Tömegek tűnnek el ezekből a megyékből: mi elől, hova menekülnek az emberek?

Magyarország népessége évről évre csökken: míg 2022-ben még 9 689 010-en éltek az országban, addig idén a KSH adatai szerint már csak mindössze 9 678 000-án éltek az országban. Jó hír azonban, hogy tavaly 135,7 ezer halálozás történt, ami 20 ezer fővel, azaz 13 százalékkal kevesebb a 2021-es adatoknál. Azonban mindössze 88,4 ezren születtek, ami csökkenést jelent a korábbiakhoz képest: 4,6 ezer újszülöttel volt kevesebb tavaly, mint egy évvel korábban, ami 5 százalékos csökkenést mutat.

Ebből is látszik, hogy a halálozások száma a születéseknél jóval nagyobb mértékben csökkent, ennek köszönhetően a természetes fogyás a 2021-es 62,6 ezer fővel ellentétben tavaly már csak 47,3 ezer fő volt. Így pedig a születések és halálozások egyenlege az ország valamennyi megyéjében, illetve Budapesten is népességfogyáshoz vezetett. A természetes fogyás népességszáma a KSH adatai szerint 9,5 (Békés megye) és 1,9 ezrelék (Pest megye) között ingadozott, míg az országos átlag 4,9 ezrelék volt.

A lenti táblázatból is látszik, hogy az országos átlag 488,2 fő volt (a százezer lakosra jutó természetes fogyást vizsgálva), míg a legkevésbé Pest megyében csökkent a lakosság (mindössze 188,4 fővel). Pestet követi szorosan 203,7 fővel átlagosan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, azonban a dobogó 3. helyénél már egy nagyobb ugrást láthatunk: Hajdú-Bihar megyében ugyanis 274,5 fővel élnek most kevesebben, mint 1 évvel korábban. Őt követi Győr-Moson-Sopron 330,2 fővel.

A természetes fogyást vizsgálva Békés megye végzett a lista hátulján, itt ugyanis átlagosan 943,9 fővel lettek kevesebben. Előtte végzett Zala megye (929,6 fő), illetve Somogy (733,6 fő). Hátulról a negyedik lett Tolna megye, ahol 723,1 fő volt a százezer lakosra jutó természetes fogyás.

Nem áll meg a lakosság csökkenése

Ahogyan korábbi cikkünkben is utánajártunk bár hódít a falusi csok szerte az országban, mégis a törpefalvak például egyre jobban elnéptelenednek. A lista élén a borsodi Nyésta, zalai Csertalakos és a szabolcsi Kishódos végzett. Az 50 felsorolt település közül 12-ben legalább 10 százalékkal csökkent a lakosok száma. Az 50 közé pedig azok jutottak, amelyek 6 százaléknál nagyobb csökkenést mutattak. A legnagyobbak közülük a vasi Peresznye, a nógrádi Egyházasdengeleg és a veszprémi Köveskál:

Ha már az ötéves időintervallumot vizsgáljuk, akkor minden településen legalább 14,5 százalékkal lett kisebb az állandó lakosság. Az élen itt a Zala megyei Lasztonya végzett 42 százalékkal, míg a szabolcsi Kispalád és a borsodi Tornakápolna lett a második és a harmadik. Ebbe a rangsorba már több nagyobb település is bekerült, mint Lónya, Barabás, Beregsurány, vagy Bodrogkeresztúr, azonban 2023-ban már egyik helyen sem laknak 1000 felett.