A magyar fatalok harmada küszködik: nehezen vészelik át a hónapokat

Ez év augusztusában hozták nyilvánosságra, a Magyar Ifjúság Kutatás 2016-ot, ám mellett készült egy másik kötet is: a Margón kívül, mely tovább árnyalja a magyar fiatalok helyzetét. E szerint a 15-29 évesek száma 2016-ban 1,7 millió volt, ami a népesség 17,5 százaléka. Ez 105 728 fővel kevesebb, mint a 2011-es népszámlálás idején.

Megállapítható, hogy az alapfokú tanulmányok elvégzése már általánossá vált, ugyanakkor vannak még, akik lemorzsolódnak. Minden huszadik fiatal az általános iskola befejezése után meg sem próbált továbbtanulni, - ebben az előző évekhez képest növekedés tapasztalható.

Kiderül az is, hogy az oktatási esélyek nem változtak, sőt, a felsőoktatás kapui egyre jobban bezáródnak a kevesebb társadalmi-kulturális tőkével rendelkező családok előtt. Minél magasabb az apa iskolai végzettsége, annál valószínűbb, hogy a gyermeke is eljut a felsőoktatásig.

Beszédes mutató az is, hogy a fiatalok 45 százaléka úgy véli, az elmúlt tíz évben romlott az emberek életszínvonala, az ország gazdasági helyzetét a megkérdezettek harmada látja pesszimistán, 37 százalék stagnálást, 30 százalék pedig javulást érzett.

Saját szubjektív anyagi helyzetüket tekintve sem nevezhetőek optimistának: a 15 és 29 év közöttiek mindössze a 7 százaléka sorolta magát a teljesen gondtalanul élők körébe, a rendszeres nélkülözések és anyagi gondok között élők aránya 11 százalék. A legnagyobb csoportot azok alkotják, akik úgy vélik, ha beosztják, jól ki tudnak jönni a jövedelmükből, családjuk pedig ezen a téren könnyebben boldogul.