Katasztrófa felé robog a magyar oktatás? Szavaztak a tanársztrájkról, egyértelmű a döntés

A Pénzcentrum kíváncsi volt arra, miként készülnek a magyar szülők a tanévre, egyáltalán miből finanszírozzák a szükséges felszereléseket, mennyire elégedettek a magyar oktatással, és egyetértenek -e a sztrájkoló pedagógusokkal. Hetek óta futó felmérésünkben majdnem 9 000 olvasónk válaszolt a kérdéseinkre így elég pontos képet kaphatunk a jelenlegi helyzetről.

Az első részben főképpen az iskolakezdés anyagi vonzataira vonatkozó kérdéseket elemeztük ki, a másodikban azon volt a hangsúly, hogy kiderítsük, mennyire elégedettek a szülők a magyar oktatás minőségével.Most a fókusz a tanársztrájkon volt. Ám mielőtt belevágnánk a konkrét kérdésekbe, ismerjük meg a kitöltőket: a nemek tekintetében 80-20 százalék az eloszlás a nők javára, a legtöbb kitöltő (60,8%) 41 és 55 év közötti volt, a második legnépesebb korcsoport (28,7%) a 25 és 40 év közöttieké.

A legtöbb kitöltőnek (41,5%) középiskola a legmagasabb iskolai végzettsége, 30,2 százalékuk végzett főiskolát, 21,6 százalék pedig egyetemet. Foglalkozást tekintve 72,3 százalék alkalmazottként dolgozik, 9,7 százalék vállalkozó, 8,3 százaléknyian pedig CSED-en, GYES-n, GYED-en, GYET-en vannak. A kitöltők majdnem felének 1 iskoláskorú gyereke van, 36,2 százaléknak kettő, 11,7 százaléknak pedig három gyermekre kell vásárolnia - háromnál több iskolása 3,7 százaléknak van.

Mindent tarol a pedagógushiány

Korábban mi is írtunk arról, hogy mekkora pedagógushiánnyal vágunk neki a tanévnek. Óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus - ezekre a kulcsszavakra kerestünk rá a közszféra állásportálján, ahol augusztusban több, mint ezer betöltetlen pozíció volt. A keresés alapján természettudományi tantárgyakat tanító tanárokból volt a legkevesebb, de tanítót, napközis tanárt, óvodapedagógust is több helyen kerestek.

Augusztusban országosan több, mint 1 846 álláshirdetésre várták a tanárok jelentkezését, ezen kívül országszerte kerestek 846 tanítót, 783 óvodapedagógust és 384 gyógypedagógust csak a közszféra állásportálján. Arra is rákerestünk, hogy hol okoz a legnagyobb problémát a pedagógushiány, gyorsan kiderül, hogy Budapest és Pest-megye mellett, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van a legtöbb betöltetlen állás, itt jelenleg 200 álláshirdetést dob ki a kereső a "tanár", és 91-et a "tanító" szóra keresve.

Augusztus harmincadikán mintegy 4 800 pedagógus hiányzott az oktatásból, és ez még csak a jéghegy csúcsa, hiszen idén rekordkevesen jelentkeztek pedagógusi karokra is. Ezen kívül csaknem 150 pedagógus jelezte azt, hogy kész felmondani, ha nem lesz béremelés és nem csökkentik a munkaterheket. A pedagógushiány kapcsán, mi is megkérdezetük olvasóinkat, hogy aggódnak-e azon, hogy nem lesz elég pedagógus az iskolákban. A válaszadóink 76,7 százaléka válaszolt igennel, és 23,3 százaléka nemmel.

Rengeteg iskolát érint a pedagógushiány, van olyan intézmény, ahol szakos tanárokból van hiány annyira, hogy egyes tantárgyakat más szakos tanároknak kell átvállalniuk. A válaszadók 72.4 százalékának iskoláját érinti a pedagógushiány, mindössze 27,6 százalékát nem.

Mi lesz a fizetéssel?

Nem jutottak megegyezésre a pedagógus-szakszervezetek a kormánnyal a bértárgyalások során, így szeptembertől folytatódik az iskolákban a még tavasszal indult sztrájkhullám. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányi tagja szerint Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár azt mondta, hogy bízik a megállapodásban, de nincs egyelőre fejlemény. Nagy Erzsébet szerint a probléma az, hogy a kormányzatban szándék sincs a béremelésre. Emiatt már több iskolában szeptember 1-től kezdődik a sztrájk, de lesz, aki most is a polgári engedetlenséget választja. A korábbi munkabeszüntetés így valószínűleg folytatódni fog a tanév kezdetével.

Arató László reagált arra, hogy Maruzsa Zoltán államtitkár szerint a polgári engedetlenséggel élő tanárok erkölcsileg megkérdőjelezhetőek, a diákoknak pedig rossz példát mutatnak.

Nem a tanárok polgári engedetlensége ássa alá a diákok törvénytiszteletét és erkölcsi értékrendjét. Az írott normák, a törvény tekintélyét az a magatartás ássa alá, amely kénye-kedve, saját pillanatnyi érdekei szerint alakítgatja a törvényt

– állt abban a nyílt levélben, amelyet a Magyartanárok Egyesületének választmánya nevében Arató László, a szervezet elnöke írt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárnak. Maruzsa még a múlt héten írt egy levelet a pedagógus-szakszervezeteknek, amiben azt kérte, hogy ne támogassák a tanárok polgári engedetlenségét. Arra hivatkozott az államtitkár, hogy a polgári engedetlenség a hatályos jogban ismeretlen tiltakozási eszköz, és azok a tanárok, akik ezt támogatják, erkölcsileg megkérdőjelezhetőek, a diákoknak pedig rossz példát mutatnak. Olvasóink is egyetértenek a sztrájkoló pedagógusokkal 78,1 százalék egyetért a sztrájkoló pedagógusokkal, míg 21,9  százalék nem.

Korosztály alapján a megkérdezett 25 év alattiak 80,44 százaléka ért egyet a sztrájkoló pedagógusokkal. A 25 és 40 év közöttiek 77 százaléka, a 41 és 55 év közöttiek 77,39 százaléka ért egyet a sztrájkoló pedagógusokkal. A 55 és 64 év közöttiek 71,22, míg a 64 év felettiek 67,92 százaléka ért egyet a sztrájkoló pedagógusokkal.

Ezzel ellentétben a 25 év alattiak mindössze 17,91 százaléka nem ért egyet a sztrájkoló pedagógusokkal, a 25 és 40 év közöttiek 21,86 százaléka szintén nem ért egyet velük. A  41 és 55 és közöttiek 21,07 százaléka, az 55 és 64 év közötteik 25,90 százaléka, míg a 64 év felettiek 28,30 százaléka nem ért egyet a sztrájkoló pedagógusokkal.

A pedagógussztrájk egyik kulcs motívuma a tanári bérek alacsony szintje. Az általunk megkérdezett szülők 86,3 százaléka érzik úgy, hogy Magyarországon nem becsülik meg kellően anyagilag a pedagógusokat, míg 13,7 százalék úgy gondolja hogy igen.

Kor alapján is elemeztük ezt a kérdést. A megkérdezettek közül a 25 és 40 év közötti korosztály 84,08 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországon nem becsülik meg kellően anyagilag a pedagógusokat. A 25 év alattiak 82,64 százaléka gondolja úgy, hogy anyagilag nálunk nem becsülik meg a pedagógusokat, a 41 és 55 év közöttiek szintén 86,26 százaléka ért ezzel egyet, az 55 és 64 és közöttiek 82,25 százaléka, míg a 64 év felettiek 76,10 százaléka gondolja úgy, hogy nem becsülik meg anyagilag a pedagógusokat.

Elenyészően vannak azok, akik úgy gondolják, megbecsülik a pedagógusokat anyagi szempontból. Ezzel az állítással a legjobban a 64 év felettiek értettek egyet, a megkérdezettek 20,13 százaléka értett ezzel egyet, míg az 55 és 64 év közöttiek 16,02 százaléka. A 41 és 55 év közöttiek 12,61 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik hazánkban a tanárokat anyagilag, a 25 év alattiak 15,98, míg a 25 és 40 év közöttiek 14,39 százaléka gondolja ezt így.