Szabályosan menekülnek ezekből a városokból, falvakból a magyarok: mégis, mitől ijedtek meg?

A Belügyminisztérium friss statisztikái a magyar települések állandó lakosságának számáról arról tanúskodnak, hogy amíg egyes helyeken akár 30 százalékkal is nőtt egy év alatt a lakosságszám, öt év alatt pedig meg is duplázódhatott, addig máshol 20-40 százalékos csökkenés mutatkozik. Cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, melyek voltak az elmúlt egy, illetve öt év során azok a települések, ahol leginkább nőtt a lakosságszám, vagyis melyik falvak a vidéki Magyarország slágertelepülései. Most azt elemeztük, mely településeket fenyegeti leginkább a népességfogyás az állandó lakosok száma alapján.

Magyarország állandó lakossága 2023. január 1-jén 9 804 022 fő volt, 0,4 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben. A fővárosban 1 630 320-an, a magyar városokban 5 137 503-an, községekben, falvakban 3035 593-an élnek az bejelentett állandó lakóhelyük szerint. Míg Budapesten és a városokban csökkent, a nagyközségekben, községekben nőtt a lakosságszám a friss statisztikák szerint. A minisztériumi nyilvántartásban szereplő 3177 helység közül - melyből 23 fővárosi kerület - 1640-ben csökkent az állandó lakosok száma (51,6%), 85-ben nem változott (2,7%).

Megvizsgáltuk, hogy egy, illetve öt év alatt hogyan változott az egyes településeken az állandó lakosság száma arányaiban. (A csökkenés oka lehet egyaránt elköltözés, illetve elhalálozás is.) Azt láttuk, hogy a lakosságszám csökkenésben egy év távlatában a törpefalvak járnak az élen, míg az ötéves periódusban már bekerültek a TOP20-ba olyan települések is, ahol 2018-ban még 1000 körül volt a lakosságszám, azóta viszont jelentős visszaesés történt.

A lakosságszám fogyásában a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei Nyésta, a zalai Csertalakos és a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Kishódos járnak az élen: 2022. január 1-i és 2023. január 1-i adatokat összevetve 14,1-18,5 százalékkal kevesebb az állandó lakosok száma. A 20-as toplistán öt baranyai, négy zalai, három-három borsodi és somogyi település van. Pest és Nógrád vármegyékből mindössze 1-1 került a listára:

2018-as adatokhoz viszonyítva az ideieket pedig azt láthatjuk, hogy a listát - akárcsak tavaly - Lasztonya és Kispalád vezetik. Kispalád pedig nem törpefalu, 2018-ban még 1296 bejelentett lakosa volt, 2017-ben 1347 év elején. A drasztikus csökkenés utána következett be, mert 2021-re már csak 871, 2022-re 810, 2023-ra pedig 784 lakosa volt. Erre magyarázat lehet, hogy a település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról. A harmadik helyen Tornakápolna végzett, ahol így már csak 22-en laknak a nyilvántartás szerint.

Szamosangyalos, Lónya, Beregsurány, Barabás korábban nagyobb, az 1000 főt megközelítő, vagy meghaladó lakosszámmal bírtak öt éve, mely drasztikusan lecsökkent 2023-ra. Viszont akár egy, akár öt év távlatában nézzük: a százalékos csökkenésben csak községeket láthatunk a rangsorban. Ezért a statisztikákból kiszűrtük külön azokat a városokat, ahol a legnagyobb mértékű volt a lakosságszám csökkenés, hogy lássuk, honnan lehet a legnagyobb az elvándorlás.

Apadó megyeszékhelyek, kiürülő kerületek, kongó kisvárosok

Hogyha kivesszük a törpefalvakat a képletből és csak a városokra koncentrálunk, kiderül, mely városok voltak az utóbbi időben a legnépszerűtlenebbek, hol fokozódott az elvándorlás. Egy év alatt Tiszaújváros, Pálháza - az ország legkisebb lakosságszámú városa -, valamint a fővárosi 5. kerület voltak azok a helyek, ahol legnagyobb mértékben csökkent a lakosságszám. A 20-as listába három budapesti kerület is került: az 5., a 6. és a 7. kerület. Több nagyobb város is felkerült az éves toplistára, mint az első Tiszaújváros, a 7. Gyöngyös, a 10. helyen álló Szarvas, a 12. Kazincbarcika, a 15. Balassagyarmat, a 19. Dunaújváros és a 20. Szekszárd.

Ha a budapesti kerületeket nem számítanánk, akkor még Kisvárda, Sárospatak és Nagyatád is befért volna a 20-as rangsorba. A többi város 10 ezer alatti lélekszámú, ahol a nagyságától függően már 10-100 állandó lakos elvesztése is jelentős arányt képviselhet:

Ötéves távlatban már sokkal inkább az eleve több lakosú városok dominálnak - 10 ezer fő alatti település csak három került a listára: Mezőhegyes, Csenger és Villány. Ezt a rangsort ugyancsak Tiszaújváros vezeti, és második lett Kazincbarcika, velük együtt pedig Dunaújváros lett még a dobogós. Két megyeszékhely, Salgótarján és Szekszárd is a listában vannak, illetve két budapesti kerületben volt jelentős mértékű lakosságcsökkenés: a 7. és 21. kerületekben.

Érdemes azt is megvizsgálni, hogy számszerűen honnan hiányzik a legtöbb lakos egy, illetve öt év viszonylatában. Nem meglepő, hogy a legnépesebb városokat érinti leginkább a népességfogyás - viszont azt is érdemes mellétenni, hogy ez a csökkenés arányaiban milyen százalékot jelent. A grafikonon látható, hogy vezeti a listát Miskolc és Debrecen, ahol egy év alatt több mint 2000 fővel kevesebb az állandó lakosok száma, a harmadik helyre pedig Szeged jött be:

Fontos, hogy a fenti ábrából kivettük a budapesti kerületeket, mert akkor nem rajzolódni ki ilyen világosan a vidéki nagyvárosok rangsora. A fővárosi kerületek közül ott lenne a listán a 21, a 4., a 15., a 7., a 10., a 2., a 6., a 8. és a 14. kerület - ebben a sorrendben. Különben a megyeszékhelyek dominálnak, a megyei jogú városok közül legmesszebb Dunaújváros jutott, amely a fenti városlistára is felkerült, ahogy például Kazincbarcika is.

Számszerűen nézve a fogyást, öt év távlatában is Miskolc és Debrecen vezetnek, de Szeged helyett Pécs lett a harmadik. A fővárosi kerületeket ezúttal is kihagytuk, így nem kerülhetett a top 10-be a 4., a 21., a 14., a 10. és a 15. kerület. Dunaújvároson, Nagykanizsán és Kazincbarcikán túl így csak megyeszékhelyeket találunk a topban. Bár nyilvánvaló, hogy nagyobb lakosságcsökkenés ott tud bekövetkezni, ahol eleve sokan laknak, mégis beszédes, hogy Budapest legtöbb kerületére és a megyeszékhelyek nagy részére a csökkenés jellemző. Míg korábbi cikkünkből az látszik, hogy a kisebb vidéki városok, jó infrastruktúrával bíró, kedvező elhelyezkedésű falvak pedig egyre népszerűbbek:

EZ IS ÉRDEKELHET

Tömegével költöznek ezekre a vidéki településekre a pestiek: itt a 2023-as toplista

Mutatjuk, hogy melyek voltak az elmúlt egy, illetve öt év során azok a települések, melyeknek leginkább nőtt a lakosságszáma, melyik falvak a vidéki Magyarország slágertelepülései.