Megőrülnek a magyarok az ilyen lakásokért: ez most a slágerkörnyék, nem sajnálnak sokat költeni rá

Növekvő tranzakciószámokkal, kitartóan erős kereslettel és további áremelkedéssel indította a 2025-ös évet a fővárosi agglomeráció ingatlanpiaca az ingatlaniroda adatai szerint. Míg a 2024-es trendforduló a 2023-as eredményekhez képest 48%-kal több adásvételt hozott, az idei januári és februári tranzakciószám már 36%-kal haladta meg az előző év azonos időszakában zárult szerződéskötések számát a Budapest vonzáskörzetében található településeken.

„Vitathatatlanul népszerű a fővárosi agglomeráció az ingatlanvásárlók körében, azonban a járványidőszak éveiben tapasztalt nagyfokú kiköltözési hullámnál jóval mérsékeltebb a vevői érdeklődés. A 2020-2021-es agglomerációs adásvételek számához képest jelenleg 20%-os elmaradást mutat a 2023-2024-es év ingatlaneladásainak száma Budapest vonzáskörzetében. Eközben az átlagos idei négyzetméterár a 2020-as árszint duplájához közelít, és így most átlagosan 720 ezer Ft körül alakul az agglomerációban” – mondta Máté Ferenc, a Duna House vezérigazgató-helyettese.

Annak ellenére, hogy a tavalyi árszinthez képest az agglomerációban a fővárosi 6%-os drágulásnál, erősebb, átlagosan 10%-os áremelkedés olvasható ki az első két hónap tranzakciós adataiból, még így is 28%-kal kedvezőbb négyzetméterárakon juthatnak ingatlanhoz, akik a város zsúfoltsága helyett a tágasabb és természetközelibb életteret választanák. Érthető tehát, hogy az idei évben a családalapítást tervező otthonteremtők mellett akár a befektetők figyelme is az agglomeráció települései felé fordulhat.

„A kedvező négyzetméterárak ellenére azonban nem érezhető befektetői roham, ugyanis az agglomerációs szektorokban kötött adásvételek között a 2020-ban mért 13%-hoz képest, tavaly mindössze 2%-kal gyarapodott a befektetői arány, idén a tranzakciók 15%-a köttetett befektetési céllal. A nagyobb ingatlanba költözők a tranzakciók harmadában vannak jelen, az agglomerációban idén szerződők ötöde pedig első lakását vásárolta” – emelte ki a szakértő.

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegek menekülnek ezekből a magyar városokból, falvakból: mi lesz így a hátrahagyottakkal?

A kistelepüléseken egyre nagyobb problémát jelent, hogy a lakosság és az önkormányzat között gyengül a kapcsolat.

A KSH adatai szerint az elmúlt, közel egy évtized alatt az agglomerációs települések 61%-ánál növekedett minimum 10%-kal a népességszám, közel negyedüknél 20% felett, harmaduknál pedig 10% alatti népességnövekedést regisztráltak: a legkiemelkedőbb, 60% feletti arányban Délegyháza és Nagytarcsa népessége bővült.

Az enyhébb, 10% alatti népességszám-változás vagy a lakosság számának mérséklődése összesen 31 települést érint, amelyek zömében az évek óta a legdrágább szektorok között számontartott északnyugati, valamint a tavalyi évben második legkeresettebb és emellett legalacsonyabb négyzetméterárú ingatlanokat kínáló délkeleti szektorban találhatóak. Az északnyugati szektorban például Pilisszentkereszten, Pilisvörösváron és Pilisszentivánon 5% alatt nőtt a lakosságszám, míg a délkeleti szektorban Maglód és Vecsés tartozik ebbe a kategóriába.

A települések helyi önazonosság védelme érdekében felmerült korlátozás komoly hatással lehet ugyan a fővárosi agglomeráció ingatlanpiacára, azonban szép számmal vannak még olyan lokációk, amelyek tárt karokkal várják az érdeklődőket.