Fájdalmas lesz a fűtési szezon a legtöbb magyar háztulajnak: katasztrófát hozhat a rezsiemelés

Európa energiapazarló épületei adják a végső energiafogyasztás egyik legnagyobb részét, a teljes energiaszükséglet 40 százalékát, így ezek energiaigényének csökkentése még soha nem volt ennyire fontos. Az unió teljes épületállományát fel kell újítani, ha az EU el akarja érni 2050-re kitűzött karbonsemlegességi céljait. Ennek egyik leghatékonyabb módja az ingatlanok teljes körű szigetelése, ami fenntartható és gyorsan megtérülő megoldást kínál a növekvő energiaár-válságra is.

A REC az EuroACE kezdeményezése, mely 19 uniós tagállam támogatását élvezi. Célja, hogy 2050-re elérje a jelenlegi európai épületek energiaigényének – a 2005-ös szinthez képesti – 80 százalékos csökkentését. A programban részt vevő országok: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Csehország, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország.

A magyar lakosság a legnagyobb energiafogyasztó

Magyarországon a lakosság energiafelhasználási aránya 34 százalék, addig az Eurostat adatai szerint az uniósban átlagosan 28, Csehországban 30, Szlovákiában pedig 29 százalék. A számok alakulását az is befolyásolja, hogy hazánkban jóval alacsonyabb az ipari célú felhasználás, míg a szlovákoknál sokkal több az energiaintenzív ipari termelés.

A Knauf Insulation egy korábbi, nem reprezentatív felmérése szerint egy átlagos magyar háztartás energiafelhasználásának 75 százalékát a fűtésre, illetve a hűtésre fordított energia teszi ki. A magyar családiház állomány az uniós átlagnál 10 százalékkal több energiát fogyaszt négyzetméterenként, ezzel Magyarország a tíz fajlagosan legtöbbet fogyasztó uniós tagország között van. Ennek egyik oka, hogy a hazai épületállomány energiahatékonysági szempontból elavult, korszerűtlen. Az épületek 60-70 százalékában nincs szigetelve a tető, a födém, ezért érdemes még akár most télen is ezeket a felújításokat elvégezni, hogy ne az utcát fűtsük. Egy szigetelés nélküli családi házban az energia 35 százaléka a falakon, 25 százaléka az ablakokon, 15 százaléka a padlón keresztül, 25 százaléka pedig a tetőn át távozik.

A tetőszerkezet utólagos szigetelése – illetve a régi 15-20 éves megroskadt tetőszigetelés felújítása – korábban több hétig tartó munkával, bosszúsággal járó felújítás volt. Egy korszerű technológiának, a fújható üveggyapot szigetelésnek köszönhetően azonban tisztán, gyorsan, bontás nélkül, akár egy nap alatt végezhetnek a szakemberek a teljes padlás és/vagy tető szigetelésével.

A fújható üveggyapot egy kötőanyagmentes, hófehér vattaszerű anyag, melyben a szálak egymáshoz tapadnak, így nem szúr és nem porzik. Könnyű, nem terheli jelentősen a tetőszerkezetet, kiváló hőszigetelő. Nem éghető, nem nedvszívó, jó páraáteresztő, hőhídmentes szigetelést biztosít. Szigetelhetőek vele az üreges falak és szerkezetek is, gerendás és üreges födémek, tetőterek, párnafás padlószerkezetek, borított fafödémek és duplahéjú lapostetők.

A fújható szigetelés az egyik leghamarabb megtérülő befektetés, gyorsan jelentős javulást érhetünk el épületeink energiahatékonyságában, hiszen bontás nélkül gyorsan, tiszta munka végezhető. A megrendelő pontosan annyit fizet, amennyi szigetelőanyagot a kivitelezés során felhasznál, illetve annak munkadíját

– mondta Aszódy Tamás a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. Ráadásul a szigetelés jelentősen növeli az otthonunk piaci értékét is. Bár évről évre javul az épületek energiahatékonysága – köszönhetően a célzott támogatásoknak – még mindig a lakossági épületállomány által felhasznált fűtési célú energia emészti fel az energiaköltségek 40 százalékát.

A Föld természeti készletei végesek, éppen ezért is fontos, hogy a rendelkezésünkre álló energiaforrásokat hatékonyan használjuk fel. Az energiaárak világpiaci árrobbanása arra is felhívja a figyelmet, hogy minél előbb érdemes gondoskodnunk a rezsiköltségek csökkentéséről, illetve az uniónak gyorsan csökkentenie kell függőségét a fosszilis tüzelőanyagoktól is. Az energiahatékonyság már nem csupán anyagi, hanem környezetvédelmi kérdés. A valódi megtakarítást immár az el nem használt energia jelenti.

Mondd el, hogy élsz!

Régóta nem volt olyan magas az infláció Magyarországon, mint 2022. augusztusában: 2021 azonos időszakához képest ugyanis az árak átlagosan több mint 15,6 százalékkal voltak magasabbak. Nincs olyan háztartás Magyarországon, amely ne érezné a saját bőrén a rohanó infláció okozta hatásokat. Mostani kérdőívünkben a magyar háztartások anyagi helyzetéről szeretnénk képet kapni, mennyire viselte meg őket a gyorsuló infláció, az energiaárak emelkedése, és hogy hatnak ezek a megtakarításaikra. Köszönjük, ha segítesz a kitöltéssel.