Így lett Budapest egész Európa leggyorsabban dráguló városa: botrányos, ami itt történik

A Housing Anywhere International bérleti platform minden negyedévben végez kutatást az európai albérlet árak vizsgálatára. Összességében a legtöbb vizsgált városban a tavalyi áprilistól-júniusig tartó időszakhoz képest az idei második negyedéves időszakban drágulást tapasztalhatunk. 

A jelenségben több tényező is közrejátszik. Az elemzők a fő okának az európai lakáshiány-válságot jelölték meg, ami drasztikusan megemelte Európa szerte a lakásárakat. Illetve másik okának a COVID járvány óta megváltozott munkaviszonyokat definiálták. A járvány óta az online munkavégzés lehetőséget teremtett számos fiatal szakképzett munkavállalónak (úgynevezett "mobile talent", azaz „mobil tehetségek”), hogy akár külföldről dolgozzon, ami szintén nagyban hozzájárult a dráguláshoz. A bérlakás árakat látva érdemes megjegyezni, hogy a kutatás külön felhívja a figyelmet, hogy az általuk vizsgált sok tízezer ingatlanhirdetés minden országban inkább a tehetősebb, digitális nomádokat, jól felkészült fiatal szakembereket, illetve külföldi egyetemistákat célozza. Tehát nem feltétlenül a legolcsóbb, vagy az átlagos albérletek áráról van itt szó, hanem a jó állapotú, teljesen berendezett, gépesített, jó helyen fekvő lakásokról. 

A tavalyi és idei adatok vizsgálata

Az elemzésekben 23 európai nagyváros szerepel, köztük Budapest is. Alapvetően 3 lakástípus árait vizsgálták, a bérlakást, a szobát és a stúdiót. Budapest az idei második negyedéves adatai alapján a bérlakások drágulását tekintve legelöl helyezkedik el a listán. Átlagosan 43%-kal drágultak a budapesti albérlet árak 2023 áprilisa és júniusa között az előző év azonos három hónapos időszakához képest. Lisszabon és Portó is igen kimagasló a listában, a maguk 25%-os emelkedésével.

A meglepő arányokat tovább súlyosbítja, hogy azokban az országokban, ahol a legnagyobb arányban tapasztalunk áremelkedést, a helyi fizetések nem követik ilyen ütemben az árakat.  

A következő diagram egy teljesen berendezett 1 hálószobás lakás medián bérleti díját vizsgálja, amelyek többnyire a „mobil tehetségeket”, azaz a fiatal szakembereket és a többnyire 18 és 35 év közötti nemzetközi diákokat célozzák meg. Az elemzett ingatlanok több mint 95,8 százaléka teljesen bútorozott, és 58 százalékuk tartalmazta a számlákat, tehát az árban ezek a költségek is szerepelnek.

Az ábrán látható, hogy messze a legdrágább bérlakások Lisszabonban találhatóak, ott a medián érték 2500 euró, ami közel 950 000 forint. De Utrecht és Berlin is majdnem eléri a 2000 eurós értéket. Ha így vizsgáljuk Torino után Budapest a legolcsóbb, azonban magyar viszonylatban ez az ár is nagyon magas. A magyar alacsony bérek és a hazánkban jelen lévő igen magas infláció mellett ez az 1100 eurós, azaz nagyjából 380 000 forintos ár meglehetősen magasnak tekinthető. Az európai bérekhez viszonyítva viszont egyértelműen jó célpontnak tűnhet a város. Ha csak az emelés mértékét vizsgáljuk valóban nálunk a legjelentősebb, ezt a következő diagramon ábrázoltuk. 

Jól látható, hogy Magyarország valóban a legnagyobb arányban növelte a tavalyi negyedévhez képest az árakat, azonban összességében az árat tekintve még így sem nálunk a legmagasabb, ahogy az a legelső diagramról jól leolvasható. De olyan városok is akadnak, ahol, tavalyi negyedévhez képest csökkent a medián ár. Például Helsinki esetében közel 10%-al olcsóbbak a lakások a vizsgált periódusban, mint tavaly. 

Az albérlet árak ugyan Budapesten nőttek a legjelentősebben, de szobák és stúdiók esetén nem mi hoztuk a legnagyobb mértékű drágulást a térségben. Az egy szoba bérlése esetén a legnagyobb drágulást Lisszabon és Hága közel 30%-os emelkedése jelenti, de Berlin is 22% körül mozog, míg Budapest ebben ehhez képest egyáltalán nem változott a tavalyi évi második negyedévhez képest. A stúdiók esetén Lisszabonban több, mint 70%-os drágulást láthatunk, ami egészen kimagaslik a többi drágulástól, Portó, Hága és Frankfurt is drágult, de ezek a városok csak 33-20%-os tartományban mozognak. Budapest stúdiók terén is csak 12%-os emelést mutat.

Budapest nagyító alatt

Ha a négyzetméterenkénti medián árat vizsgáljuk, 2023-ban az áprilistól- júniusig tartó időszakban ez az érték 18,3 euró, ami (ebben az időszakban vett átlagos euró árfolyammal számolva) megközelítőleg 7100 forint/négyzetmétert jelent. Tehát egy átlagos méretű, mondjuk 25 négyzetméteres garzonlakás esetén 177 500 forint havonta. 

Budapest esetén azt láthatjuk, hogy a bérlakások terén tényleg igen nagy kiugrást mutatunk a térségben a drágulásokat tekintve, de a többi vizsgált egység esetén cserébe vagy egyáltalán nem, vagy csak kisebb arányban látunk növekedést. De azért fontos kiemelni azt is, hogy ugyan a tavalyi vizsgált időszakhoz képest a szobaárak tekintetében nincsen drágulás a budapesti piacon, azonban magyar bérekhez viszonyítva nem tekinthető olcsónak a medián 330 eurós havi bérleti díj, ami nagyjából 130 000 forint havonta egy szobáért.