ETF: a befektetési alapok új generációja? (2.)

áttekinteni, miben is rejlik a különlegességük.

Az első ETF-ek

Az első ETF-ek széles körben ismert, stabil indexekre épültek, amelyek közül is a legelső a Standard&Poor’s Depository Receipts néven (közkeletű nevén "Spiders") jelent meg az amerikai piacokon 1993-ban. A figyelem igazán csak a kilencvenes évek második felében terelődött az ETF-ekre, egészen pontosan a Nasdaq 100 indexkövető alapra, amely a technológiai piacok növekedéséből fakadóan kiemelkedő hozamot biztosított az új termékre fogékony befektetőknek, ezáltal utat nyitva az ETF-ek elterjedése előtt.

Az elmúlt évtizedben az ETF-ek a piac szinte minden szegmensében megjelentek, és egyre növekvő érdeklődés övezi működésüket. Ezt legjobban az érzékelteti, hogy az amerikai piacokon a számuk mára meghaladta a 270-et, és az általuk kezelt vagyon 80 mrd dollárról közel 325 mrd dollárra nőtt az elmúlt négy és fél évben.

Miben jelentenek újat az ETF-ek?

Az ETF-ek alapvető lényege, hogy a hagyományos befektetési jegyek disztribúciója helyett az alap jegyei tőzsdén jegyezhetőek. Ennek számos előnye van: a befektetési döntések gyors, és rugalmas megvalósítása (az egyre magasabb szintű, és olcsó online kereskedésnek köszönhetően) a hagyományos alapokhoz képest jelentősen alacsonyabb költséggel párosul. Mivel az ETF-ek legtöbbször különböző indexeket, vagy kisebb szektorokat fednek le, egy tőzsdei tranzakció keretében, az indexkosár pontos összetételének ismerete nélkül is "megvásárolható" az adott index. Mindezek rendkívül vonzóvá teszik ezeket az alapokat a befektetők számára.

Nem egyöntetű azonban a lelkesedés

Az ETF-piac rohamos növekedése természetesen felvet néhány problémás kérdést is. A kritikusok a befektetők, és főleg a kisbefektetők szempontjából éppen a kereskedés egyszerűségét és gyorsaságát róják fel az ETF-eknek, mondván, túl nagy a csábítás egy kisebb piaci korrekció esetén is a gyors eladásra, miáltal a befektető nem csak a későbbi profittól esik el, hanem a gyakori tranzakciók felemésztik a tőzsdei kereskedés költségelőnyét is.

Szkeptikus elemzők az ETF-piac rohamos fejlődését is aggályosnak találják, veszélyesnek ítélve a gyors növekedést, amely később akár látványos összeomláshoz vezethet. Ennek okaként azt említik, hogy az ETF-ek mindinkább elszakadnak a hagyományos piaci benchmarkoktól, és a piac "félreeső", kicsi szegmentumait megcélozva gyűjtenek tőkét, így nehezen kontrollálhatóvá téve a fejlődést.

Összefoglalás

A befektetési piacokon figyelemre méltó fejlődési pályát jár be az ETF-piac, melynek hátterében részben a termékek nyújtotta előnyök, de részben az ETF-ek jövőjével kapcsolatos felfokozott várakozások is állnak. Az optimizmus indokolt, vitathatatlanul értékes innovációnak lehetünk tanúi, de be kell látnunk, hogy az ETF-eket nem lehet egyértelműen a hagyományos alapoknál jobbnak kikiáltani, viszont egyes befektetői igények sokkal hatékonyabban elégíthetőek ki az ETF-ek révén.

Ismereteink szerint a Bux indexet leképező ETF kibocsátására kiírt pályázat sikeres volt, a kibocsátás előkészületei a győztes OTP Alapkezelő berkein belül folynak. A termék megjelenése az év végére várható.

Exchange-traded funds (ETF, tőzsdén forgalmazott alapok): Olyan befektetési alapok, amelyek jegyeihez nem a hagyományos úton, hanem közvetlenül tőzsdei jegyzés révén lehet hozzájutni. Ezek az alapok jellemzően egy-egy indexet, vagy szektort képeznek le, de elvben elképzelhető bármilyen összetételű ETF portfolió is.