatás, azonban az egzisztenciális szorongás nőhetett.
Jöhet a nyugdíjkorhatár emelése?
A nyugdíjkorhatár-emelés lehetősége sok tényezőtől függ, az egyik ilyen nyilvánvalóan a várható élettartam, de fontos szerepe van a most tárgyalt, egészségben eltöltött éveknek is a dologban. Jelenleg azt láthatjuk, hogy a születéskor várható élettartam átlagosan alacsonyabb, mint maga a nyugdíjkorhatár. A korhatár emelése akkor lehet reális, ha az egészségben eltöltött évek száma is emelkedik.
Előbb utóbb viszont biztosan muszáj lesz újra napirendre tűzni a kérdést. Az köztudott, hogy az elöregedő társadalmakban, így Magyarországon is gyakorlatilag állandósult a munkaerőhiány, a nyugdíjas korosztály "eltartása" pedig egyre nagyobb terhet ró az aktív társadalomra. Erre a helyzetre többféle megoldás kínálkozik, ezek közül csak az egyik a nyugdíjkorhatár emelése. Bár Magyarországon elviekben 2022. január 1-jén zárult le az a nyugdíjkorhatár-emelési ciklus, melynek betetőzéseként a nyugdíjkorhatár 65 év lett, vagyis az 1957-ben és az után születettek már csak a 65. életévük betöltése után vonulhatnak nyugdíjba. Akkor úgy számoltak, hogy a 2022. évi korhatáremeléssel várhatóan 2035-ig fenntartható marad a nyugdíjrendszer. Azóta azonban ezek a számítások most már nem biztos, hogy megállják a helyüket.
A jelenlegi kormány legutoljára egy 2024 februárjában tartott Kormányinfó keretében nyilatkozott ebben a kérdésben. A téma annak kapcsán merült fel, hogy a nyugdíjkassza kiadásainak 24,5 százalékát már nem fedezi a járulékbefizetések összege, azokat tehát más forrásból kell az államnak fedeznie. Ez az arány pedig feltehetően tovább romolhat a jövőben a társadalom elöregedése okán, ha nem avatkoznak be. Plusz terhet jelent továbbá a 13. havi nyugdíj is, mivel annak költségét nem alapozza meg járulékfizetés, így azt teljes egészében egyéb költségvetési forrásokból kell minden évben előteremteni.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Gulyás Gergely elmondta, hogy a nyugdíjkassza járulékbefizetésekkel nem fedezett kiadásainak egyre növekvő aránya jelentette problémára a megoldást az „átütő demográfiai programban” látják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondása szerint a 2030-as évek közepéig nem jelent még problémát, hogy a nyugdíjkassza hiányát a központi költségvetés egyéb bevételeiből (pl. áfa, szja, jövedelemadó, társasági adó, jövedéki adó, kata, és más bevételből) fizessék. Mivel a magyar társadalom is elöregedő társadalom, ezért "rendben van", hogy a befizetett nyugdíjjárulékok nem képesek fedezni a nyugdíjkiadásokat. Gulyás Gergely szerint "egy felosztó-kirovó rendszerben azzal, hogy a kormány hozzátesz az állami költségvetésből, ez különösebb nehézségek nélkül, egy közepes gazdasági növekedés mellett is fenntartható". A miniszter hozzátette: "más megoldása egyébként annak nehezen lesz, hogy lényegesen többen mennek nyugdíjba, mint amennyien belépnek a munkaerőpiacra."
Szakértők szerint azonban a probléma megoldására három lehetséges út van: vagy a nyugdíjkiadásokat csökkentik (de így is, elvonások nélkül is nagy probléma a nyugdíjasok elszegényedése), vagy növelik a járulékbevételeket (már így is rengeteg járulékot fizetnek a dolgozók nemzetközi összevetésben), vagy megemelik a nyugdíjkorhatárt. Lehetséges ezeknek a megoldásoknak még különféle kombinációja is, azonban az biztos, hogy előbb-utóbb muszáj lesz változtatni. A kormány egyelőre elzárkózik a nyugdíjkorhatár-emelés kérdésétől Magyarországon, előbb utóbb azonban újra terítékre kell kerülnie, ahogy a legtöbb európai országban ez már megtörtént.
Ha pedig másért nem, azért előbb-utóbb azért lesz muszáj napirendre tűzni a kérdést, mert az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) vállalásai között a nyugdíjrendszer módosítása is szerepel. Ehhez szükséges a rendszer felülvizsgálata. Az RRF szerint pedig a magyar nyugdíjrendszer felülvizsgálatának nem más a célja, minthogy szakpolitikai választ adjon a nyugdíjrendszer megfelelősége és költségvetési fenntarthatósága vonatkozásában jelentkező kihívásokra. Az Európai Bizottság határidőket is szabott: a felülvizsgálat eredményeképpen elkészült független nemzetközi szakértői jelentést - melyet feltehetően az OECD készíthet(ett) el - 2023. december 31-ig kellett elkészíteni és közzétenni. A másik fontos határidő 2024. június 30-a, ameddig a jelentésben javasolt reformlehetőségek konzultációjának elvileg le kell zajlania. Erre már egy hónap sem maradt.
Európa már döntött
Az OECD a 2023-as év végén közzétett elemzése - a Pension at a Glance 2023 - szerint az OECD-országokban muszáj emelni a nyugdíjazási korhatárokat, ha fenntarthatóvá akarják tenni a nyugdíjrendszereiket. Ennek hatására emberek milliói kényszerülhetnek a jövőben arra, hogy még a 70-es éveikben is dolgozzanak. Az elmúlt két évben például Szlovákia és Svédország is valamilyen formában a várható élettartam növekedéséhez kötötte a nyugdíjkorhatár emelését, ahogy azt Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Olaszország, Hollandia és Portugália már korábban megtette.
Jelenleg az OECD-országokban a nyugdíjba vonulási életkor 62 és 67 év között oszlik meg, férfiak esetében az átlag 64,4 év. Ez emelkedhet hamarosan 66,3 évre átlagosan a már kilátásba helyezett korhatáremelések okán. A nyugdíjazási kor Hollandiában és Svédországban 70 évre, Észországban és Olaszországban 71 évre, míg Dániában akár 74 évre is emelkedhet.
Az elöregedő társadalmakban megfigyelhető demográfiai folyamatok alapján Magyarországon is elkerülhetetlen lesz a jövőben, hogy tovább kelljen dolgozni, mint a jelenleg érvényben lévő 65 éves korhatár. Az nem valószínű, hogy a korhatár a közeljövőben emelkedik majd, viszont aki jelenleg fiatal munkavállaló, jó eséllyel nem fog tudni már 65 éves korában elmenni nyugdíjba. Ezt nemzetközi példák is megerősítik.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Az energiatárolás ideje eljött – Az Ön cége készen áll rá? (x)
Az energiatárolás ma már nem opció, hanem versenyelőny. A PV Napenergia szakértelemmel és jogosultsággal segít megvalósítani.
-
A zsalupiac, mint a nagyberuházások trendmutatója (x)
A nagyberuházásokon használt zsaluk forgalma jól mutatja a piaci trendeket. A Meva dunakeszi regionális logisztikai központja a nyugat-európai kivitelezőket is kiszolgálja.
-
Ipar Napjai és Automotive Hungary – Mindenki egy helyen (x)
Hazánk legnagyobb ipari eseménye vár minden szakembert: ipari innovációk, költséghatékony megoldások, üzleti lehetőségek, networking, KKV-kat segítő pályázatok.
Portfolio Gen Z Fest 2025


