Ismét a lista végén kullog Magyarország: erre rengeteg fiatalnak mehet rá a jövője

A legújabb Eurostat felmérés alapján az Európai Unióban egyre tovább tanulnak a diákok, és folyamatosan csökken azoknak a száma, akik az iskolát fiatalon ott hagyják. Ez persze nem minden országra igaz, ugyanis Romániában, vagy éppen nálunk, Magyarországon még mindig korábban hagyják ott az iskolát a diákok.

A korai iskolaelhagyók aránya, tehát azoknak a 18-24 éves fiatalok aránya, akik az oktatásból és képzésből korán lemorzsolódnak folyamatosan csökkent az EU-ban az elmúlt 10 évben, a 2011-es 13 százalékról 2021-re 10 százalékra csökkent.

Érdekes megfigyelni a nemek közötti különbségeket is. 2021-ben ugyanis több fiatal férfi hagyta ott korán az oktatást, mint nő. A férfiak 11 százalékával szemben a nők 8 százaléka hagyta ott korán a képzést, oktatást, azonban 2020-hoz képest ez kismértékben (0,4, illetve 0,1 százalékponttal) csökkent, mind a korai iskolaelhagyó férfiak aránya, mind általánosságban a korai iskolaelhagyók.

Az EU tagállamai azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy 2030-ra uniós szinten ezt a százalékot 9 százalék alá csökkentsék. 2011-hez képest 2021-ben szinte az összes uniós tagállam kisebb arányról számolt be a korai iskolaelhagyókról, kivéve Luxemburgot, Szlovákiát, Svédországot, Csehországot, Magyarországot, Bulgáriát, Lengyelországot és Németországot, amelyek mindegyike kismértékű (3 százalékpont alatti) növekedésről számolt be.

A „korai iskolaelhagyók” aránya a legalacsonyabb Horvátországban, a legmagasabb Romániában 2021-ben Horvátország (2%), Szlovénia, Görögország és Írország (mindegyik 3%), valamint Litvánia és Hollandia (5%) jelentette a legalacsonyabb arányt az oktatásból és képzésből korán elhagyók arányáról.

Ezzel szemben a legmagasabb arányt Romániában (15%), Spanyolországban és Olaszországban (mindkettő 13%), valamint Bulgáriában, Magyarországon és Németországban (12%) jegyezték fel. Tizenhat tagállam már teljesítette a 2030-ra kitűzött uniós szintű célt erre a mutatóra vonatkozóan: Belgium, Csehország, Írország, Görögország, Franciaország, Horvátország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Ausztria, Lengyelország, Portugália, Szlovénia, Szlovákia, Finnország és Svédország, itt mind kicsi azoknak a százaléka, akik korán hagyják ott az oktatást. 2021-ben az oktatásból és képzésből korán elhagyók aránya Bulgárián és Románián kívül valamennyi uniós tagállamban alacsonyabb volt a fiatal nőknél, mint a fiatal férfiaknál.

Magyarországon a tankötelezettség 16 év, így nem csoda, hogy nálunk többen hagyják ott az iskolát fiatalabb korukban. A 2011-től hatályos szabályozás szerint: "A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben, amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik. A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget elérte, abban a naptári évben, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti, megkezdi a tankötelezettség teljesítését. A szülő kérelmére a gyermek megkezdheti a tankötelezettség teljesítését akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. A tankötelezettség kezdete annál a gyermeknél eshet a nyolcadik életévre, aki augusztus 31. utáni időpontban született. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

16. életévének betöltése után kérelmére megszűnik annak a tankötelezettsége, aki érettségi vizsgát tett, vagy államilag elismert szakképesítést szerzett, illetve házasságkötés révén nagykorúvá vált, vagy gyermekének eltartásáról gondoskodik. A kérelmet a tanuló és - a nagykorúvá vált tanuló kivételével - a szülő közösen nyújthatja be.

Nem ez az egyetlen dolog, amiben lemaradunk

Egy friss kutatás szerint az EU-ban a 25 és 34 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik egyetemi végzettséggel. Mi, magyarok ebben is alulteljesítünk, elmaradunk az uniós átlagtól. Az Európai Unió területén élő 25 és 35 év közötti lakosság mintegy 41 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, és mint kiderült, az EU-ban több diplomás nő van, mint férfi. A legfrissebb Eurostat kutatásból pedig az is kiderült, hogy 2030-ra az Unió már 45 százalékra szeretné növelni a diplomások arányát.

Míg az európai országok zöme már most elérte ezt a határt, sőt, van, aki túl is szárnyalta, természetesen itt is találunk eltéréseket. Luxemburgban, és Írországban a lakosok mintegy 61-62 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, de a többi ország is 50-55 százalék között teljesít. A szomszédos Ausztriában sem panaszkodhatnak, ott a lakosok 42 százaléka diplomás.

A környékünkön azonban igen lehangoló a helyzet. A térségben Csehországban 34 százalékra tehető a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, Szlovákiában 39, Horvátországban 35 százalék rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Romániában mindössze 23 százalék, Olaszországban pedig a megkérdezettek 28 százaléka rendelkezik felsőfokú diplomával, de Magyarország is a lista végén van, nálunk a vizsgált korosztály mindössze 33 százaléka rendelkezett felsőfokú végzettséggel.